Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 10. szám - Törvényjavaslat, az 1875: XXXVI. t.-czikk hatályon kivül tételéről, valamint az 1871: VIII. és IX. t.-czikkek némely intézkedéseinek módosításáról

— 78 — Ily esetben a fegyelmi bíróság ítéletében az elmarasztalt bírót áthelyezhetőnek mondja ki. Az áthelyezés az Ítélet jogerőre emelkedésétől hat hónap alatt az igazságügyminiszter által ő felségénél kieszközlendö, kölönben az ítéletnek az áthelyezésre vonatkozó része hatályát veszti. Az áthelyezés költségei az elmarasztalt bírót terhelik. A fegyelmi biróság azonban Ítéletében a fegyelmi vétség súlyához arányítva meghatározhatja azon összeget, melynek erejéig a költözködési költségek az áthelyezendő bíró terhére esnek. Ha ily esetben a szabályszerű közigazgatási uton megállapítandó költözködési költségek az ítéletben meghatározott összeget felülmúlnák, a többletet az állam fizeti. 4. §. Ugyanazon t.-cz. 29. §-a következő intézkedéssel egészíttetik ki: »E folyamodásnak azonban a megintés vételéről számított 15 nap alatt kell benyujtatnia.* 5. §. Ugyanazon t.-cz. 31. §-a helyett a következő uj szakasz vétetik fel: Az ezen törvényben megállapított fegyelmi bíróságok illetősége és fegyelmi eljárás hatálya csakis az 1869: 4. t.-cz. által megbatározott bírói jogokban részesülő bírákra és kir. ügyészekre terjed ki. A birói segéd- és kezelőszemélyzet, valamint a királyi végrehajtók fölötti fegyelmi hatóságot a királyi törvényszékek, illetőleg saját kezelőés segédszemélyzetükre nézve a felsőbb bíróságok a kebelükben alakítandó közigazgatási fegyelmi tanácsok által gyakorolják, melyek határozatai közigazgatási uton közvetlenül az igazságügyminiszterhez felebbezhetök. A kir. törvényszékek ezen fegyelmi tanácsának hatósága a törvényszék területén levő járásbíróságok segéd- és kezelőszemélyzetére is kiterjed. E közigazgatási fegyelmi tanácsok alakítását és eljárását az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg. Ehhez képest a 32. és 33. §-oknak a kir. táblák és kir. Curia segéd- és kezelőszemélyzetére vonatkozó intézkedései hatályon kivül helyeztetnek. Hasonlókép megszüntettetnek a törvénynek (a 34., 38. §§-okban) az első folyamodásu kir. törvényszékek fegyelmi bíróságaira vonatkozó összes intézkedései. 6. §. Ugyanazon t.-cz. 36. §-a helyett, a következő intézkedések lépnek életbe : A 32., 33. és 34. §§-ban megállapított fegyelmi bíróságok a kir. tábláknak s a kir. Curia osztályainak elnökei által minden év végén a következő egész év tartamára ujjá alakittatnak. E czélra az illető elnökök a vezetésük alatt álló ítélőszék bírái közül kijelölik a fegyelmi biróság rendes tagjait a szükséges számban, kijelölnek egyúttal ugyanannyi póttagot,kik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén az év folyamában helyettesíteni fogják. A kijelölt rendes és póttagok névsora minden év deczember havának 31-ig tudomás végett az igazságügyminiszterhez felterjesztendő. A fegyelmi biróság jegyzőjét az illető elnök nevezi ki. 7. §. A fegyelmi eljárás rendszerint a közvádló hivatalos kívánatára rendeltetik el. A közvádló, mielőtt a fegyelmi eljárás megindítására indítványt tenne, jogosítva van a birót, ki ellen az eljárás irányulna, a terhére rótt tények iránt közvetlen főnöke utján hivatalos nyilatkozattételére felszólítani ; a felszólított biró kötelezve lévén nyilatkozatát a felszólítás vételétől számított 15 nap alatt közvetlen hivatali főnöke utján a közvádlóhoz beküldeni. A