Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 44. szám - A fenyítő bíróság hatáskörének kérdéséhez

— 350 — tői, hogy előreláthatólag nem csak az enyhítő körülmények mérlegeléséből, hanem az egész bűnvádi eljárásból ki fognak záratni. A kisérlet fejezetében a német büntető-törvény határozmányait ismeri fel — némi lényegtelen módosításokkal. A judicatura szerinte ugyaz lesz lesz mint a német. A részességet illetőleg helyesli, hogy a felbujtás eszközei nem soroltatnak fel a definitióban. A német praxis a felbujtási eszközöknek a törvénybe való felvételét nagyon megsinli. A segéd difinitióját kifogásolja. A codificator a segédet és a felbujtót összetévesztette, midőn a segéd felbujtását külön felvette a definitóba. Tagadhatlan ugyan, mondja szerző, hogy a ki segédet felbujtja, nem büntettethetik a tettes büntetésével, hanem a segéd büntetésével; másrészt azonban époly kétségtelen, hogy a segéd felbujtója sohasem segéd, hanem feibujtó. Arról, hogy a segéd felbujtója a segéd büntetésével sújtandó, a törvénynek nem kellett semmit sem mondani. De ha mégis szükségesnek mutatkozott, azt, a mi magától értetik, a törvényben kifejezni, ugy az illető rendelkezésnek a felbujtással kellett volna összeköttetésbe hozatnia, nem pedig a segítéssel. A szóban levő mondatot a jogügyi bizottság szúrta bele a definitióba. Mi már e lapok m. é. 42. számában kimutattuk, hogy felesleges. Megtámadja továbbá ugyancsak a segéd definitiójának azon passusát: »a ki másokkal a cselekmény elkövetése után nyújtandó segély vagy a cselekményből származó haszon ' biztosítása iránt megelőzőleg egyetért*. Szerinte megtörténhetik, hogy ily egyetértés létrejött, a nélkül hogy a kilátásba vett bűntett elkövettetett s volna, az utólagos segélyt igérő a törvény értelmében mégis megbüntettethetnék. A bíráló téved. A 69. §. ezen szavai összeköttetésben vannak ugyanazon §. bevezető szavaival, melyek világosan kimondják, hogy a részesség csak a »véghezvitt vagy megkisérlett« bűntettnél és vétségnél létezik; ha tehát a kilátásba vett bűntett vagy vétség meg sem kiséreltetett, nincs részesség és nincs segités. Nagy érdekkel tárgyalja szerző a bűnhalmazatról szóló határozmányokat. A módosítások, melyek e tekintetben a német törvénynyel szemben tétettek, teljesen kielégítik őt; csak a 97. és 98. §§. tekintetében fejez ki aggályt. Szerinte itt nem a sulyositás, hanem az absorptió elve van elfogadva, s ez a bírói belátásnak nagyon is tág tért ad. A 9. fejezetnél a törvényhozó szerencsés gondolatának mondja, hogy külön választotta a büntethetőség és a büntetésvégrehajtás kizárásának indokait azon körülményektől, melyek egyenesen a bűnösséget zárják ki. A német törvény a kettőt egy fejezetbe foglalja, s ez által félreértésekre ad okot. Másrészt azonban kívánatosnak tartotta volna szerző, hogy a büntethetőséget és a büntetés végrehajtását kizáró indokok is egybevonassanak, miután mindannyian ugyanazon alapon nyugszanak. Ugy értesülünk, hogy Schütze is küldött az igazságügyminiszteriumnak birálatot a magyar büntető-törvénykönyvről. Kivánatos, hogy közzététessék. Az ügyvédi kamarákból. Az ügyvédi kamarák III. évi jelentései. Kolozsvári ügyvédi kamara. A kamarához 1877-ben 290 fegyelmi, 659 folyóügyi, összesen 949 beadvány érkezett. Tartatott 1 közgyűlés, 17 választmányi, és 15 fegyelmi ülés. Polgári ügyben 56 pártfogóügyvéd, gondnokul pedig 4 ügyvéd rendeltetett ki. Ügyvédi könyv hitelesíttetett 8. Az ügyvédek lajstromába felvétel végett 5, az ügyvédjelöltekébe 22 kérvény érkezett. 