Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 43. szám - Pyrománia?

- 338 oly hamar fog e szerint tudomására jutni, hogy a közadós fizetéseit megszüntette. Reá nézve az, hogy hitelezője ellen a csődnyitási kérvény már benyujtatott, majdnem közömbös esemény. Akár legyen ennek következménye a csődnyitás, akár nem, ő adós marad, tartozása jogi változást nem szenved. Mig ellenben a közadós hitelezője ugyancsak követi lépten nyomon a praeparatorius eljárás minden phasisát, a csődnyitás az ő jogi helyzetét fölötte érzékeny változással fenyegetvén. Nem lehet a közadós adósától tehát követelni, hogy miként a hitelezők, ugy ő is feszült figyelemmel kisérje és várja a csődnyitási eljárás kimenetelét. De különben is jobban sújtja őt teljesítésének a csődnyitás miatt beálló semmisége, minta hitelezőt a javára szóló jogcselekmények hatály talansága. A hitelezőre csak az a hátrány háramol, hogy visszaesik egyéb hitelező társainak helyzetébe. Követelését a csődben érvényesítheti. Mig a közadósnak adósa, ha a közadós a neki csődnyitás után tett fizetéssel esetleg elszöknék, a semmiség folytán újból, tehát duplán tartoznék fizetni. Az emiitett okok hangosan követelik a közadós hona fide eljáró adósának védelmét. Már a római jog tekintetbe vette a jóhiszeműséget. Az adós kötelezettsége alul szabadul, ha teljesítéskor a csődnyitásról tudomása nem volt. L. 12. §. 2., 34. §. 3.; 51. D. de solut. (46. 3.) és 1. 17. D. de transact. (2. 15.) Mások állítása szerint azonban az adós csak akkor szabadul, ha teljesítéskor az u. n. decretum de aperiundo <:oncursu még felbontva nem volt. — A porosz csó'drend 7. §-a szerint a csődnyitást közvetlen követő három napon belül a közadós kezeihez történt fizetésekről a fizető adós jóhiszeműsége vélelmeztetik. (Wer die Zahlung oder Aushandigung noch an dem Tage der Konkurseröffnung oder an einem der nachstfolgendenTage bewirkt hat, ist dadurch gegen die Concursmasse befreit, wenn ihm nicht Umstánde nachgewiesen werden, aus welchem sich entnehmen lasst, dass ihm damals die Concurseröffnung bereitsbekanntgewesen ist«). — Az osztrák csődrend 3. §-a szerint a közadós valamely adósa részéről a csődnyitás után bármikor történt teljesítés érvényes, ha a fizető igazolhatja, hogy teljesítéskor a csődnyitásról tudomása nem lehetett. Hasonlóan rendelkezik az Apáthy-féle tervezet 8. §-ának első bekezdése. Ugy az osztrák csődr., mint az érintett tervezet ezen álláspontját részben fölötte szigorúnak tartjuk. A közadós jóhiszemű adósának nyújtani kivánt védelem precair volta kézenfekvő. Nem elég ugyanis annak bizonyítása, hogy a fizető adósnak a csődnyitásról tudomása nem volt, hanem bizonyítandó az is, hogy tudomása nem lehetett. Legtöbb esetben valóságos probatio diab olica a tudomásvétel lehetetlenségének igazolása. De eltekintve a megnehezített bizonyítástól, a kérdéses rendelkezés implicite a culposus jóhiszeműséget kizárja a védelemből. E szerint a csődnyitásról gondatlansága folytán nem értesült adós, ha fizet, semmis cselekTÁRCZA. Py román ia 1 1877. augusztus hó 9-én K. alföldi város egyik népesebb utczájában d. u. 5 órakor alacsony nádtetejü házban tüz ütött ki, melyet az arra járó emberek korán észrevévén, csakhamar elnyomtak. A kigyuladt nádtetőben félig elégett szalmacsóvát találtak, jeléül annak, hogy bűnös kéz rakta oda a tüzet. Negyed órával később, alig hogy a nép elszéledt, egy szomszédos szinte alacsony nádas tető gyúlt ki; a tüzlármára összecsődült szomszédok a tüzet oltván, itt is szalmacsóvát találtak. Nem lehetett kételkedni, hogy szándékos gyújtogatás történt. Egy tiz éves leányka csakugyan azt mondta a kérdezősködöknek, hogy látta, mikor egy piros szoknyás leány füstölgő csomót dugott a tető ereszébe. Az emberek a gyújtogató felkeresésére indulván, a közeli utczában egy piros szoknyás leányt láttak a földön guggolni, kiben a kis leány azonnal felismerte a gyujtogatót; ezt azonnal körülfogták és bántalmazások közt a rendőrség elé hurczolták. Útközben észrevették, hogy a leány ittas állapotban van, mert hebegve és zavartan beszélt és tántorogva járt, A rendőrségnél felismerték személyében K M . ... át, egy csavargó, részeges és kicsapongó nőt, kit már többször találtak éjjel ittas állapotban az utczán. Azon körülmény, hogy K M , mikor a tűzesetnél meglógták, ittas volt, továbbá mivel a