Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 9. szám - A csonka társaságokról

- 67 — Ha a törvény indokolásául szolgált értekezleti jegyzökönyveket vizsgáljuk, e tekintetben a következő nyilatkozatokra akadunk»Az ezen szakaszban foglalt felsorolás mellett felhozatott, hogy jogi személyekről lévén szó, melyeknek a törvény intézkedése adja létjogát, s melyeknek fogalma az életben nem is egészen tisztáztatott, világosan ki kell mondani, mit akar a törvény jogi személynek tartani. Ha a törvény tisztán ki nem mondja, melyek a kereskedelmi társaságok, azon nézethez is lehetne hajolni, hogy mert taxativ felsorolást mellőz, a benne szabályozott alakzatokon kivül más formákat is elismer kereskedelmi társaságoknak. Már pedig e feltevést elfogadni nem lehet, s ha ez által a társulás más alakjai kizáratnak, ez természetes következménye annak, hogy a kereskedelmi törvény, melynek feladata nem csak a forgalmat könnyíteni, de a jogbiztonságot is fentartani, jogositva van megállapitani azon formákat, melyek mellett kereskedelmi társulatokat a kereskedelmi törvény által nyújtott jogok élvezetében részesít, s melyeket alkalmasaknak itél az ezen jogokkal való visszaélés megakadályozására. Ha az idő folyamában a gyakorlat uj társasági alakzatokat fejleszt és ha ezek nemzetgazdászati fontosságra emelkednek, a törvényhozás tekintettel lesz reájuk és szabályozni fogja viszonyaikat*. Ezek kimondása után a bizottság a kereskedelmi társaságok formáinak elösorolását határozta el. A gyakorlati élet már két oly társasági formát mutat, mely a kereskedelmi törvény által szabályozva nincsen, mely jelesen egy más társaság (részvénytársaság vagy szövetkezet) szervezetébe úgyszólván be van ékelve, melynek önálló létjoga és jogi személyisége vagy általában nincsen vagy legalább mint ilyen nem elég világosan jelenkezik és melynek kölcsönös jogviszonyai a fenálló kereskedelmi törvény szerint e^nem dönthetők. Ertem a túlélési csoportokat, (tontinákat) és a hitelrészesek egyleteit, melyeket az elősorolt okoknál fogva csonka társaságoknak neveztem. A kölcsönös túlélési csoportok azon czélból alakittatnak, hogy a túlélőknek részint a betételek kamatoztatása s kamatsorozványa, részint az időközben meghaltak betételei és ebből eredő kamatsorozványoknak öröklése által nagyobb összeg biztosittassék. Ily túlélési csoportok tagjai azonban rendesen nem szövetkeznek önálló társulattá, hanem egy más fenálló biztosító intézetnél teljesitik befizetéseiket és arra. bizzák pénzeik kezelését. Lássuk tehát az ily túlélési csoportok jogi viszonyait, mint azok pl. a »Haza« életbiztosító bank kötvényében szabályoztatnak. A túlélési csoportba leendő belépés az aláírók sajá.t nyilatkozata alapján történik; minden csoport az első két évben a résztvevők számára nyitva tartatik és ezen idő után, ha legalább 10 taggal bir, bezáratik, ellenkező esetben a befizetett pénzek visszaadatnak. A túlélési csoportba teendő befizetés történhetik egyszeri betétel mellett vagy részletenkinti fizetéssel; megjegyzendő azonban, hogy ez utóbbi 10 írtnál kevesebbre nem terjedhet. Az aláiró kötelezettsége erkölcsi színezetén kivül más jelleget nem visel, a mennyiben ha a szerződő fél részletfizetéseit időközben megszüntetné, befizetései mint egyszeri betétel tekintetvén, az ennek arányában megfelelő túlélési eredmény fizettetik ki a kedvezményezettnek. Az évi mérlegben minden csoport állapota külön közzéteendő, kimutatván, hogy mibe van fektetve a vagyon. A bank a túlélési csoport vagyonának csakis kezelője és mint ilyen köteles a túlélési csoportok vagyonait saját vagyonától elkülönítve kezelni, azokról külön könyveket, külön pénztárt s külön mérlegeket készíteni. A bankon kivül egy hét tagból álló őrködő