Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 43. szám - Pyrománia?

— 339 — p .reket érintetlenül hagyja. Tisztán személyes természetű pyrek, milyenek a status-keresetek, az atyaság elismerése a házasság felbontása, a házasságkötés szükségelte atyai consensus, egyéni szolgáltatmányok és teljesítések, számadástétel stb. iránt indított perek, mind a közadós által, mind a közadós ellen a csödnyitásra való tekintet nélkül'folyamatba tehetők illetve folytathatók. Hasonlag a bár vagyonjogi igényt tárgyazó, de nem a csődtömeget képező vagyonra vonatkozó keresetek, mint p. o. a csődtömegből a közadós szabad rendelkezése alá bocsátott dolgok iránt támasztott vagy a csődnyitás után kötött uj jogügyletekből eredő igények vagy nem a csődtömegből való kielégítést kereső tulajdonképeni csődkövetelések. Az osztrák csődrend 9. és a dán csődtörvény 7. § ának megfelelő külön rendelkezésre azonban épen semmi szükség. Nyilvánvaló dolgot mond el a következő szabvány (osztr. csődr. 9. §.): »Rechtssachen, bei welchen der Anspruch auf eine persönliche Leistung, Unterlassung oder Duldung des Gemeinschuldners oder auf ein durch die Concurseröffnung seiner Verfügung nicht entzogenes Vermögen gerichtet ist, können auch nach Eröffnung des Concurses wie ausser dem Concurse gegen denselben anhangig gemacht oder forgesetzt werden«. Ellenben a csődtömegre vonatkozó perek csődnyitás után többé sem a közadós által, sem a közadós ellen nem folytathatók. A csődtömeg feletti rendelkezés jogától megfosztott közadós a tömegvagyont perben sem képviselheti. Perbeli cselekményei és az ezekre fektetett bírói határozatok, miként peren kivüli jogcselekményei, a csődhitelezőkkel szemben semmisek lennének. A közadósnak bár átalában megvan a »jus standi in iudicio«, de nincs meg a »legitimatio ad causam«. És pedig hiányzik ez a csődnyitáskor már folyamatban lévő perekre nézve ugy mint a csődnyitás után megindítottak tekintetében. A csődtömegre vonatkozólag csődnyitáskor folyamatban lévő minden per e szerint a csődnyitás által egyelőre megakasztatik, felfüggesztetik. A perrend kell hogy tüzetesebben intézkedjék a per-felfüggesztés hatályáról és egyszersmind a perfelvétel módjáról. A csődrend csak azt állapítja meg, hogy kinek mily körülmények kell vagy lehet a pert felvenni. Két csoportja különböztethető meg a csődtömegre vonatkozó pereknek. Az activ tömeg és a passiv tömeg körüli perek csoportja. Az activ tömegvagyon körüli perek azok, melyeknek tárgyát vagy valamely a tömeg részéről vagy valamely e tömeg ellen támasztott tulajdoni vagy személyes igény képezi. Kimenetelükben a felosztási tömeget (Theilungsmasse) gyarapitják vagy csökkentik. A passiv tömeg körüli perek azok, melyeknek tárgyát a tulajdonképeni csődkövetelések képezik, melyek e szerint a csődvagyon felosztásában való részvétel megállapítását czélozzák. Kimenetelükben a tartozási tömeget (Schuldenmasse) kodik, de még ezután hosszabb ideig szótlan marad, vagy értelmetlen szavakat hebeg. Máskor dolog vagy beszéd közben egyszerre felakad, ide s tova szalad, értelem nélkül beszél, néhány perezre leguggol, mire aztán magához tér. Letartóztatása alatt egy időben e rohamok sűrűbben bántották, akkor 10—12 napig gyengélkedő volt, roszul aludt, keveset evett, lesoványodott, folyton tartó főfájásról és nagy levertségről panaszkodott. Utóbbi időben gyógyszerrel élvén, a rohamok ritkábban léptek fel; ennek folytán jobban néz ki, de a roham után mindig főfájást panaszol. Rabtársam kivül ezen görcsös rohamokat a börtönmesterek is több izben észlelték és hasonlóan irják le azokat; ezektől eltekintve vádlottnő egészséges, hószáma rendes, csakhogy hosszabb ideig tart és pár napra gyengíti. Előéletére nézve vádlottnő több tanúval egybehangzóan, kik őt gyermekkora óta ismerik, következőket adja elő. Hat "éves korában maradt el anyjától, kinek törvénytelen gyermeke volt, atyja pedig még előbb halt el; mint elárvult gyermek kóborolt egy ideig, kenyerét összekoldulva, mig nem a városi hatóság oltalmába vette és tartásdíj mellett nevelésbe adta N. A.-né nevű aszszomhoz ; itt ugy mond jó helye volt, iskolába is járt,deirni és olvasni nem'tud, a fejszámolásban elég jártas. A nehéz nyavalyát már ifjabb éveiben kapta és ezt nevelő anyja is erősiti. Ennek előadása szerint vádlottnő igen élénk leány volt és a háznál jól lehetett használni, de sok kellemetlensége volt vele betegsége miatt; mikor az elérte, vizellete önkénytelenül elment, kiejtette mit kezében tartott, és többször kárt tett. Mikor felserdült, jelleme egészen roszra fordult; nyelves volt, a háztól elkóborolt, kicsapongó feslett erkölcsű lett, miért is nevelő anyja szolgálatba adta; azonban sehol sem volt maradásx, szolgálathelyeit sügyarapitják vagy csökkentik. Az utóbbi értelemben vett passiv perekkel tervezetünk következő 11., 12., 13. §§. foglalkoznak. Az ezúttal indokolt 9. és 10. §§. az activ tömeg körüli pereket tárgyazzák; a 9. §. azokat, melyek a közadós felperessége alatt vannak folyamatban, a 10. §. pedig azokat, melyekben a közadós az alperes. 