Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 9. szám - A csonka társaságokról

~ 68 — Bár közgyűlésről és választmányról tétetik az alapszabályokban illetőleg a kötvényben emlités. mégis sem ezen közgyűlés szervezete, alakítása és jogköre nem felel meg a kereskedelmi törvény szabályainak, sem a választmány teendőit, jogkörét és felelősségét tekintve, nem ugyanazonos a keresk. törvény által ugy a részvénytársaságoknál valamint a szövetkezeteknél okvetetlenül alakítandó igazgatósággal. Miután mindezen okoknál fogva az emiitett túlélési társaságok a kereskedelmi társaságok sorába nem tartoznak, mint ilyenek a kereskedelmi czégjegyzékbe be nem jegyezbetók. Mily jogok illetik tehát mégis az ily társaságok tagjait? Miután a tagok belépésük alkalmával csak az illető életbiztosító társasággal az ajánlat aláírása és a kötvény átvétele által szerződtek, jogaikat csakis a biztosító vállalattal szemben érvényesíthetik. Maguk közt, kölcsönösén megállapított szerződés hiányában, sem jogok sem kötelezettségek nem támadnak. Főfontosságu kérdés most az: mikép érvényesíthetik jogaikat a biztosító társasággal vagy a vállalattal szemben, vajon egyenkint vagy csak tömegesen saját már alakított vagy választandó közege utján ? A túlélési csoport egyes tagjai az által, hogy a köztük és a biztosító társaság között kötött szerződés szerint, ellenőrködő testület létesíttetett, nem mondottak le azon jogukról, mely szerint mindegyikük külön jogait és igényeit a rendes per utján érvényesíthesse vagy békés uton a velük szerződött társasággal egyezségre léphessen. E czélra többen is szövetkezhetnek, s miután az érdekközösséget könnyen kimutathatják, ezek mint pertársak a bíróság által el lesznek fogadandók. Mindamellett ezen elvek alól a fenálló kötvényfeltételek értelmében azon kivétel áll, hogy a túlélési csoport feloszlása csak az esetben történhetik, ha az az összes aláírók közgyűlésén a szerződők legalább kétharmadának többsége által döntetik el, és hogy a feloszlás esetében is az őrködő választmány megállapítja a túlélési csoport vagyonát és a kedvezményezetteknek jogosultságát. E két megszorítás azonban korántsem magyarázható oly tág értelemben, hogy ezen határozatok egyike vagy másika ellen jogorvoslat többé fen nem maradna, tehát hogy ezen megállapodásokat törvény utján megtámadni sem lehetne. Végre foroghatnak fen esetek, midőn az egyes tagok a választott őrködő bizottság tagjait, azért, mert tisztükben lanyhán vagy lelkiismeretlenül jártak el a pénzkezelésre nézve, kellő vigyázattal nem éltek és ez által kárt okoztak, felelősségre vonhatják. Ezen felelősség a megbízás általános jogi természetéből következtethető és annak szabályai szerint bírálandó meg. Miután az őrködő választmány a vagyon kezelését és a tőkék biztos elhelyezését ellenőrzi, jogosítva kell hogy legyen, miszerint a biztosító társaság illetőleg annak igazgatósága ellen mindazon esetekben felléphessen, midőn megbízói érdekeit sértvo látja. Ily kereset a társaság ellen az összes biztosítottak nevében szerződésileg kirendelt képviselő minőségében az általános jogszabályok szerint, az igazgatóság ellen még külön a keresk. törvény 189. §-ának második bekezdése szerint indítható. Ezen kivül jogában áll az őrködő választmánynak a keresk. törv. 218. és 219. §§. eseteit a biztosító társaság vétkes közegei ellenében feljelenteni. De mindezekre külön-külön minden egyes tag is fel van jogosítva. A mondottakat röviden összefoglalva, a túlélési csoportok, noha tagjaik egymással társasági viszonyban állanak, nem tekinthetők az állam által elismert kereskedelmi társaságoknak, mint ilyenek be nem jegyezhetők, és netaláni igényeiket a tagok nem közös