Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 50. szám - A büntetési magáninditvány oszthatatlansága

Nyolczadik évfolyam. 50. száir\ Budapest, 1878. deczember 12, gülon mellékletek: a „Dontvények gylljteménve" » „IgaJSágügyi rendeletek tára" és az , laazsán' ügyi törvények anyaggyiijteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye'" a/. ..Igazságügyi rendeletek tára" és a/. „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel" czimii mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az elöözetési pénzek b érmei legczélszerübben postául; küldendők. n. vidékríl i y ntján MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. TARTALOM Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. A büntetési magáninditvány oszthatatlansága. Dr. Barna Ignácztól. — Az alapító fogalma a magyar kereskedelmi törvény szerint. Dr. Nagy t erencz budapesti egyetemi magántanártól. — A >Haza« elleni fenyítő feljelentés. — A végrehajtási hirdetmények dijai. Enyiczkey Gábortól. Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny-bői. (Csődök. - Csödmegszuntetések. - Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A >Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Lapunk vidéki előfizetőit felkérjük, szíveskedjenek az előfizetést minél előbb megújítani, mivel különben a lapot deczember végén tul nem küldhetjük. A kiadó-hivatal. Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1879-iki első évnegyedére. A szerkesztőség a külmunkatársak egyes értekezéseinek és különösen a gyakorlati irányt szem előtt tartó dolgozatainak közlése mellett különös gondot fordit a lap állandó rovatainak minél érdekesebb és változatosabb összeállítására és az ügyvédi érdekek képviseletére. Állandó rovatok: a „düntvénybirálat"; az „adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához"; a „jogirodalom", melyben ugy a bel-, mint a külföldi jogi irodalom termékei beszéltetnek meg; az „ügyvédi és közjegyzői kamarák" rovata, mely a kamarák hivatalos közleményei mellett a kamarai ügykör összes mozzanatait felöleli és különösen a fegyelmi tárgyalásokra fő figyelmet fordit; az „egyleti közlemények", melyek a jogi egyletek működésének teljes és kimerítő képét nynjtják ; a „különfélék" rovata, mely a hazai és külföldi jogélet kisebb horderejű eseményeinek tárházát képezi, és végre a „tárcza", mely a könnyebb genre-ban tartott munkálatoknak van fentartva. A »Budapesti Közlöny« igény kereseti, csőd- és pályázati hirdetményeinek ügyvédi használatra összeállított kivonatán kívül e lap a döntvények gyűjteményében egy önálló, külön beköthető mellékletet nyújt, melyben a semmitöszéknek és a legfőbb itélöszéknek (ez utóbbinak ugy polgári-, mint kereskedelmi, váltó-, csőd-, úrbéri és bűnügyekben hozott) elvi határozatai, különösen pedig az ügyvédek ellen felmerülő fegyelmi esetekben hozott legfőbb itélöszéki határozatok mellett az illető jogesetek gondosan összeállított vázlatban is közöltetnek. Szintén külön beköthető mellékletül kapják előfizetőink az igazságügyi rendeletek tárát. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis", az „Igazságügyi rendeletek tára", és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 7. sz. Felhívásunk folytán a hehivott ügyvéd és ügyvédjelölt tartalékosok segélyre szoruló családai számára ujabban adományokat küldöttek : Dr. Schreyer Jakab 5, Dr. Weinek József 3 N N. 1 frtot, összesen 9 frt. A mult alkalommal kimutatott 492 írttal 501 frt. A büntetési niagáninditvány oszthatatlansága. (M. BTK. 115., 116. §§.) Elénk elméleti vita és lényegien eltérő törvényhozási megoldás tárgyát képezi az a kérdés, hogy oszthatónak avagy oszthatatlannak nyilvánitassék-e a magánfél indítványa, melytől bizonyos büntettek vagy vétségek üldözése feltételeztetik. Szemben állván a sértett fél a bűnösök többségével (concursus plurium ad idem delictum), melyeknek mindegyike csak annak indítványára vonható büntetőjogi felelősségre: hatalmában álljon e a megtorlás jogával kivételesen felruházott magánfélnek, az indítványozás jogát megosztva gyakorolhatni, vagyis a bűnösök többségéből magának az engesztelő áldozatot szabadon kiszemelhetni, boszut állhatni a felbujtón és megbocsáthatni a tettesnek? Avagy csak oszthatatlanul illesse meg őt az indítványozás joga, a választás és a tetszés szerinti kiszemelés és ezzel a bosszúállás és a megkegyelmezés önkényes hatalma nélkül, vagyis csak ugy, hogy a büntetési indítványnak a bűnösök egyike ellen való előterjesztése eo ipso vonja maga után többiöknek hivatalból való üldözését és hogy viszont az indítványnak a bűnösök egyikére nézve történt visszavonása a bűnvádi eljárás megszüntetését eredményezze a többiek ellen is ? Alkalmaztassék-e a magáninditvány oszthatatlanságának ezen elve az inditványi büntettek (»Antragsdelicte«) minden esetében? Avagy tán simuljon az elv azon indok szelleméhez, mely a törvényhozást vezérelte, midőn az egyes bűntett vagy vétség üldözését, lemondva az államot illető megtorlás kizárólagos jogáról és kötelességéről, a sértett magánfél e részbeni indítványától feltételezettnek declarálta? Tétessék tán különbség az u. n. feltétlen és a viszonylagos inditványi büntettek között ? Vagyis alkalmaztassék a magáninditvány oszthatatlanságának vagy oszthatóságának elve a szerint, a mint vagy oly inditványi bűntett vagy vétség áll előttünk, melynél magának a kérdéses cselekménynek természete, büntetőjogi lényege miatt tétetik az üldözés a sértett magánfél felhívásától függővé, -- minta minőkp. o. büntető-törvénykönyvünk szerint: erőszakos nemi közösülés (232. §.), szemérem elleni erőszak (233. §.), megfertőztetés(236. §.), vérfertőztetés (244. §.), testvérek közötti természetelleni fajtalanság (244. §.), szemérem elleni bűntett (245. §.), házasságtörés (246. §.), családi állás elleni bűntett (255. §.), rágalmazás (258., 260. §§.), becsületsértés (261. §.), holtak elleni rágalmazás és becsületsértés (273. §.), könnyű testi sértés vétsége (301., 312. §§.), gyermekrablás (317. §.), erimen raptus (320., 321.§§.), levélés távsürgöny titoknak megsértése (327. §.), titok tiltott felfedezése (328. §.), magánlak megsértése (332. §.), más vagyonának megrongálása (418., 421. §§.), iparvédjegy-hamisitás (413. §.), — mely büntettek vagy vétségek ez okból, ha azok elkövetésénél többen működtek közre, (mint tettesek, felbujtók, segédek), a közreműködők mindegyikére nézve inditványi büntettek vagy vétségek jellegével birnak, ha tehát a közreműködők egyike esetleg a sértett fél házastársa, fel- vagy lemenő ágbeli rokona, testvére stb. (büntető-tör-