Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 5. szám - A váltótörvény 4. §-ához

— 38 — egyéb részeiben a szakemberre emlékeztet, itt félre van vetve, mintbaa lomtárba tartoznék. Az idevágó argumentatió tisztán politikai és conservativ, vévén e szót legmindennapiasabb értelmében. Az észjárást nem jellemzi sem előkelő nyugalom, sem tudományos következtetésmód, s szerző főérve azon gőgös guny, bogy az 1848-iki sajtótörvény az utczán született. Ezen érvelésnek nézetünk szerint a legcsekélyebb értéke sincs. Ha Dr. Emmer ur eltörülni akarná mindazon institutiókat, melyek a népakarat drastikusabb nyilvánulása folytán nyertek életet, valóságos hóbérmunkára vállalkoznék a világjog legáldásosabb intézményei ellen. Kezdhetné a római néptribunokon, kik szintén ily »shocking« zajongással lettek kierőszakolva, és végezhetné a török alkolmányon, mely a legborzasztóbb külső és belső nyomás alatt született. De még értéktelenebbnek mutatkozik ezen argumentatió, ha megfontoljuk, hogy nem is egészen történetim. Szerencsére van más forrásunk a mártiusi események megismerésére, mint Dr. Emmer ur röpirata. Horváth Mihály leírásából (Huszonöt év Magyarország történelméből, II. köt. 621. lap.) tudjuk, hogy a sajtótörvénynek első javaslata nem találkozott a nemzet tetszésével; hogy tüntetések történtek a javaslat ellen, s hogy azt a fiatalság ünnepélyesen máglyára vetette. Tudjuk azt is, hogy a néphangulat félreérthetlen nyilatkozatai folytán tényleg szabadelvűbb törvény nyert szentesítést. De arról, hogy a Pozsonyban székelő országgyűlés a pesti tüntetések kényszere alatt állott, határozatait e tüntetések közvetlen nyomása irányozta volna, ujabb történetünk legcompctensebb irója nem tud semmit. A magyar olvasó előtt nem lesz ismeretlen, hogy az érvelés ezen módja már megkiséreltetett törvényeink ellen. Lustkandl sok port felvert munkájában, ha jól emlékszünk, épen az 1848-iki törvények ellen küzdött hasonló okoskodással. Deák Ferencz czáfolata óta, mely, mellesleg szólva, szigorúan jogi téren mozog, már ellenségünk sincs, ki ezen argumentatióval elöállani merne. Magyar országgyűlési tagon nem is akarunk elkövetni oly méltatlanságot, hogy nevét a Lustkandléval egy sorban említsük. Hisz Dr. Emmer ur nem a sajtótörvény érvénytelensége mellett harczol, hanem csak értéktelenségét vitatja. A tudományos buvárlat ebbeli joga kétségen kivüii. De szakmunkának nem szabad felednie a sikeres vita alapfeltételét: hogy a tudományos meggyőződés csak per fas, és sohasem per nefas védelmezendő. Dr. Tauszig János. A váltótörvény 4. §-ához. (Sz.) A váltótörvény 4. §-ának első bekezdése szerint azon esetben, ha a fizetendő pénzösszeg betűkkel és számokkal van kifejezve és a kétféle kitétel között eltérésnek van helye, a betűkkel kiirt összeg tekintendő érvényesnek. Ugyanezen szakasz második bekezdése azt rendeli, hogy azon esetben, ha a fizetendő pénzösszeg »akár betűkben, akár számokban« töbször van kifejezve, a kisebb összeg tekintendő irányadónak. Ezen szakasz láthatólag homályosan van szövegezve; bizonytalanságra s határtalan casuisticára adhat alkalmat. Előfordulhat a gyakorlatban számos oly eset, mikor igen kétes lesz, vajon a szakasz első vagy második bekezdésében foglalt intézkedés szolgáljon-e zsinórmértékül. Apáthy (Anyagi és alaki váltójog. Budapest 1877. 