képviselet utján, hanem csakis elkülönítve egyenkint érvényesíthetik a biztosító intézet irányában; épen ily módon léphetnek fel az általuk kirendelt őrködő választmány ellen, midőn azt felelősségre vonni kívánják. A nevezett őrködő választmány azonban az összes tagokat jogosan képviseli a biztosító társaság és annak igazgatósága irányában. Még fontosabbak a hitelrészesek egyleteinek jogviszonyai, mely értekezésem második tárgyát képezi. Ily egyletek czélja: kölcsönös jótállás mellett váltóleszámítolás utján valamely banktól, takarékpénztártól vagy más pénzintézettől kölcsönt nyerni. Nem tartozhatik ezen értekezés feladatához ezen hiteltulajdonosi egyletek közgazdászati jelentőségét mérlegelni és azon okokat fürkészni, miért mutatkoztak ily egyleteknél oly tetemes károk, hogy bátran lehet állítani, miszerint azok több kárt okoztak, mint mennyi üdvös befolyást gyakorolhattak volna a hitel emelésére. Mindezen magukban véve igen érdekes kérdések egészen más térre tartoznak. Ez alkalommal feladatunk csakis egyedül az ily egyletek jogviszonyait kutatni és jogi szervezetükkel foglalkozni. Ilynemű egyleteket a fővárosban alakítottak: a pesti magy. kereskedelmi bank, a fővárosi takarékpénztár, a pest-budai kézművesbank, a buaapesű iparbank, az első magyar ipavbank, a m. orsz. központi takarékpénztár és alipótvárosi bank-részvénytársasög, azonkívül több vidéki hitelintézet és takarékpénztár is. Nem lehetvén mindezen intézetekkel egybekapcsolt hitelbirtokos egyletek formáit itt részletezni, szorítkozunk a pesti magy. kereskedelmi bank hitelrészeseinek és az első m. iparbank hiteltulajdonosainak szervezetére, mely főbb vonásaiban a következő. A pesti magy. kereskedelmi bank alapszabályaiban a hitelrészesek tekintetében csak annyi foglaltatik, miszerint azon váltóleszámolási üzletnek, mely meghatározott hitelben részesített tagoknak egyetemleges jótállása mellett folytattatik, főrendeltetése az itteni kereskedők tárczaváltóinak elhelyezését könnyíteni. , Ezen üzlet módozatai az ügyrendben vannak közelebb szabáIvozva, hol kimondatik, miszerint hitelrészesül bárki felvehető ki öoálló, Budapesten lakik, feddhetlen jellemű és fizetési képessége folytán elfogadhatónak találtatik. lL , , A felvétel a hitelrészesek választmányához intézett kulon kérelem alapján történik. A fölvétel bármikor történhetik, azonban minden fölvett hitelrészes hitelének magasságáig elvállalja az egyetemleges jótállást valamennyi hitelrészesnek a bank iránti kötelezettségeiért azon félév kezdetétől, melyben ő belépett, miről nyilatkozatot kell aláírnia. Minden befogadott hitelrészes köteles a neki engedélyezett teljes hitelösszeg 5°/0-át befizetni. Ezen befizetett 5°/0 biztosítéki alapot képez, mely befizetésük arányában a hitelrészesek tulajdona, összegében pedig a'banktársaság irányában valamennyi hitelrészesek tartozásaiért kezeskedik. A biztosítéki alap épugy mint a hitelrészesek egyetemleges jótállása melletti leszámítolási üzletág tiszta nyereményének 20°/0 ából képezett tartalékalap a bank által kezeltetik, külön lapon könyveltetik és kamatoztatik. Ha a hitelrészes kötelezettségeit a társulat irányában a lejárat napján nem teljesiti, ez esetben a fizetés a hitelrészesek tartalékalapjából, s ha ez kimerült volna, a hitelrészesek által befizetett összegből — a biztosítéki alapból — történik. Mihelyt e tőke ilykép megcsonkittatik, az valamennyi hitelrészesek hitelélvezetével aránylagos pótfizetése által kiegészítendő, ugy hogy az folyvást az összes hitelrészesülésekkel arányban tartassék. Ha a hitelrészes felszólítása után tizenöt nap múlva a pótfizetést nem teljesiti, akkor a hitelrészesek sorából kizáratik. Ugyanez történik