Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 49. szám - A vagyonbukott feleségének tulajdoni igényei

— 389 — 6 or ezen act után férjhez menő nőre törvényes örökösödés E)2irgífí • (Peí'80Ual P^^)' ünnepélyes okuí; ioo fm^í téW ' ' éS v^rendelet utján általa öröklött 200 iont erteket meg nem haladó ingók (sect. 7 ) • 7- er ezen act után férjhez menő nő által örökölt bármily ingatj^íiiTcOT: freehold' copyho,d' ~*hold)- ü s 8- or a nő áUal saját vagy férje életére, a férj által neje vagy neje s gyermeker javára saját életére biztosított összeg. Ha azonban a ferj hitelezőnek kijátszása végett köttetett az ügylet, az angol ill írlandi kanczellariai törvényszék vagy az életbiztosító intézet székhelyének kerületi bírósaga (county court Angliában, civil bili court of the division of the county Irlandban) bármikor gondnokot rendelhet a biztosított összeg felvételére, melyből a férj pénzéből fizetett praemiák egyenértéke hitelezőinek kifizetendő (sect. 9.). Minden vagyonok oltalmára a nő saját személyében polgári s lenyitó kereseti jogot nyer (sect. 11.) Viszont ez act után házasodó férfiú nejének házasság előtti adósságaiért nem felelős, ellenben a nő külön vagyona azok miatt ierjhezmenetele után is megtámadható (sect. 12.) Ez utolsó intézkedést eltörölte az 1874-iki póttörvény, Married Womans Property Amendment Act, mely a férj felelősségét nejének házasság előtti adóságaiért visszaállítja, decsak a nejével törvény szerint tulajdonába átment vagyonok, házasság miatt neje vagy más által reáruházott és oly vagyon egyenértékének erejéig, melyet neje hitelezői kijátszása végett az ő beleegyezésével harmadik személyre átruházott, (^sect 1. et sequ.) A nő ezentúl özvegyként járul saját vagyonával a gyermektartáshoz stb. Ezzel áttérek az 1869-iki Bankruptcy Act, (csődtörvény) vonatkozó intézkedéseire. Minden a hitelezők kijátszására végett kötött ügylet (act infraudem creditorum) egyszersmind csődeset (act of bankruptcy). A csalárd s már a statute of frauds szerint érvénytelen ügylet lehet teljes vagy partiális vagyonruházás vagy egyes hitelezőnek való kedvezés (preference), ha az legfölebb 3 hóval a csőd előtt önkénytes átruházás utján, nem bona fide, érvényes jogalapon s végrehajtás utján kielégittetik a közadós által. E csalárd átruházások semmisek a csodtömeggondnok (trustee of the bankruptcy) ellenében. A csődtörvény függelékében (schedule 1.) taxatíve felsorolt kereskedők ill. iparosok (trader) bukása esetén nemcsak a közönséges csalárd ügyletek, átruházások, ajándékozások semmisek, hanem a nővel házasság folytán kapott vagyon átruházása a nőre vagy gyermekeire a közadós részéről egyáltalán érvénytelen, ha a csőd előtt két éven belül, sőt ha tiz é v e n belül történt az esetre, ha azon átruházáskor hitelezőit kielégíthette volna saját vagyonával (a nővel kapott vagyon nélkül). Minden házassága előtt a bukott által neje vagy gyermekei javára elvállalt kötelezettség érvénytelen, mennyiben a bukás beáll, mielőtt tényleges átadás, fizetés történt. Ezzel áttérek az orosz jogra, mely ellentétben az angol joggal a legszabadelvübb s ez idő szerint a nő vagyonjogi szabadságát a legtökéletesebben ismeri el, a nő magánjogi önállóságát legkövetkezetesebben viszi keresztül, s e szempontból a legcivilisáltabb jogrendszert képezi. Az 1833-iki Svcd zakonov 10-ik kötetében foglalt anyagi s alaki magánjog, mely utóbbi helyébe az 1864-iki perrendtartás lépett, tiz czikkben meríti ki a házas felek vagyonjogát. Minden mit a nő házasság előtt birt, s