Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1878 / 44. szám - A fenyítő bíróság hatáskörének kérdéséhez
— 351 tömeggondnoki dijak külön adótárgynak nem vehetők s csak a ki seti adó kivetésénél bírhatnak befolyással. Egyébként javaslatai előjegyzésbe vétettek. »j|f. J. Különfélék. — A „Jogászkör"-l)en f. h. 31-én Dr. S c h r e y e r Jakab bemutatja az Akadémia által a Sztrokay-dijjal jutalmazott munkáját ^perorvoslatok rendszeréről. — Hivatalos codifikatoraink évek óta tűnődnek a bűnvádi eljárás problémái fölött. S ime, meglepte ŐketDietrick Ignácz ur egy kész törvényjavaslattal. A napokban jelent meg tőle a törvényjavaslat-tervezet a magyar büntető-törvénykönyv második főrészéről, a bűnvádi eljárásról«. Egyelőre ugyan csak az első » A1 r é s z« hagyta el a sajtót ; de már ebből is kitűnnek a czélba vett nagy szabású reformok körvonalai. A büntető bíróságok állanak a) állandó szakbirákból, b) választott esküdtbirákból. (1. §.) Az állandó szakbirák tekintetében megelégszik szerző annak jelzésével (3. §.), hogy azok száma és székhelyei »ezen első Air ész függelékében vannak megállapitva«. A »függelék «-et ő maga nem mellékli; felhívja az igazságügyminiszteriumot, hogy készítse el és mutassa be. Bőven foglalkozik az esküdt bírákkal. Az esküdti képességet kiterjeszti a nőkre. A női esküdtek összeírására nézve a kiküldött 3 törvényhatósági tag a f ér j es nők különböző osztályából a legjobb hirben álló asszonyok sorából 9 tagot kiválaszt; ezeket megkéréssel vállalkozásra birja, és megbízza azzal, hogy női esküdteket felvétel utján összeírják. A 9 tagból álló női bizottság legalább 40 férjes nőt szemel ki, ezeket, és ezek férjeit megkérdezi, vajon vállalkoznak-e, illetőleg a vállalkozás megengedtetik-e; ha mindketten beleegyeznek, összeírja; ha ezen eljárás nem sikerül, hirdetményt bocsát ki, a férjes nőket jelentkezésre felszólítja; a jelentkezők felvétele vagy visszautasítása fölött lehetőleg teljes ülésben, melyben legalább 7 tag jelenléte szükséges, titkosan szavaz, s ebbeni eljárását teljes titokban'tartja. A felvett vagy elutasított nő az eredményről saját kézbe adandó levélben értesiti. A női bizottság felvételi határozata ellen folyamodásnak nincs helye; ez ellen kikelni vagy azt csak szóba hozni is, a sajtó utján, vagy nyilvános helyen három h ónapig terjedhető fogságbüntetés alatt tilos. Ki vannak zárva az esküdtségből azon férfiak és nők: c) kik nők testével üzérkednek, s azon nő, ki saját testével üzérkedik; d) az uzsorások, kik kikölcsönzött tőkéik után 12°/0-ál nagyobb kamatokat vesznek vagy köteleztettek; e) bakó; f) kik délelőtti órákban ismételve részeg állapotban találtattak ; g) a siketek, némák, vakok és az annyira rövidlátók vagy gyenge szeműek, hogy szemüveg nélkül olvasni nem birnak vagy négy lépésnyi távolságban a személyt föl nem ismerik ; h) a dobzódók, kik hetenként legalább egy éjjel szeszes italok mellett töltik el az időt; ij a kártyajátékosok, kik hetenként legalább két napon át naponként 2 órán tul kártyázással töltik el az időt. Az igazságügyminszter által megállapítandó, és kihirdetendő napra Budapesten esküdtek országgyűlése hivatik egybe. Ezen első sorban a büntető igazságszolgáltatás körébe tartozó tárgyak, törvényjavaslatok, kisebbszerü indítványok, azután az esküdtszéki fegyelmi bíróságtól történt felebbezések tárgyaltatnak. Ezen esküdt országgyűlés költségeit az állam fizeti; mindegyik tag