választmány ellenőrzi ugy a kezelés rendes vitelét, mint szintén a tőkék biztos módoni elhelyezését, mely választmány a szerződők közgyűlése által a túlélési csoportokba belépett azon szerződőkből választatik, kik ezen csoportban befizetésük után legnagyobb mérvben érdekelvék. A bank és az őrködő választmány kötelessége a túlélési csoportok vagyonát a viszonyokhoz képest a legsolidabban és legjövedelmezőbb kamatoztatás mellett elhelyezni s egyáltalában a befizetett pénzeket heverni nem hagyni. A túlélési csoportok pénze s vagyoni értékei egy külön pénztárban tartatnak, melynek egyik kulcsa a bank vezérigazgatója, másika az őrködő választmány elnöke vagy egyik tagja által őriztetik. A bank jogában áll ezen csoportok vagyonának kezeléseért az egyszerre betett vagy aláirásilag kötelezett befizetendő összegeknek 5°/0-át olykép visszatartani, hogy ez az egyszeri befizetésből azonnal, a részletfizetésből pedig fele az első, másik fele a második részletből levonassék, továbbá a lejárt határidő utáni kiosztás alkalmával l°/0-t mint elszámolási dijt a bank a kiosztandó összegből szintén visszatartand. Az őrködő választmány hét tagból áll, kik a túlélési csoportok szerződőiből választatnak tekintet nélkül arra, hogy melyik csoporthoz tarto?nak. Ezen választmány minden három évben újból választandó, a kilépett tagok azonban ismét választhatók. Halálozás esetén, vagy ha egyik választmányi tag huzamosb ideig kimaradna, a választmány ennek helyét titkos szavazás utján mással tölti be. A választmány saját kebeléből választ elnököt és jegyzőt. Ezen választmány csak azon esetre határozatképes, ha legalább 3 tag együtt van. Ezen gyűlésekben a bank vezénylője vagy egyik igazgatója is tanácsadó szavazattal részt vesz. A szerződők közgyűlése minden túlélési csoport 5 legjelentékenyebb aláíróiból áll: ezeknek határozatai—feltéve, hogy szabályszerüleg hozattak — minden szerződőre kötelezők. A szerződők közgyűlése csak azon esetre érvényes, ha az e czélra meghívottak közül legalább 20 tag jelen van. Rendes közgyűlés Lainden három évben ama czélból tartatik hogy részint az igazgatóság az üzlet eredményéről jelentést tegyen' részint pedig az őrködő választmány újból megválasztassék. ' Ha a szerződök valamely túlélési csoport feloszlását véleményeznék, ez az őrködő választmány külön határozata alapján csak azon esetben történhetik, ha az összes aláírók közgyűlésén a szerződök legalább kétharmadának szótöbbségével döntetik el. Ezen közgyűlésre a szerződők legalább egy hóval a gyűlés előtt hivandók egybe. A pesti biztositó intézetnek is vannak túlélési csoportjai (wechselseitige reberlebens-Associationeu), melyeknek szervezete hasonló az előbbiekhez, csakhogy a csoportnak foloszlása iránti határozatról a kötvény-feltételek hallgatnak. Ezen társulat azonban uj tagok felvételét és uj csoportok alakítását megszüntette. Az »Elsö magy. általános biztositó társaságinak is a voltak kölcsönös túlélési csoportulások biztosítására vonatkozó feltételei, de kellő számú résztvevők hiánya miatt ezen üzletrész életbe sem lépett. A megállapított és közzétett feltételekből kiemeljük a következő pontokat. Az J>E1SŐ magyar általános biztositó társaság« igazgatósága a befizetett betételek és azok kamatait kezelés végett átveszi, s azoknak gyors, lehetőleg előnyös és teljes biztosságot nyújtó elhelyezéséről gondoskodik. A bevásárolt értékek azon csoportulat tulajdonát képezik, melynek számára szereztettek. A túlélési csoportulatok könyvezösége a társaság többi üzletágaitól teljesen el van különítve. Az »Első magyar ált. biztositó társaság« viseli mindazon költségeket, melyek a csoportulatok üzleti ügyeinek vezetésével s kezelésével összekötve vannak, de viszont jogositva van a