Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1878 / 52. szám
414 bezésnek egyidejűleg történt bejelentését pedig feljegyezni elmulasztotta volna, annak megjegyzése mellett, hogy e mulasztás bebizonyítása esetére nem az 1871. VIII. t.-cz. 20. §-nak b) pontjában körülirt fegyelmi vétséggé, hanem e törvényszakasz a) pontja szerint lenne minősíthető, a legyelmi eljárás azon okból nem szorgalmazható, mert a semmiségi panasz bélyege mellett a felebbezés bélyegének is a tárgyalásról szóló jegyzőkönyvei észlelhető felragasztása s a felebbezésnek későbbi indokolása még nem tekinthetők elégséges bizonyító adatokul a vétkes mulasztásra nézve. Továbbá nevezett kir. aljárásbirónak a D. H. csődtömegének L. R. Leó elleni keresetének 1877. évben történt tárgyalása alkalmával panaszolt eljárása miatt szintén nem találom a fegyelmi eljárásnak megindítását szorgalmazhatónak, mert panaszlott kir. aljárásbirö az illetőség miatt tett kifogást beismerés szerint utóbb mégis felvette a jegyzőkönyvbe; azon nyilatkozatok pedig »előre megmondja, hogy azt elveti« — »menjünk tovább, kár az időért« stb. mégnem képezik abir. ügyvit. szabály 27. §-ában előirt magaviseletnek megsértését. Az ugyané perben hozott Ítélet által megállapított esküszövegnek később történt megváltoztatása miatt panaszolt sérelem perorvoslat s igy az 1871. Vili. t.-cz. 66. §-a értelmében nem fegyelmi eljárás tárgyát képezvén, ez alapon sem szorgalmazható a fegyelmi eljárás. Hasonló szempont alá esik az ügyvédi dijnak panaszolt bírói megállapítása is. Végre panaszlott kir. aljárásbirónak az özvegy L. M.-nak az I. magyar iparbank s többek elleni keresetének 1878. évi april hó 15-én tartott tárgyalása alkalmával panaszolt azon magaviseletében, mely szerintő csak más ügyvédnek figyelmeztetésére vett panaszló jelenlétéről tudomást, s hogy az ugyanez ügyben hozott végzés közvetlenül az egyik védekelt félnek kézbesittetett, a hivatali kötelesség megszegésének tényálladéka még nem ismerhető fel. Miről feljelentő, pótfeljelentése mellékleteinek •/. a. visszaadásával, ezennel értesittetik. Kozma Sándor, kir. főügyész. Ily felfogás mellett a vétkesség bizonyítása alig lehetséges. A közölt esetben tanú az ellenügyvéd sem lehetett, állitván, hogy ő nem emlékezik már, mi lett bejelentve a sérelmes ítélet ellen. Az elégtétel egyedüli módja tehát a nyilvános kárhoztatás s annakidejében ily esetek alapján az ügyvédi kamarának átirata az igazságügyminiszterium- hoz, hogy ez megtudja, kiket kell előléptetni, — mi nálunk a fegyelmi törvény jelenlegi kezelése mellett egyedüli mód alkalmatlan bírák eltávolítására. Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a budapesti kir. ftő törvényszék által áttett bünügyiratok alapján Légmann Izidor budapesti ügyvéd ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben következőleg ítélt: Légmann Izidor budapesti ügyvéd az 1874. 34. t.