rögtön, ha forgatmány-kötelezettségének idejekorán meg nem felel vagy ha fizetéseit általán beszünteti. Minden hitclrészesnek joga van előzetes félévi írásbeli felmondás után, hitelélvezetéről részben vagy egészben lemondani. Hat hónapig még kötelezve marad és leszámolás után a biztosítéki alapból reá eső részét visszakapja. A hitelrészesek egyetemleges jótállása melletti leszámítolási üzletágban előforduló ügyek vezetésében és elintézésében a váltóbirálókon kivül még a hitelrészesek nagy választmánya és szűkebb bizottsága is a bank igazgatóságával egyetemben közreműködik. Az igazgatóság időnkint a hitelrészeseknek rendelkezésére bocsátandó pénzösszeg magasságát meghatározza. Továbbá betekinti a hitelrészesek választmányi és bizományi üléseinek jegyzőkönyveit, s jogosítva van egyes határozatokat kifogásolni s e kifogások méltánylásátkövetelni, különösen a hitelkérvéryeket helybenhagyás, leszállítás vagy a hitelrészesek választmánya részéről indítványozott hitelrészesitésnek megtagadása által véglegesen elintézni. A választmány által indítványozott hitelrészesitést az igazgatóság azonban soha nem bővítheti, ellenben joga van a fenálló hitelrészesitéseket megvizsgálni és leszállítani. E czélból a bank igazgatósága a választmányi és bizottsági ülésekben mindig képviselve van. A hitelrészesek nagy választmánya azoknak összeségét képviseli. Ezen választmány, melyet tulajdonképen megszorított hatáskörű közgyűlésnek lehetne tekinteni, mindazon hitelrészesekből áll, kik 2000 frtnyi és ennél nagyobb hitelrészesitést élveznek, s minden évben rendesen kétszer jön össze. Ezen nagy választmány üléseiben a következők tárgyalandók. Az üzlet állásáról szóló bizottmányi jelentés, a bizottmány és a folyósító bizottság választása, n?m különben a váltóbiráló bizottság 12 tagjának választása. A bizottmány a hitelrészesek végrehajtó közege. E bizottmány a beérkező hitelfolyamodványokat tárgyalja, a folyamodók elfogadása vagy visszautasítása felett határoz s elfogadás esetében a hitelrészesités magasságát az igazgatóság helybenhagyásának fentartásával indítványozza. A bizottmány a folyósító bizottság jelentéseit átveszi, s ezek iránt szükség esetéb >n határoz vagy intézkedik. Feladata továbbá a fenálló hiteleknek folytonos ellenőrzése, s valahányszor azt a viszonyok igénylik, mindenesetre azonban Mévenkint egyszer, az összes hitelek átvizsgálása és netaláni leszállítások vagy törlések által azoknak szabályozása. A bizottmánynak szabadságában áll, két tagja által a hitelrészesekre vonatkozó váltóbirálatban részt venni. Az első magy. iparbank alapszabály ai a hiteltulajdonosok tekintetében csak némileg térnek el az előbbeni bank hasonló intézetének szervezetétől; nevezetesen a hiteltulajdonosok felelőssége tovább terjed, mint az előbb emiitett intézetnél, ki lévén mondva, hogy a hiteltulajdonosok összesen és egyetemlegesen, egyik mindnyájaért és mindnyá^n egyért, a nekik engedélyezett hitel hasonló összegéig a befizetett 5°/0 biztosítéki tőkén kivül összes vagyonukkal kezeskednek a részvénytársaság irányában az egyes tagtársaknak adott kölcsönért. Erről, valamint egyéb kötelezettségekről a hiteltulajdonosok kezességi oklevelet írnak alá, melyet az illetők nejei is tartoznak aláirni. Ezen intézet hiteltulajdonosainak képviseletére csak egyetlenegy közeg van rendelve, t. i. a bizottság, mely az összes hiteltulajdonosok által választatik és melymk a felvett tagokra és engedélyezett hitelre vonatkozó határozatai csak akkor mennek foganatba, ha ezek az igazgatóság jóváhagyását elnyerték. Ezen szervezet szerint a hitelrészesek az általuk felvett kölcsönökre nézve egyetemleges felelősséggel tartoznak; a befizetett biztosi-