28 ügyvéd ellen és pedig magánféltől 40, bíróságtól vagy kir. ügyészségtől 4, egyéb hatóságtól vagy hivatali közegtől 2, összesen 46 panasz érkezett. A fegyelmi panaszok közül elintéztetett megszüntetés által a) illetéktelenségből 11, b) tényálladék hiányából 27, c) a panasz visszavonása következtében 3; a kir. törvényszékhez áttétel által 7; rendreutasitással vagy megintéssel 1, fegyelmi eljárás elrendelésével 14, más módon 4, összesen 67. Fegyelmi vizsgálat ügyvéd ellen elrendeltetett 14. Befejezett vizsgálat alapján a kamara ügyésze 5 vádinditványt tett. Vádhatározat következtében 1 tárgyalás tartatott, melyben a vétkesség mondatott ki s pénzbírság alkalmaztatott. Az ügyvédek lajstromába az év folyama alatt bejegyeztetett 5, abból kitörültetett 7, az év végen bejegyezve maradt 96. Az ügyvédjelöltek lajstromába az év folyama alatt bejegyeztetett 20, abból kitörültetett 4, bejegvezve maradt 37, kik közül bíróságnál 4, kincstári vagy közalapítványi" ügyészségnél 2, kir. közjegyzőnél 1, ügyvédnél 30 volt joggyakorlaton. A kamara 96 tagja közül mindössze 10 vezet hitelesített könyveket. Ezen adatokból következtetve, a könyvek vezetése mindaddig nagyobb elterjedést nyerni nem fog, mig azok csak a ténykörülmények tekintetében lesznek felruházva bizonyító erővel. 1877. évben 27 alaptalan fegyelmi panasz utasíttatott el. Az ügyv. rendtt, 94. §-át az alaptalanul pannszlók ellen kevés esetben lehetvén alkalmazni, e tekintetben az módosítandó volna, mert különben az ügyvédek folytonos zaklatásoknak lesznek kitéve. Kiemeli a kamara, hogy egy előfordult esetben, melyben feliratot is intézett a minisztériumhoz, az elhalt ügyvéd után maradt iratok és értékek leltározása végett megkeresett jbság a megkeresésnek eleget nem tett. Az ügyv. rendts 37. §-ának módosítása volna szükséges, különben annak rendelkezése keresztül nem vihető, ha az elhalt örökösei a leltározásnak ellene mondanak. Az ügyvédi rendtts hiányai tekintetében különben a kamara korábbi jelentéseire hivatkozik és kiemeli: hogy a perben az ügyféllel szemben megállapított dijak végrehajtási uton lennének behajtandók; a felekkel a dijakra nézve felmerült kérdések elintézése pedig a kamarákra volna bízandó;a 48. és 51. §§. téves értelmezésének elhárítása végett azok módositandók volnának. Ismételve jelenti a kamara, hogy a bíróságok kezelő-személyzetének elégtelenségéből származó hátrányokat folytonosan tapasztalja. Az igazságügyminiszterium értesítette a kamarát, hogy javaslatai előjegyzésbe vétettek, s a bíróságok kezelő-személyzetének szaporítása tekintetében kifejezett óhajt, a mennyiben azt a törvényhozás által rendelkezésre bocsájtott anyagi eszközök megengedik, figyelembe fogja venni. Szombathelyi ügyvédi kamara. A kamarához 1877-ben 67 fegyelmi, 447 folyóügyi, összesen 514 beadvány érkezett. Tartatott 2 közgyűlés, ] 6 választmányi és 6 fegyelmi ülés. Polgári ügyben 12 pártfogó-ügyvéd, gondnokul pedig 3 ügyvéd rendeltetett ki. Az ügyvédek lajstromába felvétel végett 10, az ügyvédjelöltekébe 14 kérvény érkezett. 