az alatt szerez, örököl, vagy bármily uton kap, korlátlan tulajdonát, külön vagyonát képezi, melyre nézve a férjt semmi rendelkezési jog sem illeti. Különös megbízás nélkül a férj neje helyett miben sem járhat el. A házasfelek egymással szerződhetnek, egymásnak ajándékot adhatnak, egymásra vagyont átruházhatnak, stb. A gyermektartás a férj s nő közös kötelessége. Csak abban van különbség, hogy a nő nem köteles férjét tartani (mint ez őt), bár ezt pótolja a nő általános engedelmességi kötelessége. Természetesen kiköthetik a házasfelek a törvénytől eltérő vagyonrendezést, a vagyonközösséget stb., miután korlátlan szerződési szabadságot élveznek. A törvényes elvekhez képest egyik házasfél sem felel a másik adósságaiért, csőd esetén sem. A férj csődtömegébe nem vonható a nő vagyonából 1-ször hozománya ; 2-szor minden, mit örökség, ajándék vagy más törTényes uton bárkitől férjén kivül kapott; 3-or keresménye; 4-*zer mit legalább 10 é v v e 1 a csődnyitás előtt kapott, illetve a kapott értéken szerzett; 5-ször ha saját üzlettel bir, az üzleti töke s üzleti könyvekből igazolható keresmény. A bukott nejének csak a vagyon ily minőségét kell igazolnia. Viszont a nő csődjébe férjének csak oly vagyona vonható, melyet a csőd előtti tiz éven belül nejétől kapott. • Ha a nő elidegenítette vagy terhelte a férj csődjébe vonható vagyont, ugy annak értékét kárpótolni tartozik, ha csak nem igazolja, hogy azt férjének más adósságai kiegyenlítésére fordította. A nő kiválthatja a felelős vagyont legmagasabb árverési ajánlat értékén vagy bukott férje azon csődtartozásai fedezése által, melyek a tömegből kielégitést nem nyernek. Az 1864. prts szerint csőd esetén a közös lakáson talált minden vagyon, a nem bukott házas fél ruhái, fehérnemű s igazolt tulajdona .kivételével, lefoglaltatik (976. a.) Csak hivatalnok özvegye tartozik nyugdija Va része erejéig férje adósságait törleszteni, ha az mint korona adósa halt meg, mi elég gyakori eset a fiskus e kiváltságának indokolására. El nem hallgathatom, hogy az ősi vagyonközösséghez ragaszkodó nép szokásai eltérnek e törvényekben foglalt szabályozástól. Sőt két ukraini kozákkerületnek (Tsermgoff s Poltava) külön jogát a törvény is szentesíti. E szerint a férj iure mariti a dos hasznait nejével közösen élvezni, minek következtében a nő arról nem rendelkezhetik. Viszont a férj köteles a dost záloggal bizositani, melyet azután neje beleegyezése nélkül elidegenitenie vagy terhelnie nem lehet. Ki nem térek itt a balti Codexre, mely a balti tartományok, kur-, esth-, liv-landi stb. Stadt- és Land-Rechtek codifikatiója, melyek tisztán régi germán jog, s a finnlandi (svéd eredetű) jogra. Lengyelországban e részben a CodeNapoléon 1. könyve helyébe az 1825. jun. 23. törvény intézkedései léptek, melyek a Venvaltungsgemeinschait germán rendszerét megközelítő szabályozást tartalmaznak. A férj neje vagyonát leltár s óvadék nélkül kezeli, jövedelmeit éhezi, de törzsét (ingatlan, tőke) el nem idegenítheti, stb. Mily szabadelvű az orosz jog szemben a római jog sarjaival tanúsítja egyik legújabb az 1870. május 24-iki spanyol törvény a polgári házasságról (ley del matrimonio civil), melynek V-ik fejezete a házasság személyi s vagyoni hatását szabályozza, mely fejezetet a katholikusok egyházi házasságát restituáló, vagyis a polgári házassággal jogi érvény s hatás tekintetében egyenlősítő 1875. jan. 22. s febr. 9. kelt királyi rendeletek is fentartottak. E szerint a házas nő nem kezelheti vagyonát, nem jelenhet meg biróság előtt, nem