Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 7. szám - Az uj német birodalmi csődrendtartás. 1. [r.]

Nyolczadik évfolyam. 7. szarrt Budapest, 1878. február 14, Külön mellékletek: a „DBrrtvényeV gyjjternénye" az. ..Igazságügyi rendeletek tára" és az „lgazsáqügyi törvények anyaggyüjteménynyel1-. » kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség: Nagy koronautcza 14.sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 7. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak (helyben bá/hoz hordánál, vagy vidékre bérmcutes szétküldéssel) a „Magiar Themis", a „Döntvények gyűjteménye". ..Igazságügyi rendeletek tára" é» az „Igazság, ugyr törvények anyaggyüjteménynyel" ezimtl me" lekietekkd együttese: egész évre 10 forint félévre 5 torint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az. elínzetísi pénzek b érmen le^'czélszerübben p o 6 t a u t: küldendők. . vidékrí y utján MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGY0LjES TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Az uj német birodalmi csödrendtartás. (I. A csődhitelezök támadási joga). Dr. B. I. — Szemle. (A felsőház bizottsága a büntető javaslatról) — A közkereseti és betéti társaságok nyereségének és veszteségének felosztásáról. Dr. Misner Ignáoz bpesti ügyvédtől? — Jogirodalom. (Zeitschrift für vergleicliende Kechtswissenschaft). Dr. Nagy Jánostól. — A keresk. és váitótörvényszék kimutatása. — A perrendtartisi javaslat indokolása — Különfélék. (Jogászkör. A bélyegilletékek háromszoros kivetéséről. Réső Ensel Sándortól). — Legközelebbi csödbejelentési határidők — Kivonat a >Budapesti Közlöny«-bőJ. — Csődök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A döntvények gyűjteményének egy ive. , Az uj német birodalmi csőrtrendtartás. I. A csó'dhitelezó'k támadási joga. (Dr. B. I.) A német birodalmi gyűlés által hosszas és beható előmunkálatok után 1876. deczember havában megalkotott három rendszeres törvénykönyv közül — melyek noha már 1877. február 10-én kihirdettettek, a bírósági szervezet általános újjáalakításának nagy és huzamos munkája által szükségelt majdnem harmadí'élévi >vacatio legis« következtében, tényleg csak 1879. október elsején fognak életbelépni, s melyek a nagy politikai küzdelmek és súrlódások árán kivivott német birodalmi jogegység mintegy betetőzését képezik, — az u. n. Reichsjustizgesetze-k közül különösen az uj csődrendtartás az, mely ugy az alaki mint az anyagi csődjog terén nagy horderejű reformokat létesítvén, mérvadó alapelveinek következetes keresztülvitele, rendszerének ritka tökélye, külalakja és jogi technikájának valóban páratlan egyszerűsége, mondhatni lapidar stylusban tartott, de mindamellett világos és kimerítő intézkedései folytán méltán európai jelentőségű s a legnagyobb elismerést érdemlő törvényhozói alkotásnak mondható. Tekintettel azon tán nem merésznek tetsző reményre, hogy honi törvényhozásunk az actualitás stádiumába lépett codificationális alkotásainak munkáját folytatva, maholnap nálunk is a közóhaj által oly rég sürgetett csődtörvényre kerül majd a sor, nem lesz felesleges és időszerűtlen munka, a csődjog fontos problémáinak a német csődtörvényben mimódon történt megoldásával áttekintőleg foglalkozni. A nyugot jogintézményeinek ismerete csakis egyengetheti a honi codifikátió útját. A következő sorok tárgyát a közadós csalárd jogcselekvényei megtámadhatóságának sokat megbeszélt kérdése, a római jog műnyelvén u. n. »Actio Paitliana in fraudem creditorum* fogja képezni. E kérdés, mely a jóhiszemű hitelezők jogérdekeinek megvédése tekintetéből oly felette fontos, fájdalom, a mi jelenleg fenálló csődtörvényünkben nagyon is mostoha és hézagos szabályozásban részesült — hitelviszonyaink hírnevének nem kis kárára. A modern szédelgés csúfos bűne a régi jó időkben aligha lévén anynyira ismeretes, becsületes gondolkozású törvényhozó őseink praeventivákról gondoskodni s a »dolus et fraus nemim patrocinatur« magától értetődő elvének külön törvénybeigtatását feleslegesnek tartották. De strigibus non est! Az 1840: XXII. törvényezikk 35. szakasza csak mintegy odavetőleg emlékezik meg a csalárd jogügyletekről. A csődület megrendelését közvetlen megelőzött 15 nap előtt rokonok közt kötött terhes szerződésekről vélelmezi a csalárd