olyan napi dijat kap, mint a mostani országgyűlési képviselők. Az állandó szakbirák hivatali esküje igy hangzik : »Esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy hivatalos kötelességemet szorgalmasan és pontosan, részrehajlatlanul teljfsitendem, a felsőbbségtől parancsot vagy utasítást el nem fogadok, csupán a törvényt és az azon alapuló rendeletet követem, a törvényen nem alapuló rendeleteknek pedig nem engedelmeskedem. Különösen kijelentem, hogy azon rendeletet, melylyel statárium van hirdetve, nem tartom törvényen alapúknak- én ezen, sem másnemű statáriumhoz, mely törvényen nem a alapszik, mint bíró nem alkalmaztatom magamat, én még nyilvános gonosz tevőt sem fogok a hatóság erejével meggyilkoltatni. Eszküszöm, hogy polgártársaim személyes szabadságát tiszt-letben tartom, és igy megtartom II. András királyunknak 1222. évbenjcelt még most is érvényben fenálló arany balláját, melyre dicsőségesen uralkodó királyuk I. Ferencz József is megesküdött; különösen meglártom azt, a mi annak 2-ik czikkében irva van, hogy törvényes megidéztetés és elitéltetés előtt senkint elfogatni r.em szabad. E tekintetben szigorúan szemelőtt tartom azon módosító szabályokat, melyek a jelen büntető perrendtartásban elő vannak irva. Eszküszöm, hogy ajándékot sem az ügy elintézése előtt sem azután senkitől el nem fogadok, de ha valaki jó lélekkel ügyének állásáról felvilágosítás végett hozzám jön, | azt kihallgatom s a felvilágosításokra figyelmezek, s azokat az ügy elbirálásánál szemelőtt tartom. Isten engem ugy segélyenc. — Ajánljuk a füzetet codifikátoraink figyelmébe. Hasznát vehetik. Dietrich Ignácz bátyánk pedig ne soká késsen a második Alrész elkészítésével. Ha a szélső bal maholnap kormányra kerül, ö fog kineveztetni Csemegivé. Az országgyűlés en bloc elfogadja a törvényjavaslatot, s a német professorok ismét bámulni fogják Magyarország geniális codifikátióját. — A budapesti közjegyzői kamara tagjai a közjegyzői intézmény relormja tárgyában okt. 15-én értekezletet tartottak, s elhatározták, hogy a kamara tagjai által már előbb beküldött javaslatnak alapján fölterjesztést fognak az igazságügyminiszterhez intézni. A fölterjesztés tervezete, melyet Okröss Bálint készített, számos petitumot tartalmaz. Ilyen a többek közt, hogy törvényszékek és hatóságok a közjegyzői törvény 130. és 131. pontjainak szigorú megtartására utasíttassanak; ho»y a belügyminiszter utasítsa az árvaszékeket, hogy hagyatéki ügyekben a közjegyzők közreműködését is igénybe vegyék; hogy az állam minden jogügylete közjegyzői okmányok alapján köttessék stb. A fölterjesztés továbbá a közjegyzői törvény némely pontjainak törvényhozási uton leendő módosítását sürgeti. A többek közt azt ajánlja, hogy a közjegyzői kényszer irni nem tudókra, s azon ajándékozási ügyletekre is kiterjesztessék, melyeknél tényleges átadás nem történik, hogy bizonyos hitelesítési bélyegilletékek leszállittassanak, s általában a közjegyző tevékenysége szélesebb kört nyerjen. Mihelyt a fölterjesztés véglegesen el lesz fogadva, kinyomatják s a kamara összes tagjai közt szét osztják. — „Budapesti központi kézbesítő hivatal tervezete" czim alatt jelent meg egy rövid kis füzetke T. Futó Ferencz kir. törvényszéki segédpertárnoktól. Szerző azon helyes eszmét fejtegeti, hogy a kézbesítés gyorsaságát és biztosságát nagyon elősegitené az, ha a fővárosban székelő bíróságok és hatóságok kézbesítése nem külön