112. lap) két esetet sorol fel. Ha a váltóösszeg betűkben többször de eltéröleg, számokban pedig egyszer van kifejezve, akkor, ha a különféle megjelölés egymástól eltér: a legkisebb összeg, ellenkező esetben a kétféle megjelölés szerint megegyező összeg lesz irányadó. Ha az összeg számokban többször de eltéröleg, betűkben pedig csak egyszer van kifejezve, ekkor szerinte a betűkben kifejezett öszs z e g tekintendő érvényesnek. Ezen megkülönböztetés hiányos ugy a gyakorlati eshetőségekre, mint a megoldás jogi indokoltságára nézve. Nézzük az első esetet: több eltérő megjelölés betűkben, egy kifejezés számokban; döntő legyen mindig a legkisebb összeg. Ezen eset különfélekép configurálhat. Lehet p. o., hogy a számokban kifejezett összeg óriásival kisebb, mint a betűkben kijelölt összegek legkisebbiké, p. o. számokban 10 ft, betűkben: 10,000 ft és 100,000 ft; vagy hogy a számok és betűk megegyezést és nyilvánvaló tévedést mutatnak, p. o. számokban: 100,000 ft; betűkben szintén 100,000 ft és 100 ft stb. Ezen esetekben lehet-e helyesen a legkisebb öszeget irányadónak venni? Nézzük a második esetet: több eltérő összeg számokban, egy betűkben; döntő legyen mindig a betűkben kifejezett összeg. Lehet, hogy a számokban kijelölt összegek között a legnagyobb óriásival kisebb, vagy pedig a legkisebb óriásival nagyobb mint a betűkben kifejezett váltóösszeg, p. o. számokban : 4 ft és 40 ft; betűkben : 40,000 ft vagy számokban: 40,000 ft és 400,000 ft; betűkben: 40 ft. Vajon lehet-e ezen két esetben a betűkben kifejezésre jutott összeg a döntő ? Hogy nem indokolható a törvénynek a betűkre fektetett nagyobb suly elejtése avval, hogy több eltérő szám jutván azokban kifejezésre, nyilvánvaló, hogy a betűk írásánál tényleg nem fordíttatott a praesumált gondosság, kitetszik az idézett szakasz 2. bekezdésének azon szavaiból »akár betűkben akár számokban« ; tehát még azon esetre is vonatkozik a 2. bekezdés intézkedése, ha a betűkben csak egy összeg van kijelölve. De ugyanezen okból nem lehet általában azt elfogadni, hogy az emiitett 2. esetben a betűkben kifejezett összeg legyen feltétlenül irányadó, mert ennek is ellenmordanak a szakasz idézett szavai. Véleményünk szerint az idézett szakasznak két része összefügg s fontos elvet foglal magában, mely az eshetőségek tömkelegében is irányfonalat szolgáltathat. i n-i- i A váltótörvény 6. §-a szerint valamely váltó lényeges kellekenek szándékos törlése azon lényeges kellék hiányával egyenlőnek tekintendő, és ily váltóból váltóiogi kötelezettség nem származhat*; a megtörtént törlés ped.g az ellenkezőnek bebizonyításáig s z á n d e k o s n a k v é 1 e 1mezendö. Ezen szakasz kifejezetten adoptálja az »ID dubio mitius<-féle elvet a váltójogban is a váltókötelezettek javára. Hasonlóan nyilatkozik a 82. §., mely szerint váltóhamisítás esetében az vélelmez e n d ő, hogy a forgatmányok a meghamisítás előtt keletkeztek ; s a 83. 8, mely ezen vélelmet az elfogadóra és a kezesre is kiterjeszti. Ugyanezen elv talál a kérdésben levő 4. §-ban is kifejezésre. De tekintve a rigor cambialis követelményeit, a törvény a kisebb összegre vonatkozó vélelmet helyes korlátok közé szorítja. Alaposan feltehető, hogy a kereskedelmi forgalomban általában a váltók kiállításánál nagyobb óvatosság fordittatik a fizetendő összegnek betűkben való hoszszadalmasabb kitöltésénél, mint számokbani kijelölésénél s azért nagjobb fontosságot tulajdonit a törvény a betűknek, mint a számoknak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy azon esetben, ha betűkben csak egy szám van kijelölve, ennek mindig irányadónak kell lennie; hanem csak azt jelenti véleményünk szerint, hogy az in dubio mitior sententia sequitur-féle elvnek megfelelöleg, csak akkor tekinthető érvényesnek a kisebb összeg, ha a számok és betűk összehasonlítása fcnalán kitűnik, hogy a fenforgó concret esetben nem tehető fel, miszerint a betűkben nagyobb gonddal történt a pénzösszeg kitétele s hogy igy mindkét tétel egyenlő kételyt enged. Annak eldöntése tehát, vajon a 4. §. első vagy második bekezdésében foglalt intézkedés alkalmazandó-e, mindig quaestio facti-t képezne, s az emiitett összehasonlítás eredményétől függne. Az ügyvédi kamarákból* Az aradi ügyvédi kamara évi jelentése. Nagyméltóságú m. kir. igazságügyi miniszter ur ! Az 187 7. évi ügyforgalom és tevékenységre vonatkozó kimutatásokat, midőn 1/. 