-cz. 68. §. a) pontjában minősített fegyelmi vétségben vétkesnek kimondatok, és ellene büntetésül a 70. §-ban részletezett fegyelmi büntetések első foka, vagyis Írásbeli feddés alkalmaztatik. Indokok: Az áttett bünügyiratokból és a végtárgyalás során kétségtelenül kiderült, hogy vádlott, kihez Dudás István ügyvédi tanácsért fordult, az ugyanakkor Dudás István által előmutatott, Tökön 1874. deczember 18-iki kelettel kiállított és Dudás János aláirásával már ellátva volt ajándékozási okmányt utólagosan kelet kitöltése nélkül könnyelműen előtte- mezte, illetőleg előttemeztette, s igy ezen szerződést telekkvi jogok szerzésére alkalmas okirattá alakította át, a nélkül, hogy Dudás János a szóban forgó szerződést vádlott előtt aláirta, sőt a nélkül is, hogy vádlott Dudás János aláírásának valódiságáról meggyőződött volna; miután pedig ezen aláírás utóbb hamisnak tűnt ki, és vádlott ennek folytán fenyitő utón fogsággá átváltoztatható 150 frt pénzbírság megfizetésében marasztaltatott, ellenében nemcsak a tulajdon biztonság elleni kihágás, de a fegyelmi vétség tényálladéka is teljesen beigazoltatván, őt az 1874. 34. t.-cz. 68. §. a) pontjában minősített fegyelmi vétségben vétkesnek kimondani, és ellene — tekintettel arra, hogy ezen ügy folyamán már két éven túl az ügyvédség gyakorlatától is fel volt függesztve — a 70. §-ban részletezett fegyelmi büntetések első fokát alkalmazni kellett. — Az egri ügyvédi kamara folyó hó 8-án tartott rendkívüli közgyűlésében adijszabályzatot az alább egész terjedelmében közölt tervezet szerint állapította meg. Ezen díjszabályzat IY. osztályát az egri kir. törvényszék által a váltóügyekre időközben alkotott díjszabás képezi, mit a közgyűlés elfogadott s érte ezen kir. törvényszéknek köszönetét szavazott. A tervezet a kamara területén levő kir. törvényszékekhez elfogadás végett azon kéréssel tétetik át, hogy azt az alattas kir. járásbíróságoknál is érvényre juttatni méltóztassanak. Az igazságügyminiszter urnák azon leiratát, melyben értesíti a kamarát, hogy a nov. 1-én tartott közgyűlésének azon határozatát, mely szerint a tagdijhátralé- kosak a lajstromból töröltettek volna — helyben nem hagyhatja, a közgyűlés tudomásul vette. Egyszersmind, minthogy a legfőbb itélőszék f. é. november 11-én 12541/878. sz. határozatával ezen kamara választmányának ugyanezen értelemben (julius 9-én 407/878. sz. a.) hozott határozatát oda módosította, hogy a kamara választmányának nem csak joga, de kötelessége is a tagsági díj fizetését megtagadó és ez Altai a kamarai intézmény léteiét koczkáztató ügyvédet nem csak per, Lanem a fegyelmi eljárásnak megindításával is az ügyv. rendt. 68. §-a alapján reá szorítani: utasittatott a választmány, hogy ezen legfőbb itélőszéki határozat értelmében szigorúan járjon el. Az 1877. évi 22. t.-czikkre vonatkozó indítvány a hetes bizottság véleményes jelentése alapján egyhangúlag elfogadtatott és az igazságügyminiszter ur felkéretni határoztatott, hogy az 187 7. évi 22. t.-cz. hatályon kívül helyezésére — s illetve addig is, mig ez megtörténnék, ezen törvényczikknek az indítványban felsorolt szakaszai megváltoztatására vonatkozó törvény- javaslatot a képviselöházhoz benyújtani méltóztassék. A felirat a társ* kamaráknak megküldetik. Kizárólag a betét felvételére szóló megbízatások tárgyában kiadott körrendelet tudomásul vétetett. A díjszabályzatba fel nem vehető ügyvédi munkadijakra és költségekre vonatkozó indítvány visszavonatván, nem tárgyaltatott. Az egri ügyvédi kamara által kidolgozott ügyvédi díjszabályzat. / A) Atalános szabályok. 1. Az ügyvédet az általa teljesített munkálatokért s eljárásokért a bélyeg s más készpénzbeli kiadásain kívül a dijak: a) munkadij, b) irásdij, c) napdij, d) távozási dij, e) fuvardij czimén illetik. 