társaság a teljesítendő befizetések (aláirt összegek) után kezelési czimen 5°/0-ot behajtani, mely illeték vagy mindjárt az aláíráskor egészen, vagy fi°/0 kamat hozzászámitásával az első öt év alatt egyenlő részletekben befizetendő. A csoport feloszlása esetében az osztályrészek kifizetése előtt az »Első magyar általános biztositó társaság* igazgatósága által megvizsgált leszámolási munkálat elő fog terjesztetni egy számvizsgáló bizottmánynak. Ezen bizottmány oly módon állíttatik össze, hogy az »Első magyar általános biztositó társaság* igazgatósága ajánlott levelek utján legalább tíz oly aláírót, kik legnagyobb ősszegeket irtak alá s Budapesten laknak, fog összehívni azon csoportulatból, melyre a leszámolás sora következik. Ezen számvizsgáló bizottmány munkálatának befejezésétől tizenötödik napon a részletek kifizetése megkezdetik«. Ebből láthatni, miszerint ezen társaságnál a túlélési csoportban résztvevők már sokkal kevesebb joggal birtak volna, mint a »Haza« életbiztosító banknál, s beavatkozásuk nem a kezelésre, hanem csupán a vagyonfelosztásának megvizsgálására terjedt volna ki. Czélszerünek tartom egy hasonló osztrák társaság jogviszonyait is vázolni, melynek bár önállólag helybenhagyott alapszabályai vannak, azonban egy másik társasággal szoros kapcsolatban áll, értem a Bécsben székelő »Altalános ellátási intézet«-et (Allgemeine Versorgungsanstalt), mely vagyonának kezelését az »Első osztrák takarékpénztárira ruházta. Ez utóbbi azonban fentartotta magának azon jogot, miszerint az 1850. évig keletkezett összes évtársulatok megszűnése után a vezetést és kezelést egészen az ellátási intézetre ruházhassa. A nevezett egylet ügyei a közgyűlés és az igazgatóság (Administration) által kezeltetnek. A közgyűlés áll: a takarékpénztár főgondnokából (Obercurator). annak helyettesítéséből, a takarékpénztár negyven képviselőjéből és az intézet negyven tagjából, kik az egyes csoportokban legmagasabb betéteit biró tagokból 3—3 évre hivatnak be. Az igazgatóság áll: a takarékpénztár főgondnokából, helyetteséből és 24 tagból, kik feliben a fenébb emiitett intézeti képviselők, feliben a takarékpénztár-képviselők által választatnak. Az »Általános ellátási intézet* ügyeinek kezeléseért, valamint helyiségbér, világítás és fűtés fejében a takarékpénztárnak egy három évre megállapítandó átalányösszeget fizet. Az ezen, fővonásaiban jelzett szervezet alapján keletkezett intézetek és csoportok jogi természete az, mi értekezésem egyik tárgyát képezi. Hogy az említett intézetek és túlélési csoportok valóságos társaságok természetével birnak. az ugy hiszem, kétséget nem szenved. Társaságnak ugyanis több személynek bizonyos czélra való állandó és szerves egyesülését kell tekintenünk. E szerint a nevezett túlélési csoportok valóságos társaságot képeznek. De ezen társaságok sem a német sem a magyar kereskedelmi jog által szabályozott társaságok sorába nem tartoznak. Nem tekinthetők kereskedelmi társasagoknak ügyleteik természete szempontjából, mert a k. t. 258. §. 4. pontja szerint csakis a biztositások elvállalása tekintendő absolut kereskedelmi ügyletnek a túlélési csoportban résztvevők pedig nem biztosítók, hanem legfelebb biztosítottak. De szervezetüknél fogva sem tekinthetők kereskedelmi társaságoknak, mert a keresk. törv. 61. §-ában taxatíve felsoro.t kereskedelmi társaságok egyikéhez sem tartoznak. Hogy t. i. közkereseti, betéti vagy részvénytársaságot nem képeznek, elég világos de hogj a szövetkezetek sorába sem tartoznak, abból következik, mikép a k. t. 223 S-a szerint követelt közös ügykezelés vagy kölcsönösség hiányzik, miután az előadottak szerint az ügykezelést más társaságra bízták, de még kölcsönös jótállás nem vállaltatik el a tagok részéről.