Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 6. szám - Eszmék a büntetés végrehajtásának reformjához. 8. [r.]

Nyolczadik évfolyam. 6. szarr\. Budapest, 1878. február 7. Külön mellékletek: a ,,Döntvények gyijteménye" M „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és rectamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség: Nagy korona-uteza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 7. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGASZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak (helyben há-.hoz hordánál, vagy vidékn- bérmentcs szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" az „Igazságügyi rendeletek tára" és ar. „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel" c/.imü mellékletekkel egyfltteien: egész évre 10 forint, lélévre 5 forint, negyedéire 2 forint 50 kr. Az tlőfizetési pénzek bérmentcsen, vidékről Ieí.'czél3zerübben postautalvány utján küldeniük. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLES TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. 1 A R T A L 0 M . Esanéfe a büntetés végrehajtásának reformjához. Dr. Schiok Sándortól. - A gyámsági törvény 254. §-ának magyarázatához. M o 1 n áTjenö k.r. a jarasbirotó . - Jogirodalom. (P e s s i n a Enrico. Opuscoli di Diritto Penal,). - A perrendtartás javaslata. - A legloot) Ítélőszék 1877 évi kimutatása. - Az ügyvédi kamarákl.úl. (A budapesti ügyvédi kamara 1877. évi kimutatása. A nagyváradi ügyvédi kamara évi jelentése A kecskeméti ügyvédi kamara közgyűlése). - Különfélék. - Legközelebbi cödbejelentési határidők. - Kivonat a .Budapesti Közlönyéből. - (Csüdök — Lsödmegszuntetések. - Pályázatok. - Igénykereseti felhívások). - Külön melléklet : A váltótörvény anyaggyüjteményének e^y ive \ Eszmék a büntetés végrehajtásának reformjához. VIII. Az indítványozott fegyházbirósági szervezet még két irányban gyakorolna jótékony hatást a büntetés végrehajtásának javítására. Hamis fogalmak jégkérge alatt számos romlatlan, nemes érzelem szendereg gyakran a fegyencz szivében. Hogy a detentio nyújtotta talaj e tekintetben gyümölcsözővé váljék, szakavatott miveló'kre van szükség. Ezen n}7omai romlatlan érzelmeknek, melyek igen gyakran a legsúlyosabb gonosztevőknél mutatkoznak s melyek észszerű bánásmód mellett e fegyenczek erkölcsi megmentésének alapját képezhetnék: a tudatlan fegyőr durva, bárdolatlan kezei alatt csakhamar eltűnnek. A í'egyintézeti hivatalnokok oly mozgonyt képeznek a büntetés végrehajtásának gépezetében, melynek hatásait a statistika ugyan nem képes számokban kitüntetni, de mely az egész gépen éltető erőként átlüktet, annak munkaeredményét magasra emelvén vagy elgyengitvén. A tapasztalás megdönthetlenül bizonyitja, miszerint ugyanazon fegyintézet jeles vagy rosz hivatalnokok működése alatt teljesen különböző eredményt mutat fel. Jaj azon országnak, melyben a gonosz emberek a törvény rosz végrehajtóinak őrizete s hatalma alatt állanak. »Az igazságtalanság soha nem rémitőbb, mintha fegyvere van« (Aristoteles). A szerencsétlen fegyenczek jajkiáltásai nem hatják át azon csendes falakat, melyeken belül egy buzgó hivatalnok a korbácsot vagy az erkölcsi káplárbotot forgatja. A tudatlan, tapintatlan fegyőr vagy Robespierre jelszava szerint jár el: »valamint a szánalom néha büntetést, ugy kegyetlenséget képez a kimélés«-, s bottal kezében minden pillanatban fülbe dörgi fegyenczeinek quos ego-ját; vagy pedig felügyelői minőségének s a házrendnek teljes felfüggesztése mellett pajtás módjára mulatozik azok társaságában. Mit ér a legbölcsebb elveknek szakaszokba való jegeczesitése — rosz végrehajtás mellett; mit ér a legkitűnőbb börtönrendszer, ha gyakorlati foganatosítását alkalmatlan kezekre bízzuk ? Non tenet anguillam, qui per caudam tenet illám. Már Plató mondá Minosában: >a M nem jó, soha nem javíthat mást«. A börtön-hivatalnoki személyzet javítása