2. Ezen dijszabályzatban fel nem sorolt keresetek, valamint egy- átalán a periratok, illetőleg jegyzőkönyvi perbeszédek, felebbvitelek, vagy váltó-, kereskedelmi, telekkönyvi vagy más ügyekben érdemleges tárgyalások, a teljesített munkálat alapossága és terjedelme szerint a biró belátásához képest jelen díjszabályzat tekintetbe vételével számítandók fel s állapitandók meg. 3. A díjszabályzat fokozatának meghatározására nézve irányadó az ügyvéd által képviselt ügy összege, s ha ez nem pénzösszeg, az érték fokozatot a biróság dönti el; ha pedig az érték megközelítőleg sem deríthető ki, úgy az előbbi pontban foglalt szabály alkalmazandó. 4. A mely eljárásnál az ügyvédet az ügyv. rendtrs. 15. §-a értelmében ügyvédjelölt helyettesíti, ott a munka s napidijnak csak fele számítható fel. E szabály alól azonban a fuvar-, távozási s irásdijak, valamint az 1 irtot túl nem haladó bármely dijak kivétetnek. 5. A példányoknak s mellékleteinek leírásáért vagy egyéb másolatokért tekintet nélkül a sorok számára s a terjedelemre laponkint 20 kr. állapítandó meg. 6. Szóbelileg kérendő végrehajtásnál az Ítélet vagy egyezség másolatáért példányonkint 50 kr. állapittatik meg. B) Dijosztályzat. I. osztály. 1. Keresetek és kérvények: Ide tartoznak: a) keresetek adóssági, könyvkivonati, csőd és kereskedelmi ügyekben s más egyszerűbb perekben. b) beavatkozási és szavatossági keresetek, c) igazolási kérvények, d) biztosítási, zárlati, végrehajtási, árverési, s folytatólagos végrehajtási kérvények. e) végrehajtás korlátozása és megszüntetése iránti keresetek, f) elsőbbségi s igénykeresetek, g) a felhívási kereset esetei a számadást tárgyazók kivételével, h) valamint a felhívásra következő nyilatkozat. Ezek munkadija a tényvázlat felvételével, értekezésekkel, fogalmazással és felszereléssel együtt számittatik. 2. Mindennemű beadvány és tárgyalás, mely a per folyamában vagy a per mellékkérdéseiben vagy perenkivüli eljárásban merül fel, tekintet nélkül az ügy minőségére. Jelesül: a) bírói illetőség, b) biróküldés és c) eljárás módja iránti beadványok, illetőleg tárgyalások. d) Mindennemű jegyzőkönyvi tárgyalás, ide nem értve a per érdemében a tárgyalást, e) közös okirat közlése iránti kereset, illetőleg tárgyalás, f) tanuk vallomása s bírói szemle feletti észrevételezés, g) a zárlati s birtositási eljárásban a kifogás, illetőleg az e feletti tárgyalás, h) megítélt tárgyak vagy munka értéke feletti tárgyalás, i) sorrend iránti tárgyalás, k) előleges bizonyítás iránti kérvény s illetőleg tárgyalás, l) hagyatéki ügyekben hirdetményi eljárás iránti kérvények, illetőleg érdemleges tárgyalások, m) telekkönyvi ügyekben bekebelezési s előjegyzési kérvények, n) makacssági vagy egyszerűbb érdemleges tárgyalások s az egyezségnél akkor — ha a dijak megállapítása kéretik, o) az ítélet feloldása folytán újabb eljárás. Ezek munkadija: 1— 50 írtig bezárólag...........................................................................3 frt 50— 100 » » .........................................................................5» 100— 300 » » ..........................................................................6» 300— 500 » » ..........................................................................8» 500—1000 » » 10 » 1000-2000 » » 15 » 2000 írton felül minden további ezer forint után 3 írttal több, — 10,000 írton túl pedig esetről-esetre a biróság belátása szerint állapíttatnak meg, azonban végrehajtási kérvényeknél a dijak összege 50 irtot meg nem haladhat. (Befejezése köv.)
