Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 51. szám - A pprdts 187. és 189. §-ához

Nyolczadik évfolyam. 51. szán\ Budapest, 1878. deczember 19. KUlSn mellékletek: a „Döntvények gyjjteménye" az „Igazságügyi rendeletek tára" és az IqaYsáV ügyi torvények anyaggyüjteménynyel" ? A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak (helybe a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye'" az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel" czimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékrJl legczélszerübben postauta lvány utján küldendők. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. KiadóT az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A PP^ts 187. és 189. §-áboz. (S. S.) — Az alapító fogalma a magyar kereskedelmi törvény szerint. Dr. Nagy Ferencz budapesti egyetemi magántanartól. — Jogirodalom. (Zeitschrift für vergleichende Kechtswissenschaft. Herausgegeben von Dr. Franz Bernhöft und Dr. Georg Cohn. Stuttgart). Sark ady Ágosttól. — Ügyvédi sérelmek. (A védő ügyvéd korlátozása. A felsőbb biróságok költségmegállapitása). — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési batáridők. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny-bői. (Csődök. - Csödmegszüntetések. — Pályá zatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Lapunk vidéki előfizetőit felkérjüJc, szíveskedjenek az előfizetést minél előbb megújítani, mivel különben a lapot deczember végén tul nem küldhetjük. A kiadó- hivatal. A pprűts 187. és 189. §-ához. (S. S.) A pprts 187. §-a szerint a biróság hivatva vr,n, a nála vagy más közhatóságnál őrizet alatt létező okirat eredetijének eló'szerzéséről szükség esetében megtekintés végett hivatalból intézkedni. >Szükség esetében*; látszólag sub intelligitur: mennyiben az ellenfél a 182. §. engedte joggal élt; a bizonyító fél által producált okiratot az eredetinek megtekintése nélkül aggályosnak nyilvánította. Mert különben előáll a közvetett beismerés esete s a tárgyalási elv szigora. A 182. §. szerint ily általánosságban az okirat megtekintése nélkül történt aggályositás folytán: az okirat (recte: az okirat eredetije) a perhez (recte: a percsomóhoz) csatolandó. A 182. §. esetében azonban ez magától értetőleg nem történhetnék. ^Megtekintés végett«; azaz: a fél általi megtekintés végett, Mert ha az ellenfél az okiratot a) az eredetinek megtekintése nélkül, b) az eredetinek biróságon kiviili közlése, c) az eredetinek biróság előtti (184. §. módja szerinti) közlése folytán állítja aggályosnak; mindezen esetekben jogot és lehetőséget nyújt neki a törvény, hogy aggályait in actis körülményesen kifejthesse. Nincs ok, miért legyen e jogtól megfosztva a 182. §. esetében. Megtekintés nélkül legtöbb esetben csak általánosságban aggályosnak nyilváníthatja az okiratot, annak részletes aggályait maga is csak az eredetinek megtekintése folytán ismerhetvén fel. Kell, hogy ezeket is periratilag előadhassa. A biró azokat hivatalból nem keresheti fel. Alakjogi korláton belül áll. Versenybíráló; nem szállhat le a pervita küzdterére. Megtekinti ő is az okiratot, de nem azért, hogy fegyvert gyártson az egyik vagy másik fél javára. Megtekintése: felülvizsgálat. Comparatio literarum, recognitio per testes s száz meg száz más körülmény szüksége foroghat fen, melynek szükségét azonban a fél csakis az eredetinek megtekintése folytán ismerheti fel, s melyet másrészt a biró csak annyiban vehet figyelembe, mennyiben őt a »Prozessbitte« tartalma arra figyelmezteti. így igen hiányossá válhatnék a birói cognitio, mivel a perjogi tényálladék construálhatóságának ilyképi megakadályozása az anyagjogi tényálladék felderítését akadályozná meg. Eshetó'leg valóságos privatióhoz vezethetne. Evidens tehát, hogy az idézett szakaszban