köthet szerződést, nem örökölhet végrendelet alapján férje beleegyezése nélkül (49. art.) Eérje által nem ratificált ügyletei semmisek, azokból kötelem vagy kereset nem ered (art. 50), kivéve a háztartáshoz szükséges consumptiliákra nézve. (51. a.). De csak a férj vagy örökösei kérhetik a nő ügyletei megsemmisítését (55. a.) valamint csak a nő vagy örökösei semmisittethetik meg a dotalis vagyon elidegenítését (madridi legfőbb Ítélőszék 1864. márt. 5. döntvénye). Ha a házas nő (casada mujer) férjével közösen kötelezi is magát, adóssá nem válik, hacsak nem bizonyittatik, hogy a kapott érték javára fordíttatott (Novissima Recopilacion ley 3. tit. 11. lib. 10. alapján, 1859. ort. 11. legfőbb itélőszéki döntvény); köteles azonban a nő előbb lemondani a házasság alatt szerzett javak (biene3 gananciales) iránti igényéről. (Nov. ítecop. 1. 9. t. 4. 1. 10. 1862. octob. 18. legfőbb itélőszéki döntvény.) A jogfejlődés irányát ez összehasonlitás, de különösen az angol jogreform tünteti fel, mely most nyújtja azon haladás képét, melyet a jog in universo követ, a haladást a primitív, szervezetlen vagyon-egységtöl a külön-vagyonrendszer felé. E haladás összefügg a nő vagyonjogi, magánjogi s egyáltalán jogi személyiségének elismerésével, mely a mivelődés küzdelmében fokról-fokra halad, összefügg a partriarkalis családegység felbomlásával, az egyének felszabadításával. A tulajdon oltalmát összeegyeztetni a csalárdság megelőzésével vagyis a forgalom biztonságával, azon általános probléma, mely különösen a házasfelek, mint egymáshoz legközelebb álló s egymásban legtöbb bizalmat helyező személyek könnyű s gyakori összejátszása ellenében fontossá válik. Nézetem szerint azonban a hitel érdekében e részben sincs szükség speciális intézkedésre. Az actio pauliana minden esetben a bizonyítási teher oly felosztását igényli, hogy csalárd ügyletek sikeres megtámadása lehetségessé tétessék. A mi pedig a liberalitást illeti, mely minden törvényben feltétlenül korlátoztatik, ugy azt a családoD kivül épugy kell prohibeálni,mint azon belül. Ezért helyesnek találom az orosz rendszert, mely szerint a nő külön vagyona meghatároztatik, s a vagyon minősége az igénylő által a közönséges bizonyítási szabályok szerint igazoltatik. Én azért Dr. Apáthy tervezetének mindazon pontjait, melyek a nö igényét a priori kizárják, igazságtalanoknak tartom.*) Dr. DelV Adatni Rezső. Jogirodalom. Zeitschrift fiir vergleichende Rechtswissenschaft. Herausgegeben von Dr. Franz Bernhöft und Dr. Georg Cohn. Stuttgart. Verlag von Ferdinánd Enke. A czimbeli időszaki közlöny megindítása oly esemény a jogi irodalomban, mely a puszta bibliographicus érdek körét messze túlhaladja. Az összehasonlító jogtudománynak szentelt külön orgánum eddig nem létezett, és ily vállalat keletkezése örvendetes tanúságot tesz arról, hogy e tudományág jelentősége mind általánosabb elismerésre talál, és kivívja magának azon állást, melyre ugy a jogtörténet és jogbölcselet, mint a törvényhozás szempontjából hivatva van. Az összehasonlító jog legfiatalabb és legzsengébb ága tudományunknak. Sajátságos, hogy a jogtudomány, melynek története valamennyi tudomány közül a legszakadatlanabb, melynek egyes ágai már teljesen virágoztak, oly korban, midőn a természettudományok még alig léteztek, csak ezeknek révén jutott az összehasonlító módszer *) Tér szűke miatt nem közölhetjük a beszéd kritikai részét. Az idegen jogok ismertetését önmagában is elég érdekesnek véltük, hogy legalább e töredékei, bemutassuk olvasóinknak. Szerk.