közvádló jogosítva van továbbá az indítványa alapjául szolgálandó tények felvilágosítására előlegesen mindazon adatok beküldését kivánni, melyek az illető bíróságok belső ügykezelése körében a biróság elnöke által hivatalosan végrehajtható vizsgálat segélyével beszerezhetők. A közvádló indítványa feletti határozat előtt a fegyelmi biróság, a mennyiben szükségesnek látja, a vádlottat újra meghallgathatja. A biróság határozata a közvádlón kivül a vádlottnak is mindig kézbesítendő. Ezen határozat ellen, a mennyiben az nem a 35-ik §-ban foglalt bíróságtól ered, a közvádló 3 nap alatt felebbvitellel élhet. Oly magánfeljelentés esetében, melynek alapján a közvádló a vádinditást magától elutasítja, a fegyelmi biróság, a mennyiben a följelentést, mint szemlátomást alaptalant, közvetlenül a beadvány alapján hozandó határozattal vissza nem utasítja: a vádlott és közvádló meghallgatása után határoz. A határozat a magánvádlónak is kézbesítendő. 8- §• Ugyanazon t.-cz. 49. §-nak végső intézkedése, mely szerint további perbeszédnek helye nincs, megszüntettetvén, a vádlott válasza után, mind a közvádlónak, mind a vádlottnak, vagy ügyvédének egy viszonválaszra jog adatik. 9. §. Ugyanazon t.-cz. 56. §-a kiegészítéséül a következő intézkedés tétetik: A felebbviteli fegyelmi biróság azonban, a mennyiben a felterjesztett periratokban az ügyet teljesen tisztázottnak és kimeritettnek látja, jogosítva van a szóbeli tárgyalást s a felek és tanuk idézését mellőzve, pusztán a felterjesztett iratok alapján határozni. 10. §. Az 1871. IX. t.-cz. 1. §-hoz a következő harmadik pont tétetik: c) ha biró személyes viszonyai, vagy egyéb fontos körülmények a bírónak addigi állásán való üdvös működését lehetetlenné, s ennélfogva áthelyezését a bírói-hivatal érdekében kívánatossá teszik. 11. §. Az előző szakaszban érintett t.-cz. 2. §-a a következő intézkedéssel egészíttetik ki : a c) pont esetében az igazságügyminiszter az illető elnök meg. hallgatása mellett, az áthelyezni szándékolt bírót, nyilatkozattételrefelszólítani tartozik. . 12. §. Ugyanazon t.-cz. 4. §-a utolsó bekezdésének kiegészítéséül felvétetik • a c) pont esetében azonban az áthelyezett biró költözködési költségei megtéríttetnek. , 13. §. Ugyanazon t.-cz. 4. §-a után a következő uj szakasz vétetik fel: Áz első folyamodásu kir. törvényszékek és járásbíróságok bírái, oly bíróságoktól, melyeknek ügymenete azt megengedi, oly bíróságok, hoz, melyeknél hátralékok halmozódnak fel: ideiglenes szolgálattételre, de legfelebb fél év tartamára hason vagy felsőbb fokú bíróságokhoz az igazságügyminiszter által átrendelhetök. A rendes lakhelyén kivüli szolgálatra átrendelt biró, szabálysze. rüen felszámitható útiköltségeinek megtérítésén felül, a szolgálattétel tartamára eső rendes fizetése felének megfelelő működési pótlékot nyer az állampénztártól. 14. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Budapest, 1878. február 21. Perczel Béla, s. k. igazságiigyminiszter. Választási mozgalmak a budapesti ügyvédi kamara területén. A budapesti ügyvédi kamarának körülbelül 120 tagja több ügy. véd kezdeményezése folytán f. h. 3-án választási értekezletet tartott Dr. K ö r n y e i Ede elnöklete alatt. A tanácskozás főbb momentumait a következőkben vázoljuk. Dr. Emmer Kornél: Elvitázhatatlan, hogy ma sokan azon véleményben vannak, hogy az ügyv. rdtts. nem felelt meg azon czélnak, mely miatt hozatott, s azon várakozásoknak, melyek az ügyvédi kar abban foglalt reformjához