Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1878 / 52. szám
415 == Különfélék.1 — A „Jogászkor“ befejezte harmadik évi működésének első felét. Jelenleg az ünnepek miatt pár heti szünet állván be az előadások tartásában, helyén levőnek látjuk az idei működést pár szóval reca- pitulálni. Tartatott október óta öt előadás; és pedig olvasott Dr. Dell’Adami Rezső a külföldi ítéletek végrehajtásáról, Dr. He- rich Károly a kény szeregyességről, Dr. Schreyer Jakab a perorvoslatokról, Dr. Barna Ignácz a vagyonbukott feleségének jogairól és Dr. Nagy Ferencz az alapitó fogalmáról. A tagok részvétele a múlt évihez képest tetemesen növekedett. Ma már ezen társaság nem egyedül a fiatalság köre, milyennek eredetileg terveztetett; bátran lehet mondani, hogy fenállásának rövid ideje alatt központjává lett a főváros jogi intelligentiájának. A hiróságok részéről rendszerint jelen vannak az összejöveteleken Csemegi, Manojlovits, Décsey, Janicsek; a tanárok közül Apáthy és csaknem valamennyi magántanár; az ügyvédek közül Lövik, Teleszky, Környei, Győry, Darányi, Siegmund, Dell’Adami, stb. Ha a buzgalom nem lankad, ezen kör fontos tényezővé fog válni Magyarország jogéletében. — Az igazságügyi államtitkári hely betöltése körül a lapokban sokféle hir olvasható. Teljesen hitelt érdemlő képviselői körökből vett tudósításaink szerint ezen hirek minden komoly alapot nélkülöznek. Az államtitkári állás több ok miatt, melyek közt nem a legutolsó a hétezer forintnyi fizetés megtakarítása is, egyelőre betöltetlenül marad. A jogpaedagogiai elem erősbitése az igazságügyminiszteriumban jelenleg nem igen mutatkozik korszerűnek és nem találja indokolását oly viszony mellett, midőn az igazságügyi tárcza jelenlegi birlalója azon kérdésre, hogy hol van a doctus professor juris, teljes önérzettel azt mondhatja : »primus paedagogus juris ego sum«. Azonban egy másik combina- tio nem sokára uj év után határozottabb alakot fog ölteni. Lesz olcsó és csendes államtitkár. A bureaukratikus hierarchia lesz ezen alkalommal a győztes. Az igazságügyminiszteriumban a rang szerint első miniszteri tanácsos lenne kiszemelve a kancsal szerencsétől arra, hogy az államtitkár- helyettes díszes nevével felruháztassék. A jelenlegi igazságügyminiszter ugyanis kiváló figyelmet akar az administratio részleteinek szentelni. Ebben pedig legjobban oly férfiú támogathatja, a ki a közigazgatás apró bajaival kedvvel bi belődik. E feladatra legalkal- massabbnak tartják azok a kik közelebbről ismerik, a kor és rang szerint első igazságügyminiszteri miniszteri tanácsot. — Az osztrák bíróságok is megsokalják már újabb törvényhozásunk nagymérvű vívmányait. A legutóbbi időkben bagatell-békebi- rák és községi bíróságok a náluk szokásos hivatalos tisztelettel megkeresték az osztrák bíróságokat az általuk nagy jogtudománynyal hozott ítéletek végrehajtása végett. Ezek, miután szabályszerűen leforditot- t ták német nyelvre, meglepetésükre látták,hogy itt olyan uj szabású jogelvek nyernek alkalmazást, melyeket végrehajtani nem lehet. Ilyen Ítéletek, (a midőn a felek megidézve sem voltak, sem bizonyításaik iránt meg nem hallgattattak) az osztrák törvénybe ütköznek. Az illető birák tehát utasítást kértek, s állítólag a válaszul azt nyerték, hogy a midőn ilyen ítélet világos absurdum és érteth etlen (és több mint két harmada olyan) vagy határozottan az osztrák törvénybe ütköző, akkor egyszerűen mellőzendő. Az Ítéletek másolatai gyüjtetnek mint curiosumok. Kiváncsiak vagyunk, mit mond ehhez az igazságügyi tárcza jelenlegi vezetője. — Nincs nap melyen a bagatell-törvény valamely meglepetést ne idézne elő. Valóságos apokalypsisa ez újabb jogi viszonyainknak. A törvény szerint ott, a holjbékebiróság van, nincs községi bíróság. Ezt számos felette értelmes (?) békebiró úgy értelmezi és alkalmazza hogy ő húsz forintig községi biró, ezentúl ötven forintig bagatell-béke- biró. Húsz forintig van kereset és jogorvoslat a rendes bíróság előtt, azonfelül pedig nincs. És ilyen korlátolt felfogású egyének, a kiknek száma nem igen csekély, a tizenkilenzedik század második felében nálunk igazságot szolgáltatnak. — A „Hitel“, földhitel és biztositó szövetkezet elleni csődnyitás iránti ügyben a budapesti királyi keresk. és váltótörvényszék 1878. évi julius 23-án 57240. szám alatt következőleg Ítélt: A »Hitel«, földhitel és biztositó szövetkezet felszámolásban ellen Deszkás Gusztáv és Dobos József mint a felszámolás keresztülvezetésével megbizot- tak kérelme folytán a csődület az 1840. XXII. t.