czélzatot s az ellenkezőnek bebizonyitásáig azokat érvénytelenithetőknek nyilvánitja. Mintha biz a bűnös szándoku adós és a szíves sógor nem gondoskodhattak volna már a fatális 15 nap előtt az üzlet átruházásáról! Mintha biz nem szerezhették volna be jó előre az alkalmatos próbákat, melyekkel szükség idején be lehessen igazolni, hogy ők becsületes emberek és csak a világ szája rosz, hogy a mi a szerződő levelekben mint tett dolog foglaltatik, az valóság, a támadás pedig merő hitelezői irigység ! A törvény homályos kitételei a kijátszott jóhiszemű hitelezőknek kevés sikert Ígértek, eltekintve attól, hogy sérelmük orvoslása a bizonyítás nehézségein legtöbbször hajótörést szenvedett, és csak a birói törvénymagyarázatnak okoztak fejtörést. A jogérzetes gyakorlat és a theoria iparkodtak is tulmenni a törvény rideg betüértelmén s a csalárd jogügyletek megtámadhatóságát általános jogelvekből levezetni. Számosb főtörvényszéki döntvényben ki van mondva, hogy a becsületes és jóhiszemű hitelezők kijátszására irányzott szerződések a törvény színe előtt meg nem állhatnak, köttessenek bár akár rokonokkal, akár idegenekkel. Communis opinio volt nálunk is, hogy a >csőd küszöbén« véghezvitt csalárd jogcselekvények a hitelezőkkel szemben hatálytalanok. íróink is nagy hévvel és lelkes jogérzéssel pártolták és pártolják a csődhitelezők támadási jogát. Azonban a praejudiciumok igazságérzete és a > csődküszöb* homályos s ingadozó fogalma nem birta a törvény hiányosságát a jogélet érdekeinek megfelelően pótolni. A jogvédelem precair volta a jogász-és kereskedelmi körök folytonos panaszának képezvén tárgyát, remélhető, hogy leendő csődtörvényünk a mindjobban terjedő s az utóbbi években különös fogékony talajra talált társadalmi métely ellen gyökeresebb gyógyszereket fog alkalmazásba hozni.') A dolog érdemére áttérve, jelezni fogjuk azon alapeszmét, melyből a hitelezők támadási joga észjogilag levezethető. A csődtömeg a vagyonbukott adós összes hitelezőinek közös és együttes kielégítési alapul szolgál. Az adós vagyona azonban már a csőd formaszerü megnyitása előtt is obligatorius kötelezettségének keletkezése pillanatától fogva, noha a kötelem első sorban csak a személy ellen irányul s csak személyes igényt ad, közvetve idegen vagyon, »aes alienum«, lesz. Rendelkezhetik bár azzal jogilag még korlátlanul, de rendeltetése elől csalárdul meg nem vonhatja. Minden hitelező megkívánhatja tehát adósától, hogy ez vagyonával mint »aes alienum«-mal bánjék és ne idézzen elő szántszándékkal csupán kárositási czélzatból »fraudationis ') A legszebb reményekre jogosít a Dr. Apáthy István által az igazságügyminisztérium megbízásából kidolgozott csődtörvénytervezet. Nem mulaszthatjuk el e helyen azon meggyőződésünket kifejezni, hogy az emiitett tervezetnek bármi okokból való elejtése teljesen igazolatlan és csakis az ügy káros késleltetése volna. Nem ingat meg ezen nézetünkben azon heves támadás sem, melyet annak idején Dr. Králik Lajos az »Igazságügy<t-ben a kérdéses javaslat ellen irányzott. A támadás a receptio elleni legyőzhetlen ellenszenvhűl merítette fegyvereit. Mar pedig hasztalan minden honfiúi elkeseredés, a jus patrium elévült. Fentartani akarása erőszak volna a jelen fokozott igényei ellen, becsületmentése szükségtelen. Tempóra mutantur, jura mutnntur in illis. Az átültetés macában nem zárja ki a jogfolytonosság elvének lehető tiszteletbentartását, de a váltó vagy a kötelem ma már nemzetközi conformitást kiván. Az elszigeteltség nem illik be a kereskedelmi szerződések korába. Az idegen tapasztalatok merev visszautasítása legalább is elfogult hiúság volna. A mivelt nemzetek jogrendje kell hogy irányadó vezérfonal legyen mindenütt. Különben a még oly egészséges nemzeti jogérzet nem volna biztos a tévutaktól. Verböczy és a régi praxis nyomán készíteni törvényeket a mai forgalmi életben minden volna, csak nem törvényhozói bölcseség. Ajánlja csak valaki a németnek, hogy az öreg Hugó vagy Boehmer munkáinak alapján, vagy a szásztükör felhasználásával készítsék polgári törvénykönyvüket I Dahelow, Kori Fuchs, Endemann munkái bizonyára gazdagabb matériáiét szolgáltatnak egy csődtörvényre, mint a régi szabású honi legesek ! A geniális Unger, vagy a clasíicus Iheringtől ugyancsak tanulhatnánk még egyetmást.