11 ügyvéd ellen és pedig magánféltől 18, bíróságtól vagy kir. ügyésztől 1, összesen 19 fegyelmi panasz érkezett. A fegyelmi panaszok közül elintéztetett, megszüntetés által a) illetéktelenségből 8, b) tényálladék hiányából 8, c) a panasz visszavonása következtében 1; rendreutasitással vagy megintéssel 1; fegyelmi eljárás elrendelésével 2, összesen 20. Fegyelmi vizsgálat ügyvéd ellen elrendeltetett 2. Az ügyvédek lajstromába az év folyama alatt bejegyeztetett 10, abból kitörültetett 5, bejegyezve maradt 89. A ügyvédjelöltek lajstromába az év folyama alatt bejegyeztetett 15, abból kitörültetett 20, bejegyezve maradt 25, kik közül bíróságnál 6, közjegyzőnél 1, ügyvéd 18 volt joggyakorlaton. Az ügyvédség és jogszolgáltatás terén tapasztaltakat illetőleg, utalással az előbbi években tett jelentésekre, ismételve jelezi a kamara, hogy az ügyvédi rendtartás átalában az ügyvédek kötelméit és felelősségét tulszigoruan állapítja meg a nélkül, hogy érdekeik hathatós védelméről intézkednék. Az ügyv. rendttsnak intézkedései közül különösen sérelmes, hogy az ügyvéd a reá bizott okiratokra és a beszedett pénzekre valóban megszolgált munkadijai erejéig sem bir visszatartási joggal, sőt azoknak visszatartása büntetendő cselekvénynek jeleztetik. Czélszerünek látná a kamara, ha az ügyvédnek a visszatartási jog a neki átadott okiratra és a bejhajtott pénzekre költségei és munkadijai erejéig megadatnék, a visszatartás miatt emelt panaszok pedig a kamara hatáskörébe utasíttatnának. Az ügyvédi rendttr. 39. §-a nem állapítja meg a zugirászat fogalmát ; kéri a kamara annak részletes megállapítását és ahhoz leendő alkalmazkodás végett a közigazgatási hatóságoknak arróli értesítését. A zugirászattal egyébiránt főkép a körjegyzők foglalkoznak. Habár a szentesitett törvény felett részletes birálatot mondani czéltalan dolog lenne, mind a mellett kötelességének ismeri kimondani, hogy a kisebb polgári peres és a gyámügyekről szóló törvényekben letett elvek a kor színvonalán álló igazságszolgáltatással meg nem egyeztethetők és annyiban, a mennyiben a közigazgatási hatóságok ismét jogszolgáltatással ruháztattak fel,határozott visszaesést mutatnak. Végül intézkedést kér arra nézve, hogy a kamara területén fekvő tagositott községeknek telekkönyvi átalakítása siettettessék, s e czélból a szükséges munkaerő megadassék. Az igazságügyminiszterium a zugirászat tekintetében emelt panasz orvoslása végett a belügyminiszter urat megkereste; a szombathelyi tszék elnökét pedig felhívta, hogy a telekkönyvi átalakítási munkálatok előhaladására a legnagyobb gondot fordítsa; erről, valamint javaslatainak előjegyzésbe vételéről a kamara értesíttetett. Budapesti ügyvédi kamara. (Jelentését már közöltük.) Az igazságügyminiszterium a választmánynak az ügykezelés tekintetében hozott közérdekű megállapodásait helyesli, azon egy kivételével, melyet az ügyvédi vizsgát tevő, de fegyelmi vizsgálat alatt álló ügyvédjelöltekre nézve hozott; mert a kamarát az esetben, ha egyébként akadály nem forog fen, az ügyvédi oklevél érvényességének vitatása nem illeti és mert a törvény értelmében kiállított ügyvédi oklevél lel szemben azért, mert az illető mint ügyvédjelölt fegyelmi eljárás alatt állott, a felvétel — folytatható lévén a fegyelmi eljárás — meg nem tagadtathatik. A perügyelői és tömeggondnoki dijaknak külön megadóztatása miatt tett felterjesztésre vonatkozólag értesíttetett a kamara, hogy a pénzügyminiszter által 1878. márcz. 20-án 10917. sz. alatt kiadott korrendelettel utasíttattak az adófelügyelőségek, hogy a perügyelői és