-cz. értelmében ezennel elrendeltetik, stb. — A »Hitel« szövetkezet igazgatósága által beadott felebbezés folytán a budapesti kir. ítélőtábla 1878. évi September hó 9-én 3433. szám alatt következő Ítéletet hozott: Az első- biróság ítéletének megváltoztatásával Deszkás Gusztáv és Dobos József mint a feloszlatott »Hitel«, földhitel és biztositó szövetkezet felszámolói azon kérelmökkel, hogy most említett szövetkezet ellen csőd rendeltessék, elutasittatnak. Indokok: Mert a szövetkezet feloszlaI tása folytán kirendelt felszámolóknak hatásköre az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 250.—253. §§-ai által van körvonalozva, már pedig az idézett szakaszok sem nem kötelezik, sem nem jogosítják felszámolókat arra, hogy a felszámolás alatt levő szövetkezet vagyonára a csőd elrendelését szorgalmazhassák ; mert továbbá az idézett törvényczikknek 241. illetőleg az abban hivatkozott 187. §-ához képest a szövetkezet igazgatósága, mely közeg a szövetkezet feloszlása esetében a 250. illetőleg 203. §-a szerint hivatva lehet a felszámolók teendőit is végezni, büntetés alatt is köteleztetik ugyan a csődnek bizonyos esetben bejelentésére, de a kötelezettség az igazgatóság tagjait, mint olyanokat, nem pedig mint felszámolókat terheli); mindezeknél fogva az elsőbiró- ság ítéletét megváltoztatni s a csőd bejelentésére nem jogosított felszámolókat előterjesztett kérelmükkel elutasítani kellett. — Csődper- ügyelőnek felebbezése folytán a magyar királyi Curia mint legfőbb itéiőszék 1878. évi deczember hó 2-án 846. szám alatt következő ítéletet hozott: Miután a törvénynek azon rendelkezése, mely az esetben, ha a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezi, a szövetkezet igazgatóságát arra kötelezi, hogy ezt csődnyitás végett az illetékes törvényszéknek bejelentse (keresk. törv. 187., 241. §§-ai), annak okát és czélját tekintve a felszámolókra is alkalmazandó, mert különben tekintettel arra, hogy a felszámolás elrendelésével az igazgatóság működése megszűnik, a vagyonhiány beállta esetére nem léteznék oly közeg, mely a törvény által rendelt rögtöni intézkedés megtételére képes volna, ennélfogva tehát a csődnyitási kérvény a felszámolók mint erre hivatott közeg által törvényesen beadottnak lévén tekintendő, ennek alapján az elsőbiróság által a csődnyitás jogosan rendeltetett el: a budapesti királyi ítélőtábla Ítéletének megváltoztatásával az első- birósági Ítélet hagyatik helyben. (Ezen esetre legközelebb visszatérünk.) — Fábián Ferencz n.-kanizsai birósági végrehajtó egy a végrehajtói intézmény szervezetét és a végrehajtási eljárást tárgyazó nagyobb szabású javaslaton dolgozik, melynek alaptervezete az igazságügyminiszter úrhoz f. é. deczember hó 10-én lett benyújtva. Mai számunkkal küldjük szét a lapunk f. é. czimlapját és tartalommutatóját. Mai számunkkal küldjük szét a Döntvénygyüjtemény VI. kötetének utolsó ivét. A kötet tartalommutatóját és czimlapját pár hét múlva juttatjuk olvasóink kezébe. Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1879-iki első évnegyedére. A szerkesztőség a külmunkatársak egyes értekezéseinek és különösen a gyakorlati irányt szem előtt tartó dolgozatainak közlése mellett különös gondot fordít a lap állandó rovatainak minél érdekesebb és változatosabb összeállítására és az ügyvédi érdekek képviseletére. Állandó rovatok: a „düntvénybirálat“; az „adalékok a magyar büntetö-törvénykönyv magyarázatához“; a „jogirodalom“, melyben úgy a bel-, mint a külföldi jogi irodalom termékei beszéltetnek meg; az „ügyvédi és közjegyzői kamarák“ rovata, mely a kamarák hivatalos közleményei mellett a kamarai ügykör összes mozzanatait felöleli és különösen a fegyelmi tárgyalásokra fő figyelmet fordít; az „egyleti közlemények“, melyek a jogi egyletek működésének teljes és kimerítő képét nyújtják; a „különfélék“ rovata, mely a hazai és külföldi jogélet kisebb horderejű eseményeinek tárházát képezi, és végre a „tárcza“, mely a könnyebb genre-ban tartott munkálatoknak van fentartva. A »Budapesti Közlöny« igénykereseti, csőd- és pályázati hirdetményeinek ügyvédi használatra összeállitott kivonatán kívül e lap a döntvények gyűjteményében egy önálló, külön beköthető mellékletet nyújt, melyben a semmitő- széknek és a legfőbb itélöszéknek (ez utóbbinak úgy polgári-, mint kereskedelmi, váltó-, csőd-, úrbéri és bűnügyekben hozott) elvi határozatai, különösen pedig az ügyvédek ellen felmerülő fegyelmi esetekben hozott legfőbb itélöszéki határozatok mellett az illető jogesetek gondosan összeállitott vázlatban is közöltetnek. Szintén külön beköthető mellék- létül kapják előfizetőink az igazságügyi rendeletek tárát. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis“, az „Igazságügyi rendeletek tára“, és a „Döntvények gyűjteménye“ együttesen negyedévre 2 frt 50 kr„ félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis“ kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 7. sz.