2/. 3/. és 4/. alatt idezárva felterjesztenők, évi jelentésünket következőkben van szerencsénk egybefoglalni. .1877. évben érkezett fegyelmi és folyóügyi 861 szám elintézést nyert 53 választmányi és 26 fegyelmi ülésben, előadatott 319 a választmányi tagok, és 542 ügydarab a kamarai-titkár által, 1 közgyűlés tartatott, 15 pártfogó ügyvéd és 5 gondnok rendeltetett ki, 1876. évről folyamatban maradt 24 fegyelmi panasz, 1877. évben beadatott 40 ügyvéd ellen 62 panasz, elintézésre várt 86, ebből 20 illetéktelenségből, 25 tényálladék hiányából elutasittatott, 3 rendreutasitással és 11 a fegyelmi eljárás elrendelésével lett elintézve, 4 más módon, é ekként 23 folyamatban maradt. Vizsgáló biztos 11 esetben küldetett ki. 1876. év végén be yolt jegyezve 172 ügyvéd, folytatólag felvétetett 14, lett bejegyezve 186. Kitörültetett ügyvéd a lajstromból önkénytes lemondás folytán 4, az ügyvédséggel összeférhetlen állás miatt 1, mint közjegyző 2, elhalálozás 4 és elköltözés következtében 6. maradt bejegyezve 169. Gyakorlattól fölfüggesztetett 3 ügyvéd. Ügyvédjelölt be volt jegyezve 1876. évben 69, 12 felvételével lett 81, kitörültetett átköltözés folytán 5, az ügyvédi lajstromba jegyzés által 18, bejegyezve maradt 58. Ügyvédi könyv hitelesíttetett 5. Megalkottatott a könyvtár, melyet több jeles mű ajándékozásával a kamara elnöke gazdagított. Ezek jelzik főbb részleteit az egy évi forgalom és tevékenységnek. Aggódva tekintünk a jövő felé s fájdalommal emlékezünk meg három évi fenállásunkról, mert Nagyméltóságodhoz felirtunk és kértük az ügyvédi rendtartás sérelmes intézkedéseinek megváltoztatását, kimutatván, miszerint oly egyoldalú törvény mellett az ügyvédi tekintélyt megóvni nem lehet. Kértük a birói függetlenség felfüggesztésének hatályon kivül helyezését, a közvetlen nyilvánosság és szóbeliség behozatalát, továbbá a királyi itélő tábla decentralisatióját, mely a felekre s az ügyvédi tekintély emelésére egyaránt üdvös hatású lenne, kértük az ügyvédeknek a biráktóli fiiggetlenitését, ugy az ügyvédi munkadijak és megtartási jog szabályozása tekintetében! eljárás megállapítását, kértük az árverés- és igényhirdetés tulcsigázott dijait mérsékelni, ezen kivül kimutattuk, hogy a borosjenői és körösbányai törvényszékeknek az az aradi kir. törvényszékbe olvasztása által az aradi kir. törvényszék polgári s különösen telekkönyvi ügyforgalma annyira növekedett, miszerint a jelenlegi birói létszám a gyors igazságszolgáltatás elvének megfelelöleg azokat elintézni, az iroda csekély személyzete leirni s kiadmányozni képtelen, és kértük e baj orvoslását. Mi lett eredménye mindezen kérelmeinknek ? az, hogy az ügyvédi rendtartás mai napig revisió alá nem vétetett s az ügyvédi munkadíjak és megtartási jog szabályozása tekintetében mi sem történt, hogy a bírói függetlenség felfüggesztése még mindig fenáll, hogy a közvetlen szóbeliség és nyilvánosság örök álmukat aluszszák, hogy a kir. tábla változást nem szenvedett, hogy az ügyvédek nem függetleníthettek a bíráktól, hogy az árverési hirdetési dij jóval feljebb emeltetett, hogy az aradi kir. törvényszéknél a helyett, hogy a birói kar és segély, személyzet szaponttatott volna — még a segélyszemélyzetből is 3 díjnok elvonatott, hogy súlyos és hosszú 10 év alatt — mely különféle