vizsgáló biró előtt azt állította, hogy ményt követ el. A jóhiszeműségen kivül tehát diligentia is kívántatik. — Tervezetünk, a német csó'drend 7. §-ának méltányosbb álláspontját adoptálván, megadja a védelmet a csődnyitás után bármikor bona fide fizető adósnak. Elég pedig ha igazoltatik a csődnyitás tényének nemtudása és nem kell hogy igazoltassék a nemtudhatás. A gondatlan adósra is kiterjed a kedvezmény. Szakaszunk csupán az onus probandi tekintetében ismer különbségeket. A szerint ugyanis, a mint a teljesítés a csődnyitás nyilvános (hírlapi stb.) közzététele — a csődnyitás köztudomásra juthatását közvetítő actus — előtt vagy után történt, oszlik meg a bizonyítás terhe a semmiségre hivatkozó csődtömeg és a jóhiszeműségével védekező adós között. Tervezetünk II. könyvének lesz feladata, közelebbről meghatározni az időpontot, melytől fogva a csődnyitás ténye nyilvánosan közzétettnek tekintendő. 8. §. A tömeqgondnok a csődnyitás előtt megnyílt Örökséget vagy hagyományt a közadós helyett és annak nevében a csődtömeg részére megszerezheti. Az örökség megszerzése csak külön bírósági vagy közjegyzői leltár felvétele mellett, vagy a mely területeken jelenleg az osztrák polgári törvén ykönyv érvényben van, a leltár jogkedvezményének fentartásával (800. §'.) történhetik. A mennyiben a tömeggondnok az örökséget vagy hagyományt megszerezni nem akarja, a közadós rendelkező joga arra nézve újra feléled. Bővebben indokoltuk e szakaszt tervezetünk 1. §-ával kapcsolatosan a »Themis« 32. számában. 9. §. A csődtömeghez tartozó vagyonra vonatkozólag csődnyitáskor a közadós felpvressége alatt folyamatban lévő pereket a tömeggondnok azon helyzetben veheti fel, melyben csodnyitáskor voltak. Ha a tömeggondnok a per felvételétől eláll, jogában áll mind a közadósnak, mind ellenfelének, a pert felvenni. 10. §. A közadós ellen csődnyitáskor folyamatban lévő azon pereket, melyek vagy valamely dolognak a csődtömegből való kihasitása vagy elkülönített kielégítés vagy tomegtartozásnak tekintendő igény iránt indíttattak, mind a tömeggondnok, mind az ellenfél fel cehetik. Ha a tömeggondnok a kereseti kérelmet azonnal elismeri, szabadul a perköltségek terhétől. Tervezetünk 9. és 10. szakaszát szoros összefüggésüknél fogva együttesen véljük indokolandónak. A csődnyitásnak a közadós pereire gyakorolt joghatályával foglalkoznak mindketten. Csődnyitással a közadós csup'n a csődtömeghez tartozó vagyona felett veszti el rendelkező jogát. Altalános cselekvő képessége mint ilyen csorbát nem szenved. Az u. n. jus standi in judicio sem. A közadós fogalmilag perképes marad. Következve a csődnyitás a csődtömegre nem vonatkozó szivszorulásban szenved és mikor az eléri, nem tudja mit tesz, és hogy ő akkor is szivszorulásban volt, mikor a háztetőbe tüzet rakott, — arra indította a vizsgálóbiróságot, hogy vádlottnő orvosi megvizsgálását elrendelje. A vizsgálóbiróság részéről következő kérdések tétettek : Igaz-e, hogy vádlottnő szivszorulásban szenved, és miben áll e betegség ? Lehetö-e, hogy vádlottnő, mikor a szivszorulás eléri, oly öntudatlan állapotban van, hogy akkor nem tudja, mit tesz ? Végre constatálható-e, hogy vádlottnő, mikor gyújtogatott, oly öntudatlan állapotban volt, hogy cselekménye neki be nem számitható ? A szakértői vélemény következőleg hangzik : Vádlottnő 20 éves, jól kifejlett, erős, izmos testalkatú, élénk tekintettel és arczjátékkal; beszéde igen folyékony, értelmes, magatartása illemes, mozdulatai ügyesek, mondhatni kecsesek. Fogsága első napjaiban, midőn sétára az udvarra kibocsáttatott, igen fesztelen magaviseletet mutatott; a börtönmesterek előtt nagy bravourral hányta a czigánykereket és e mutatványaival csak komoly figyelmeztetés után hagyott fel. Azontúl nem adott okot panaszra, sőt a börtönfelügyelőség dicsérettel emiitette ügyességét és hasznavehetőségét azon munkákban, melyeket a többi fegyenczekkel együtt végezett. Már fogsága első napjaiban a böntönmesterek jelentették, hogy vádlottnő több izben és pedig leginkább éjjel görcsös rohamoktól lépetett meg, melyeket rabtársai ugy irtak le, hogy hirtelen elkiáltja magát, összerogyik és eszmélet nélkül mozdulatlanul fekszik vagy kezeivel és lábaival rugdalózik, mi közben száján habzó tajték képződik. Ezen állapot eltart negyedóráig vagy tovább is, és miután magához tért, tántorogva feltápász-