köttettek. De bármily eltérők legyenek is e kérdésben a vélemények, szóló azon nézeten van, hogy addig, míg a törvény fenáll, becsületesen és őszintén kell azt végrehajtani, — a mi természetesen ki nem zárja, hogy a helyzet javítására törekedjünk. A kamarai tisztújítás közeledő alkalma, mely miatt e kör is egybegyűlt, mindkét irányban való gondoskodásra hiv minket fel; mert midőn a törvény keretén belül mozgunk, sőt azt végrehajtjuk, egyúttal a jobb állapot előidézéséhez járulunk igen jelentékenyen a kamarai tisztviselők és választmányi tagok megválasztása által. Ezzel nem akarja kifejezni azt, hogy az eddig működött választmány és tisztviselők nem feleltek volna meg kötelességüknek; sőt ellenkezőleg, ez irányban elismerést tartozik nyilvánitani. Miután azonban sokan azon nézetben vannak, hogy az ugy is terhes kötelességeik teljesitésén felül bizonyos repraesentationális működést és initiativát kellene a választmánynak és tisztviselőknek kifejteni, maga a kamara csak ritkán nyilatkozható nehézkes testület lévén, s miután azok, kik e nézeten vannak, különböző pártokban kezdettek csoportosulni, melyek közül — mint értesül — oly progammu is volna, mely a jelenlegi állapot teljes fel forgatására törekszik: azért találtatott szükségesnek, hogy egy kísérlet tétessék arra, miszerint a rokon gondolkozású elemek csoportosuljanak, s ez által egyrészt a szavazatok túlságos elforgácsolása, másrészt a többségnek netáni meglepetések általi meghamisítása elkerültessék. Áttérve magára a teendőkre, ily nagy testületek igazgató bizottságaira nézve bizonyos conservativ felfogásnak hódol; mert a routine, a praecedensek és anteacták ismerete, az érintkezések szokott volta, nagyfontosságú tényező ily testületeknél. Ebből kiindulva a bécsi ügyvédi kamara is, egyszerűen meghagyta bizottságát. De szóló különbséget tesz oly állások között, melyeknél ezen conservativismus elengedhetlenül szükséges, és azok kőzött, hol az egészen fölösleges ; — s az utóbbiakra nézve maga is óhajtja, hogy a kamarai bizottságban némi felfrissítő változás tétessék. (Helyeslés.) Az eljárás módjára nézve a következő indítványt terjeszti elő: »A mai gyűlés 15 tagu bizottságot küld ki, mely a jövő gyűlésnek a tisztviselőkre és a választmányi tagokra és póttagokra nézve hármas kijelölést terjesztend elő, mely fölött próbaszavazás utján fog a gyűlés dönteni.« Dobó István megvan elégedve a jelenlegi tisztviselőkkel és a választmánnyal; annak egyszerű újólagos megválasztását ajánlja. Dr. S t i 11 e r Mór indítványozza, hogy hivassanak egybe a budapesti kamara területén lakó összes ügyvédek, és azon gyűlés küldjön ki candidáló bizottságot. Reményi Antal elfogadja Emmer indítványát, de kívánja, hogy a kiküldendő 15-ös bizottság egyszersmind eszmecserét indítson az ugyvédrendtartás terhes határozmányainak revisiója iránt. , -Dr- Dell'Adami Rezső nem akar reeriminátiókba bocsátkozni. Méltányolja a kezdet nekézségeit, melyekkel a kamara első választrnányának megküzdenie kellett, A választmányban az irányadó korokkel folytatott sikertelen küzdelem folytán az elkeseredés közönye lejlodott ki Szóló ezt sajnálja, mivel épen ez okozta, hogy a kamara nem fejtett ki oly actiót, mint kívánatos lett volna. Funták Sándor ecseteli azon nehézségeket, melyekkel a karaíáíkozStt S l1' a törvényhozásban és az egész társadalomban w -PrCSzÍ\\} ímre: Öt meg]epi mindenekelőtt az előtte szólók beszédeiben észlelhető azon paradoxon, mely szerint egyrészt az indít-