emiitett »megtekintés« alatt kifogásoló fél általi megtekintés értendő; hogy a törvény avval módot akart nyújtani a félnek, miszerint aggályait ez esetben is a perjogi korlátokon belül részletesen kifejthesse; hogy a sSachbitte«-t alakilag substantiálhassa. Kérdéses immár, hol, mikor fejtheti ki a fél részletes aggályait? Hisz a biróság az ügyet csak annak Ítélet alá terjesztése folytán látja maga előtt; csak a pervita befejezte után léphet be a rotulus actorum dialecticai tévegébq! Ha tehát ekkor észreveszi, miszerint a bizonyító fél az ellenfélnek aggályositása folytán a 187. §-ra Mai számunkhoz van mellékelve: Előfizetési felhívás hivatkozott, mily alkalmat nyújtson ez utóbbinak az eredetinek megtekintésére? Külön jegyzőkönyvi tárgyalást rendeljen-e? Mely időre? Mily alkalmat nyújtson a félnek aggályainak részletes kifejezésére? Külön perirat engedendő-e e czélra ? Mely határidő szabandó annak beadására ? Nem szöveghomály, törvényhézag előtt állunk. Az idézett §. csak annyit rendel, miszerint az eredeti megtekintés végett hivatalból eló'szerzendó'. Legis analógiához kell folyamodnunk. A 184. §. in generáli szabályt állit fel, melyszerint ez eredetinek felmutatására kitűzött tárgyaláskor eredetiben fel nem mutatott okirat az itélethozásnál egyáltalában figyelembe nem jöhet. Ezen szabály alul a 187. §. concludenter kivételt szab. Vegyük az esetet gyakorlatilag. A. periratában produkál egy okiratot. Ha B. ellenfél ezt aggályositani kivánja, véleményünk szerint még akkor is, ha B. előadta keresetében, miszerint a hivatkozott okirat eredetije a biróság vagy más közhatóság őrizete alatt létez, köteles törvény szabta határidőben folyamodni az eredetinek a pertárbaa felmutatása végetti határnap kitűzése iránt. Itt ér vényesülend a 187. §. szabta kivétel. A. nem mutathatja fel az eredetit, mert a biróságnál vagy más közhatóságnál van. A 184. §. szerint a kérdéses okirat a perben többé nem releválhatna. A 187. §. szerint pedig a biróság kötelessége, annak megtekintés, illetve a per eldöntésénél leendő használat végetti előszerzése iránt hivatalból intézkedni. Tehát még nagyon is relevál a perben. A 184. §. szerint egyszerűen áll a dolog. A bizonyító fél vagy nem mutatja fel az eredetit s elesik bizonyítékától, vagy felmutatja s az ellenfél, kinek javára a következő perirat beadására kitűzött határidő fele még vacál, elkészítheti periratát, kifejtheti abban a neki feltűnt aggályokat. De mi lesz a helyes modus procedendi, ha a 187. §. esete fenforog? Véleményünk szerint a következő. A. bizonyító fél nem mutathatja fel az eredetit. Ha a felmutatásra kitűzött határnapon tárgyaláskor egyszerűen állítja, miszerint az eredeti a biróságnál vagy más közhatóságnál van és annak hivatalból való előszerzése iránti kérelmét iktatja a felvett jegyzőkönyvbe, az okirat fel nem mutatottnak tekintendő s birói figyelembe többé nem jöhet. Még akkor sem, ha az ellenfél ezen állítást tagadásba nem vévén, az magában véve valónak volna veendő. Mert az okirat felmutatandó. Nem létezésének, hanem kifogástalanságán ak kérdése forog vitában, Hogy a felmutatásnak bár vétlen elmulasztása folytán a 184. §. 2. bekezdésének határozott rendelkezése daczára bizonyítékától el ne essék s hogy a 187. §. kivételes rendelkezése alkalmazható legyen, véleményünk szerint szükséges a felmutatásnak egy fictióját alkotni. Ily fíctió azonban csak oly módon lesz alkotható, hogy a bizonyító fél oly okiratot mutat fel, mely törvény szerint rendszerint az eredeti helyét pótolni alkalmas. Szükséges lesz tehát, hogy az illető fél állítását közokirattal bizonyítsa: hogy az eredetinek egy közhitelű másolatát az eredetiek felmutatásáról felvett jegyzőkönyvhez csatolja. így fíctió utján a »Magyar Lapok* politikai és társaséleti napilapra.