a fegyházreform legfontosabb feladatai közé tartozik, s magától értetik, hogy a fenleirt fegyházbirósági szervezet azon fokozott szükséget vonná maga után, hogy a kormány a í'egyintézeti hivatalok betöltése körül óvatosságot, igényeljen; hogy_ ne alkalmaztassanak többé ezen állomásokra oly egyének, írni olvasni nem tudó kiszolgált katonák, kikről egy szabadonbocsátott fegyencz 1867-ben ezt irá: »Hogy lehessen helyes tapintatot, sikeres működést s a fegyenczek oktatását várni oly hivatalnokoktól, kiket badar beszédükért egy ép felfogású paraszt fegyencz is kinevet ? Pedig ily gyarló jelenlegi fegyházi hivatalnokaink nagy része*.') Skikről az 1867. évi ') T. M. : >Egyéni nézet a börtünügy körüli sürgősebb teendőkre nézve* cz. m. 20. lap. igazságügyminiszteri hivatalos jelentés szórói-szóra igy nyilatkozik: »Protectió mellett szerzett sinecura állomásnak tekintetett addig az igazgatói nagyfontosságú állás. . . Nagy részük (a hivatalnokoknak) oly egyénekből áll, kik nagyon hiányos vagy épen semmi erkölcsi tanulmányok- és alkalmatlanságuknál fogva vagy más állomást kapni nem tudnak, vagy használhatlanság miatt onnan elbocsájtattak; egy részük öreg, a fegyházi terhes szolgálatban tehetetlen, más részük részeges, kicsapongó s megbizhatlan; röviden szólva vagy kínzójának vagy a roszban elősegitőjének tekinti ma a fegyencz az őrt«.1) Ezen ügyben történt jobbrafordulásról pedig — fájdalom — az ujabbi hivatalos jelentések egyikében sem található egy árva szó. Büntető-törvényjavaslatunk ezen bajra is kiterjeszti figyelmét s beismeri indokolásábán: »Minden rendszer meghiúsul, minden fáradság haszontalanná válik, ha a kivitel értelmetlen vagy hanyag vagy erkölcstelen emberekre bizatik«. A közönséges felelet, melylyel valamint a fegyházreformnak általában ugy ezen bajnak is elhanyagolását indokolni szokták, abban áll, hogy rámutatnak az ily irányú javítások drágaságára s az állam pénzügyi calamitásaira. Elfelejtik, hogy az olcsó fegyházi hivatalnokok igen sokba kerülnek. Hiszen a büntettek évenkint súlyos pénz- s véradót nyelnek el a társadalmi jólét budgetjéből; hiszen azok által évenként sok ezer meg ezer becsületes polgárcsalád lesz szerencsétlenné. A pénzáldozatok, melyek e téren igényeltetnek, százszorosan folynának vissza, s fontosabbak, mint az államfényüzés bárminemű kiadásai.2) Ha van pénzünk boulevardok, sétatérek, diszépitmények könnyelműségéhez, ne hivatkozzunk mindig szegénységünkre ott, hol nagyfontosságú culturérdekek forognak szóban, melyektől egyidejűleg a socialis jólét biztonsága is függ. A fenleirt íegyházbirósági intézmény, miután magában foglal egy az egész országra kiterjedő önkormányzati fegyházfelügyelői szervezetet, az intézmény természeténél fogva már magábanvéve is nagy lendületet idézne elő a fegyházhivatalnoki személyzet javítása tekintetében. Másrészt pedig tagadhatlan tény, hogy a kényszer-eszközökkel körülsánczolt, publico salariatus hivatalnokok nem találnak oly kész fülre a fegyencznél s nem hatnak oly mélyen ennek kedélyére s szellemére, mint az ily felügyelő bizottság tagjai. Ezek mint a társadalom küldöttjei önkényt jönnek a tömlöczbe, a socialis erkölcstan kőtáblaival állnak a fegyenczek elé, hogy ezeknek balfogalmait eloszlassák, hogy a béke s a kiengesztelődés igéit, a felebaráti szeretet dogmáit, hirdessék előttük. OMittermaier: »A fegyházkérdés jelen állapota* cz. munkájában azt állitia, miszerint Amerikában a szabadságbüntetés tekintetéből nagy bajt képez azon körülmény, hogy a fegyházi hivatalnokok kinevezésénél a politika, momentum gyakorol befolyást; - mit csak mellesleg akartunk megérinteni. . ») 1786— 1819-ÍK tehát 32 esztendő alatt adott ki Anglia csak is buutelepei számára,5 301,693 « Sterlinget; hivatalos adatok szerint minden egyes Ausztráliába deportált gonosztevőnek csakis átszállításáért 26 tt Sterlinget áldozott a britt állam stb.