1. Az activ tömeg körüli perek, melyekben a közadós a felperes. A perfelek egyike a csődnyitás folytán kiesvén a »legitimatio ad causam« birtokából, a perfolyam megakad. Tervezetünk 9. §-a a tömeggondnoknak, mint a szóban forgó per által érdekelt tömeg törvényes képviselőjének adja meg a perfolyam újra megindításának jogát. Az újra megindítás ezen joga perjogi műnyelven való elnevezése szerint nem egyéb, minta perfelvétel (reassumtio litis) joga. A felperesi kereshetőségtől elesett közadós helyébe a tömeggondnok lép, mint >pars litis«. Nem mond ez annyit, hogy maga a per mint ilyen »megy« vagy s>száll« át a csődtömegre, illetve a tömeggondnokra. Az átszállás, a successio elmélete a perek tekintetében sem foghat helyet. Valamint nem succedálnak a szó jogi értelmében a csődhitelezők a közadós vagyoni jogaiba, ugy hamis constructión alapulna a perek átszállásáról szóló rendelkezés is. Nem helyeselhetjük tehát, hogy az Apáthy-féle tervezet vonatkozó szakasza (9. §. 2. bek.) a perek »átvehetéséről« intézkedik. »Átvétel« egyrészről nem hozza elég hu kifejezésre a perjogi változást, — ez »perfelvétel«, reassumtio alakjában jelenkezik, — de más részről a successio téves eszméjére látszik Utalni. (Folytatása követk.) Csődstatistika Ausztriában.*) Az osztrák igazságügyi miniszter a csődeljárás 1876. évi eredményeit közzé tévén, ezen közleményben a kényszeregyezség szempontjából következő adatok különös figyelmet érdemelnek. 100 csődnyitási kérelem közül az emiitett évben eldöntetett 83. 100 eldöntött csődnyitási kérelemből 43-nak hely adatott, 57 elutasittatott. 100 csődnyitás közül 74 az adós, 26 a hitelezők kérelmére eszközöltetett. 100 csődbiztos közül 55 járásbiró, 45 törvényszéki tag volt. 100 csőd közül volt 33 kereskedelmi, 67 rendes, 100 csődből 50 átszármazott az 1875. évből, 50 ujolag nyittatott; ebből befejeztetett 43, az 1877. évre maradt 57. A befejezés módját tekintve, 100 befejezett csődből 27 vagyon elégtelensége miatt, 8 több hitelező hiánya miatt, 26 a hitelezők beleegyezése folytán, 3 egyezség folytán, 29 felosztás következtében és 7 kényszeregyezség alapján fejeztetett be. 100 befejezett csőd esetében ideig, tömeggondnok, végleges tömeggondnok volt ügyvéd közjegyző más ügyvéd közjegyző más Általában 87 10 3 83 10 7 79 15 6 77 14 9 *) A »Jogászkör<i vitáiból. Szcrk. rüen változtatta, utóbbi években pedig csak napszámba járt és leginkább padlósurolással kereste kenyerét. Ily szabad életében felkereste a korcsmákat, hol leitta magát; ittas állapotban rakonczátlan veszekedő volt, és nem ritkán rongyos, bemocskolt, összetépett ruhákban, összeverve kereste fel nevelő anyja házát, hova szánalomból hálásra befogadták. Nevelő anyja és egyéb ismerős asszonyok feddéseire és szemrehányásaira csak annyit szokott felelni, hogy ő már megunta az életet, és többször azzal fenyegetőzött, hogy kútba öli magát, vagy gyufát fog »inni«, mely utóbbit gyakrabban meg is találták ruhája zsebében. így csavargott ö a vádbeli cselekményt megelőző napokban is a korcsmákban, melyek egyik ben leitta magát, és miután itt szokása szerint garázdálkodott, verekedett, végre is vérző arczczal az utczára dobták, honnan bemocskolt ruhában és részegen ment nevelő anyja házához és ott a padlásra húzta be magát. A háznép őt észrevévén, a padláson felkeresték, hogy a rendesen zsebébea tartogatott gyufát tőle elvegyék, nehogy valami baj történjék. Következő napon reggel a padlásról lelopódzott, észrevétlenül eltávozott, és mint maga mondja, egy a Sz.-utczában levő kis boltban fél messzelynyi pálinkát ivott és gyufát vett. Hogy mi czélból vette, azt különbözően adja elő; majd azt állítja, hogy meg akarta magát mérgezni, majd ismét, hogy valamely házat felgyújt, hogy magát a tűzbe dobja. Meg kell itt jegyeznem, miszerint állításai egyáltalában kevés hitelt érdemelnek, és hogy rendkívül hazugnak bizonyult, mint erről beszélgetéseim közben többször meggyőződtem. De bármiként legyen is, több tanú állításából kétségtelenül kiderül, hogy vádlottnő előző napon és a tett elkövetése idején mámoros és ittas volt és hogy ezen állapotában gyuj-