Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 48. szám - Döntvénybirálat. 5. [r.]

— 378 — ságoknál 200.000 forintnyi minimális és teljesen befizetett alaptökét. Teljesen befizetett részvényeket már azért is kell követelnem, mert kereskedelmi törvényünknek egyik hibáját abban is látom, hogy bemutatóra szóló részvények megengedtetnek, és a törvény nem mondja ki, hogy csak teljesen befizetett részvényeket állithatok ki bemutatóra. Ha a társaság részvényeseit pótfizetésre a még be nem fizetett névérték erejéig kötelezni akarja, hiába akarná jelenleg, ha a részvényesek önkényt jelenkezni nem hajlandók, a mint nem is lesznek hajlandók, ha megtudják például, hogy a társaság csó'd alí került. Ekkor csak az aláírók 60°j0-nyi felelősségével kell beérni. Helyes ez, — igazságos ez? Dr. Herich Károly. Döntvénybiráliit. Y vAzon körülmény, hogy alperes a marasztaló Ítélet jogerőre emelkedése folytán a fenyítő bíróságnál a felperesi követelést és járulékait fedező összeget készpénzben letette, s arra ezeu bíróság fenyítő zárlatot rendelt, a polgári uton kért végrehajtás elrendelésének megtagadására törvényes indokul nem szolgálhat.*) (S. S. ) Alperes mindhárom instan'iában elmarasztaltatott. Az ité'.et jogerőre emelkedvén, felperes kielégítési végrehajtás iránti szabályszerűen felszerelt kérvényét nyujtá be a kereskedelmi és váltótörvényszéknél mint eljáró I. f. keresk. bíróságnál. A kérvény visszautasittatott. Miért ? Mert e bíróság időközben hivatalos tudomást nyert arról, miszerint alperes a kereseti összeget c. o. c. a fenyítő törvényszéknél bírói letétbe helyezte s a letett összegre fenyítő zárlatot eszközölt. Felperes a visszautasító végzés ellen semmiségi panaszszal élt, s a semmitőszék megsemmisitette a végzést. Az idézett semmitőszéki határozat dispositiv részében helyes, indokolásában hiányos. A zárlatnak egyik főkelléke, hogy a kérdéses tárgyra vonatkozó tulajdoni-, használati- vagy birtokjog vitássá vált legyen. A zárlat tárgyát nem képezhette a követelés, mely különben is res judicata; tárgya a letett összeg. Ámde a zárlat nem czéloz mást, mint a zárlat alá vett tárgyaknak elidegenítés elleni biztosítását. Czélja, hogy a kérdéses javak bizonyos vitakérdés jogerejü eldöntéséig teljes épségben megtartassanak. A zárlat nem képezi jognak forrását. Nem alkot sem jogczimet, sem szerzési módot. A mint a zárlat oka megszűnik, az illető tárgyak annak adandók ki, a ki azokra a legerősebb jogot kimutatta, — akár szerezte legyen jogát a zárlat elrendelése előtt, akár annak tartama alatt; mert ismételjük, maga a zárlat elrendelésének ténye nem constituál jogot, az egyszerű jogpoliciális intézmény, a tényleges szerzé t akadályozza csak. Történhetik a javakon foglalás, szerezhető azokon tulajdoni-, zálog- vagy más jog bármely szerzésképes személy által, csak a tényleges szerzés ís illetve a jogszerzés joghatálya válik problematikussá a zárlat oka által. Hasonlít e tekintetben a telekkönyvi törlési per feljegyzésének joghatályához. A feljegyzés sem constituál jogot. S valamint nincs kizárva, hogy harmadik személy a törlési per folyama alatt a megtámadott bekebelezés által jelzálogilag biztosított követelésre nézve ne nyelhessen uj nyilvánkönyvi jogot: épugy nincs kizárva, hogy a fenyítő zár alá vett tárgyakra nézve a zárlat tartama alatt harmadik személy ne nyerhessen ujabb jogot. Csakhogy az előbbi esetben a feljegyzett per kimenetelétől, az utóbbiban a zárlat alapjául szolgáló kérdés eldölésétől függ az ujabban szerzett jog hatályossága. Másrészt pedig az idézett végzés circulus vitiosusban forogván s a végrehajtás e 1 r e n d e 1 é s é t is megtagadván: így világos, miszerint felperes a zárlat alá vett tárgyakra semmi joggal nem bírt s így mégjózanul nem is lehetett volna szó arról, hogy alperes ezen vagyona felperes által veszélyeztetve van. mert a végrehajtás el sem rendeltetvén, nem lehetett szó arról sem, hogy felperes az esetleg jogtalanul kinyert foglalás által alperes épen vagyonát veszélyezteti. így alperes nem felperes zálogtárgyára, hanem saját vagyonára rendeltette el a zárlatot, oly tárgyakra, melyek felett felperes semmi még feltételes jogot sem vitathatott s nem is vitatott. A zálogjog szerzése ugyanis a foglalás által történvén, a tényleges érvényesítés utján csak a végrehajtás foganatosításával nyílik meg; a végrehajtás elrendelése pedig csak megengedése az érvényesithetésnek, az útlevél az érvényesithetés pályájához. Kézzelfogható tehát, hogy még azon esetben, hahogy a zárlatnak a kérdéses civiljogi perre nézve bármi jelentőség is volna tulajdonitható és azon *) A döntvényt 1. mai számunk mellékletében 317. 