Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 11. szám - A budapesti ügyvédi kamara választmányának jelentése az 1877. évről

— 85 _ dek névsora külön jegyzékben nyilvántartandó, s abban a felfüggesztés vagy eltiltás beszüntetése is kitüntetendő. c) Mindazon hatósági megkeresések, melyekben kamarai tagok vagy ügyédjelöltek bejegyzése s a lajstromok rovataiban kitüntetett megjegyzések körüli felvilágositás szorgalmaztatik, ülésen kivül intézendők le. d) A hatóságoktól, társkamaráktól, vagy magánfelektől érkező értesítések, jelentések, melyek csak tudomásvétel tárgyát képezik, ülésen kivül intézendők el. e) Az 1874: 34. t.-cz. 8. §-ának első kikezdése a fővárosban lakó ügyvédeket illetőleg akként értelmezendő, hogy ezek nemcsak a lakhely-, hanem a lakásváltoztatásokat is kötelesbejelenteni. (Ezen határozatról az összes kamarai tagok köriratilag értesittettek.) f) A budapesti kir. e. f. törvényszéknél alkalmazásban levő jelöltek, tekintet nélkül arra, hogy ezen jelöltek a törvényszék mely osztályánál, illetve az ezen törvényszék elnökének vezetése alatt álló mely járásbíróságnál vannak szolgálattételre beosztva, miután főnökük mindig csak a törvényszék elnöke marad, a jelöltek lajstromába csak mint a budapesti kir. e. f. törvényszéknél joggyakorlaton levők jegyzendők be. g) Igazolvány-másodlatok kiadása iránti kérvények sürgősségüknél fogva ülésen kivül elintézendők. h) Szegényvédő kirendelése iránti hatósági megkeresvények, miután a pártfogó ügyvédek sorrendé már eleve meg lett állapítva, ülésen kívül elintézendők ; egyúttal kimondatott, hogy a sorrend szoros megtarthatása és a pártfogói tisztség terhének egyenlő felosztása érdekében minden egyes ügyre külön rendelendő ki a pártfogó ügyvéd; egy szegény félnek több vagy összes ügyeire ugyanegy pártfogó ügyvéd hivatalból ki nem rendelhető. i) Erkölcsi bizonyítványok kiadása iránti kérvények mint sürgősek, miután az ily bizonyítványok különben is csak a kamara lajstromaiból meríthető adatokra alapithatók, rendszerint ülésen kivül elintézendők. k) Könyvhitelesitések az elnök és titkár által aláírandó külön jegyzőkönyvek felvétele mellett ülésen kivül elintézendők. Magától értetik, hogy a hol az ülésen kívüli elintézés akadályba ütközik, a vonatkozó ügydarabok a választmányi ülésekben nyerik elintézésüket. 1) Fgyelmi vizsgálat alatt álló ügyvédjelölteknek az ügyvédi vizsga letétele iránti kérvényei az ügyvédvizsgáló-bizottsághoz azon megjegyzéssel teendők át, hogy a fenforgó fegyelmi eljárás folytán a gyakorlati idő elegendő volta iránti kérdés függőben lévén, kérvényező, — az ellene elrendelt fegyelmi eljárás jogérvényes befejezéséig, illetve annak megállapításáig, hogy ezen fegyelmi eljárás a folyamodó joggyakorlatának tartamára mily befolyással van, — az ügyvédi vizsgára ne bocsáttassék, mert ellenkező esetben a választmány által az ügyvédi lajstromba való felvétel fogna megtagadtatni. m) A gondnok-kirendelés eseteinek szabályozása tekintetében 'következő elvi megállapodásokra jutott a választmány: 1. Gondnok rendelendő az iratok átvétele, a felek értesítése s a halaszthatlan teendők ellátására: 1) ha az ügyvéd fegyelmileg az ügyvédségtől elmozdittatott; 2) eltűnés esetében ; 3) ha az ügyvéd elmebetegségbe esik; a két utóbbi esetben a hatóság, vagy a hozzátartozók kérelmére. 2. Kötelezendő az ügyvéd annak bejelentésére, hogy iratait kinek adta át, ennek elmulasztása esetére pedig hivatalból gondnok rendelendő: 1) lemondásnál, ha a bejelentés a lemondással egyidejűleg, vagy felszólításra meg nem történt; 2) az 1874: 34. t.-cz. 8. §. 