személyzet, hanem központi hivatal utján eszközöltetnék. Ezen módon a darabok városrészek szerint lennének osztályozhatók, s igy elkerültetnék, hogy több kézbesítő legyen kénytelen ugyanazon távoleső városrészbe kimenni. Az eszme igen életrevaló, csak azon akadályba ütközik, hogy a különböző kézbesítések hol állami, hol törvényhatósági terhet képeznek és a hatóságok nagy részben saját felelősséggel tartoznak, melyet ily központi hivatalra, ha közvetlen alája rendelve nincsen, át nem ruházhatnak. Azt, hogy a kézbesítésekért díj volna beszedendő, határozottan elleneznünk kell. — A záloglevélbirtokosok bypothekáris jogainak törvényes szabályozására vonatkozó előmunkálatok a német »Reichsjustizamt«ban elkészültek. Törvényjavaslat dolgoztatott ki, melyet szakértők elé terjesztenek. — Conforti olasz igazságügyminiszter köriratot bocsátott ki, melyben panaszkodik, hogy azon magánjogi perek, melyek oly felek által indíttattak, kiket szegény-védő képvisel, rendszerint nagyon lassan haladnak előre és sokkal több idő folyik le befejezésökig, mint egyéb pereknél. Ezen tény által nyugtalanittatván a tekintetben, hogy a szegényebb osztályok ily módon megrövidíttetnek azon jótéteményben, melyet nekik az állam nyújt, az igazságügyminiszter a generalprocuratorok figyelmét felhívja ezen jelenségre, és meghagyja nekik, hogy örködjenek, nehogy az a jövőben ismétlődjék. Hogy meggyőződést szerezhessen magának, vajon rendelete teljesittetik-e, félévenkint külön kimutatásokat készíttet magának ezen perekről. Megjelent: A jogorvoslatok rendszere, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző törvényhozásokra. A magyar tud. akadémia által dicsérettel kitüntetett pályamű. Irta: Z1 i n s z k y Imre, kir. itélő táblai biró, m. tud. akadémia lev. tag, stb. Budapest. Az Athenaeum r. társulat kiadása. 1879. 296 1. Ára 2 frt 50. Die Bewustlosigkeitszustánde als Strafausschliessungsgründe im Sinne der neuesten deutschen, österreichischen und ungarischen Strafgesetzgebung, von Dr. Ottó Schwartzer, Chefarzt der Privat-Heilanstalt für Gemühts- und N.ervenkranke in Budapest. ^Tübiugen. Verlag der H. Laupp'schen Buchhandlung. 1878. 114. 1. Ara 2 M. Előfizetési felhívás Dr. Sohreyer Jakabnak »a perorvoslatok teljes rendszeréről* irt, a m. tud. akadémia által a Sztrokay-dijjal kitüntetett pályanyertes miivére. A magyar tud. akadémia által az 1878. évi nagygyűlés elé terjesztett jelentésekben e műre vonatkozólag a következők mondatnak; »A pátymij-ertes mű a feladott tárgyra vonatkozó minden eszmét, elvet s intézményt bőven és alaposan megvitat; az ellentétes vélemények közt érvekkel körülbástyázott erős állást foglal; egész tartalmával nagy tudományos előkészületet feltételező világos és művelt nyelven irt rendszeres munkát nyújt*. Az akadémia ezen bírálata mellett a bazai íogfejlődés iránt érdekkel viseltető közsönségnek szerző munkája annál is inkább ajánlható, mivel a perorvoslatok és ezzel kapcsolatosan a bírósági szervezet minden egyes kérdését a gyakorlat igényeinek megfelelően és a hazai viszonyokra vonatkozólag teszi fejtegetés tárgyává. Az egész mintegy 25 nagy 8-rétü ivre terjedő munka ez év deczember hó első felében fog diszes kiállításban megjelenni. Előfizetési ára 3 frt — Bolti ára magasabb lesz. Az előfizetési pénzek f. évi decz. hó 15-éig alólirott kiadóhoz küldendők. Budapest, 1878. október 15-én. Zilahy Samud könyvkereskedése (IV. váczi-uteza 12. sz.)