1. Szerk. fictió feltevése mellett is, hogy a fenyítő zárlatnak a polgári ügy perrendszerű foly amára oly joghatálya van, minőt annak az idézett végzés tulajdonit, még ekkor is világos, miszerint a kielégítési végrehajtás minden esetben elrendelendő lett volna. Legrosszabb esetben is csak az elrendelt végrehajtás foganatosítása után lehetett volna bár tévesen, de csak szó is arról, hogy a lefoglalt tárgyak felperesnek kielégitéskép ne adassanak át, — a zárlat folytán. De még a fenti fictió mellett sem indokolt, hogy felperestől az őt törvény szerint megillető jog elvonassék, — mert ezen jog érvényesítésének későbbi mozzanataiban, a pálya végczóljánál, esetleg nehézségek gördülendnek útjába. Kézzelfogható továbbá, miszerint azon — bár, mint kimutattuk, szintén problematicus — körülmény, hogy a fenyítő zárlattal védett alperesi depositumra nézve felperes elsőbbségi jogának biztosításáról kellően vau gondoskodva, nem szolgálhat indokul a kérvény elutasítására, mikor felperesnek joga van a kielégítési végrehajtáshoz, s ö nem fedezetet, hanem kielégítést követel. De még világosabb az elutasítás helytelensége, ha tekintetbe vétetik, hogy a letét nem a per bíróságánál eszközöltetett. Mi köze a polgári causalis bíróságnak, mit csinál alperes máshol pénzével, mit művel alperes különösen egy oly bíróságnál, melynél a kérdéses ügy nem foly, sőt annak különszerü hatáskörénél fogva nem is folyhat ? Reá nézve egyedül a ppts irányadó, eljárása törvényileg van körülhatárolva. Megvizsgálandó általa egy kielégítési végrehajtás iránti kérvény elintézésénél, megvannak-e a ppdtsban előirt kellékek, vagy sem. Ha megvannak, ugy elrendelendő az; ha nincsenek, megtagadandó, — más hatóság intézkedése által a civiljogi per szabályszerű folyama miben sem gátoltatván. Az idézett végzés intézkedése nem tartalmaz egyebet, mint egy perrendkivüli 4. fórum felállítását, mely tárt kaput nyitna minden roszhiszemü alperesnek, hogy hamis s költséges pervita után felperest uj huzavonással kifáraszsza s fogásos pressióval olcsó egyezségre birja. Tekintetbe véve még, hogy fenyítő bíróságaink rapid gyorsasággal szoktak »valószínűségre* szert tenni, s nem ritkán, mint jelen esetben is, az egyik fél egyoldalú előadására fenyítő zárlatot rendelnek, így nem léteznék könynyebb dolog, mintegy 3 instantiában megerősített jogerejü ítélet kijátszása. Alperes a kereseti összeget és járulékait egyszerűen a fenyítő bíróságnál letétbe helyezve, arra koholmányok előadása által fenyítő zárlatot rendeltet, mi, neki mint jelen esetben megadatik anélkül, hogy a gyanúsított felperesnek előzetesen alkalom nyújtatnék, hogy ellenfelének rágalmait megezáfolhassa, s midőn felperes, mit sem sejtve, várja a valahára kivívott eredményt, kielégítési végrehajtás iránti kérvénye elutasítva kerül vissza kezébe: a letett összegre nem rendeltetik el a végrehajtás, mert arra zárlat rendeltetett, alperes többi vagyonára nem rendeltetik el, mert alperes a kereseti összeget járulékostul birói kezekbe letette. Rebus sic stantihus szekrénybe zárhatja jogerejü ítéletét, várhatja, mig a hosszadalmas fenyítő eljárás fonalán alperes feljelentésének alaptalansága kiderülend. s még az is megtörténhetik rajta, hogy időközben, avagy a zárlat megszűnte után azonnal, de még előtte, harmadik személy nyer jogot a deponált összegre, s így ütheti nyomát követelésének, ha alperesnek más vagyona nincs. Ha pedig szegény felperes áll szemben gazdag alperessel, ugy száz esetben 90-szer olcsó egyezségre riasztja e huzavonás a kifárasztott s amugyis pénzreszoruló hitelezőt. A jogküzdelem ily tableau-ja mellett elhalványul az igazságkereső közönségben a törvény iránti bizalom, de elhalványul a jogi igazságosság méltósága is, mely egy legfőbb itélőszéki res judicataban immanens, s alperes »jogorvoslatac valóságos jogfosztássá törpül. Téves az idézett határozat által megsemmisített végzés felfogása azon további oknál fogva is, mivel szerinte a lefoglalandó alperesi javak alperes által és pedig már a végrehajtás elrendelése előtt kijelölhetők. Mintha azt mondaná a végzés felpereshez, már neked niucs jogod hivatkozni a perrendtartásra, melynek 358. §-a szerint a kijelölési jog a végrehajtás foganatosításánál gyakorlandö s felperest illeti meg. A helyett alperesnek adja meg, illetve magának vindikálja a kijelölési jogot. Egy tollhuzásban a végrehajtás foganatosítása de még annak elrendelése előtt dictálva utasitja felperest egy alperes által más bíróságnál letétbe helyezett összegre mint kizárólagosan megengedett kielégítési fedezetre, s másrészt megtagadja egyáltalában a kielégítési végrehajtás elrendelését, mert alperes vagyonának igy kijelölt részére fenyítő zárlat rendeltetvén, — a tényleges traditió fel volna függesztve. Téves végre a fenbirált felfogás azon az idézett semmitőszéki határozat indokaiban emiitett egyszerű okból is, mert a ppts 317. §-a pontja s 321. §-a határozottan intézkedik azon esetről, midőn az egyik fél magát ellenfelének a büntető törvényszékben tilalmazott csclekmé-