2-ik pontja esetében; 3) az ügyvédkedéstől történt jogérvényes felfüggesztés esetében, ha a jogerejü határozat kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt be nem jelenti, kit bizott meg a halaszthatlan teendőkkel. ad. b) Az ügyédi kar és a kamarák ügyködése érdekében tett különleges felszólamlások közül — nem is említve az ügyrend megállapítását tárgyazó több rendbeli felterjesztéseket — kiemeljük a következőket: a kamara összes levelezéseinek póstabér-mentessége; az 1874: 34. t.-cz. 37. §-ának mikénti értélmezése és alkalmazása; az ügyvédi könyvvitel; a birósági vádrehajtók hivatalbóli eljárásánál okozott bélyegcsonkitások: a bűnügyekben hozandó vadhatározatok; a kamarai beadványok bélyegkötelezettsége; a bíróságoknál az ügyvédek részére külön váró-termek berendezése; a budapesti ftő-törvényszéknek és a budai I. és II. kerületi járásbíróságnak Budára a várba áthelyezése, valamint a nevezett járásbíróságnak telekönyvi hatósággal felruházása; az ügyvédeknek a tözsdebiróságok előtti ügyködéstőli elzárása; a budapesti letéthivatal áthelyezése; a kalocsai bíróságok ügykezelése; a magyar alattvalóknak a romániai bíróságok ellenében megvédése; egyes bíróságoknak az ügyvédek irányában követett sérelmes eljárása; a biróságok kézbesítői által elkövetett szabálytalanságok és az ügyvédek iránti illetlen magaviselete; a perügyelői és tömeggondnoki dijak külön megadóztatása; a tőzsde-bíróságok megszüntetése; a »Budapesti Közlöny « iktatási dijai tárgyában intézett felszólamlásokat, illetve felterjesztéseket, — melyek azonban eddigelé csak részben nyertek kedvező elintézést, részben pedig — legalább tudtunkkal — elintézést egyátalán nem nyertek; ez utóbbinak sorába tartoznak: mindenekelőtt a kamaraévi jelentései; — továbbá a következő felterjesztések ; a birósági végrehajtók hivatalbóli eljárásánál okozott bélyegsconkitások; a bűnügyekben hozott vádhatározatok; a kamarai beadványok bélyeg-kötelezettsége; a bíróságoknál az ügyvédek részére külön várótermek berendezése; a budapesti fenyítő törvényszéknek és a budai I és II. kerületi járásbíróságnak Budára a várba áthelyezése, valamint a nevezett járásbíróságnak telekkvi hatósággal felruházásaaz ügyvédeknek a tözsdebiróságok előtti ügyködéstőli elzárása- a budapesti letethivatal áthelyezése; a magyar alattvalóknak a romániai bíróságok ellenében megvédése ; egyes bíróságoknak az ügyvédek irányában követett sérelmes eljárása; a perügyelői és tömeggondnoki dijak külön megadóztatása és a tözsdebiróságok megszüntetése iránt. Az ügyvédek aránytalan megadóztatása közpanasz tárgyát képezvén, a választmány Budapest főváros adófelügyelöje felszólításának engedve, bizalmi férfiakat jelölt ki, kik az adókivetésnél közreműködve, az ügyvédek igazságos megadóztatását lehetővé tegyék; a bizalmi férfiak közbelépése azonban mindjárt eleinte nem helyes irányban vétetvén igénybe, a választmány a bizalmi férfiakkal tartott közös értekezlet alapján megkereste a kir. adófelügyelőséget, hogy az ujabb sérelmek igazságos orvoslására a kellő lépéseket haladéktalanul megtegye; ezen megkeresvény különösen a felállított adó-osztályozás ellen irányult és kiemelte, hogy: >Mintegy tizév óta egyrészről a népszaporodással arányban nem álló módon majdnem megkettőztetve lett Budapesten az ügyvédek száma, másrészről az ügyködési kör tetemesen megapadt. Ezen körülmény a budapesti biróságok iktató könyvei által teljesen be van győzve. Ezen eredményt leginkább az szülte, hogy a bélyegdijaknak azóta tetemesen történt felemelése által a közönség tartózkodóbb jogérzelmeinek peres uton való érvényesítésében. De a perek száma és ez által az ügyvédek jövedelmi forrása még az által is apadt, hogy a kereskedelmi perek legiontosabbjai, ügyvédi képviselet kizárása mellett, a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága által intéztetnek el s hogy ujabban a közjegyzői intézmény felállítása által, az eddigi ügyvédi teendők és jövedelem egy igen nagy része megszűnt s legújabban még azl876-ki váltó-eljárás is igen érezhetően megszorította az ügyködési kört és az ügyvédek jövedelmeit*. »Az 1873-ki válság ugy az ingatlanok adás-vevése, valamint az uj üzletek, vállalatok keletkezése, nagyobb ügyletek kötése és társulatok alakítása tekintetében forduló pontot képez, miről az adó- és illetéklajstromok is tanúskodhatnak, ez által az ügyvédi kereset is megapadt, elannyira, hogy állithatni, miszerint alig lesz a gyakorló ügyvédek között egy is, kinek jövedelme azóta emelkedett s nem csökkent volna. Annál sérelmesebb tehát az ügyvédekre nézve, ha a mellett, hogy az államjövedelmek szaporítására életbe léptetett ujabb adókkal ők is terheltetnek, apadó jövedelmükkel szemben egyenes kereseti adójuk is nem apasztatik, hanem indokolatlanul, s miként panaszoltatik. a meghallgatott bizalmi férfiak véleményének mellőzése vagy félremagyarázása mellett még emeltetik«. ^Hozzájárul a gyakorló ügyvédek jövedelmének apasztásáboz még azon körülmény is, hogy az ügyvédrendtartási törvény különböző megszorításokkal terheli az ügyvédet s az ügyvédi kamarák felállítása folytán évi járulékokban ennek költségei c is viselik. Ugy hogy az ez alkalommal megdöbbentő módon foganatba vett ujabb adóemelésnek kétségtelenül előbb-utóbb az leend a következménye, hogy számos ügyvéd, ki csak némileg mérsékelt adó mellett megmaradt volna ezen pályán, ha ügyködési köre a minimumra apadt is, meg fog riadni az el viselhetlen terhek elől s kitörülteti magát a gyakorló ügyvédek sorábó s azután nem fog fizetni semmi kereseti adót. s igy ezen intézkedés végeredményében nemhogy szaporítani, hanem még apasztani fogja az állam adójövedelmeit«. »A házbér-adónál és a földadónál elemi csapások vagy jövedelmi hiányok eseteiben lehetővé van téve az adó-teher leszállítása vagy teljes törlése, ellenben a munkahiány vagy betegség folytán ügyvédeknél beálló jövedelem-apadás minden tekinteten kivül marad, azért tehát kívánatos, hogy már a kivetés körül is figyelem fordittassék arra, nehogy valaki tulterheltessék«. >Az ügyvédi foglalkozás jövedelmező volta oly sok különféle körülményektől függ, s oly változó, hogy annak megközelítő meghatározására sem a segédek, sem a beadványok száma, valamint hogy a lakbér összege sem lehet biztosan mérvadó. Keresetbevallás hiányában tehát csekis a lelkiismeretes bizalmi férfiak nyújthatnak némi tájékozást, de szükséges, hogy azok ne egyszerű osztályozást teljesítsenek, mi az 1868. XXVI. t.-cz. 24., 52. és 53. §§-aival és a kereseti adóra vonatkozó egyéb törvények és rendeletek szellemével mégsem egyezik, mivel ily osztályozás ki sem vihető s igazságosan meg sem állapitható, — hanem, hogy minden egyes esetben a meglevő tájékoztató adatok közlése mellett a kivetendő adó tekintetében saját tudomásuk és tapasztalataikon alapuló véleményük is meghallgattassék«. Ezen megkeresésnek eredménye volt, hogy a felállított adó-osztályok a felszólandó bizottságok által mellőztettek s a kivetett adók nagyrészt mérsékeltetvén, legalább a kirívóbb panaszok megszüntettek. A budapesti ügyvédi kamara fenállása óta lefolyt időszak vázolásánál nem hagyhatjuk végül felemlitetlenül, hogy a kamara tagjai sorából az esztergomi kir. törvényszék feloszlatása folytán, az ennek területén székelő ügyvédek a győri társkamara kebelébe átléptek, s hogy a kunhalasi kir. jbiróságnak a kalocsai kir. törvényszékhez csatolása folytán, az ezen járásbíróság területén székelő ügyvédek kamaránk tagjaivá lettek. Fájdalommal kell megemlékeznünk arról is, hogy körünkből számos jeles kartársat kiragadott a halál; ezek között kettős veszteséggel sújtott bennünket feledlietlen emlékű Ghyczy Gyula kimúlása, kihez úgyis mint kiváló tehetségű, jellemszilárd és szeretetreméltó kartárshoz, de úgyis mint e kamara érdemdús első elnökéhez az őszinte barátság és szeretet ezer szálai fűztek.