Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 41. szám - A lopás 4. [r.]

— 322 — lött. Az egységes tudományos meggyőződés képződése és terjesztése körül szellemi harczot látunk, harczot reális társadalmi érdekek és az állam képzetéből merített előítéletek között, melyek a területi, dynastikus souveraenitás vagy nemzeti szenvedélyek szolgálatában állnak, szellemi harczot mint mindenütt utolsó elemzésben az értelem és primitív természet között. E történelmi harczban a heroes szerepét azon államférfiak és jogbölcselők fogják viselni, kik a nemzetközi társadalom eszméjét felismerték, érdekeit követték; és nemcsak anyagi hasznot, hanem szellemi dicsőséget is azon nép fog aratni, melynek törvényhozása példát adott a szűkkeblű féltékenység letételében és a humanitás igényeinek elismerésében. Hazánkban a törvényhozás e kérdést legközelebb, talán hosszú időre, szabályozni fogja; szabályozni fogja valószínűen oly irányban, mely nemcsak nem a haladásé, hanem a jelen csaknem türhetlen jogállapottal szemben is reactionarius; oly szellemben, melyet az isoláló partikularistikus, nálunk megyei szellemként jellemeztünk. Kívánatos azért, hogy e kérdés de lege ferenda, nem perjogi dogmatika, hanem jogpolitika szempontjából megvitattassék elfogulatlan, tudományos jogmivelők körében. Az európai perjog fejlődésében a haladás a felvetett kérdés tekintetében az absolut negatiótól a reciprocitáshoz s ettől az egyetemes jogsegély nyújtásához vezet. Képletileg kifejezve a háború, a permanens isolatiótól a semlegesség közönyéhez, ettől a béke activitásához. Más irányban: az állami, politikai kérdés átmegy társadalmi, jogkérdésbe. A magánjogi idegen Ítéletek végrehajtása tekintetében eltekintve a személyi illetve családi állapotra vonatkozó, belső közjogi természetű igények ugy a speciális jogbeli igények érvényesítésétől, a jogsegély feltétlen megtagadásának álláspontját a kulturállamok között csak a skandináv államok foglalják el, összhangban azon superconservativ szellemmel, mely társadalmukat minden irányban jellemzi. Ezen primitiv állásponton az idegen ítélet s idegen per nem létezőnek tekintetik. Legközelebb áll e felfogáshoz az észak-amerikai egyesült államok joggyakorlata, mely szerint az idegen ítélet csak prima facie bizonyíték, melyet minden ellenbizonyitékkal leronthatni azon perben, melyet az idegen ítélet végrehajtása végett indítani kell. Angol jog szerint az idegen itélet végrehajthatósága képezi a szabályt; az ítélet érvényesítéséhez uj per szükséges, melyben az ítélet formális helyessége, valódisága, tartalmilag azonban csak összegyeztethetősége Anglia közjogával s közerkölcseivel tétethetik kérdésessé. Az elv Parké, az exchequer court birája által, ekként formuláztatott: >ha illetékes bíróság bizonyos összeget megítélt, melylyel valaki másnak tartozik, törvényes kötelezettség ered, ez összeget megfizetni, mely kötelezettség alapján az ítélet végrehajtására adóssági kereset nyerhető'« . [Eredeti szöveg: nvhere a court of competent jurisdiction has adjudicated a certain sum to be due from one person to another, a legal obligation arises to pay that sum, 011 which an action of debt to enforce the judgment may be maintained* Williams v. Jones 13,Meeson and Welsby, 632.] A román jogterületen a kánoni per legtovább virágzott és az első codifikatíonalis kísérleteket, mint p. o. az 1572-iki »Réformation de Groesbeck«-et1) Belgiumban vagy az 1630-iki Réglement de St. Michiel-t Lothringiában,2) s a hires 1667-iki még ordonnance-t Francziaországban teljesen dominálta. E conservativ szellem kihatott az 1806-iki napoléoni code de procédure civile-re is, melyet már annyi novella megmásított és melyről Odilon Barrot 1849. augusztus 25-iki rapport-jában a reformbizottsághoz méltán mondhatta, hogy 3) Gérard de Groesbeck lüttichi püspök gyűjteménye : .Statuts et ordonances touchant le style et la maniere de procéder et l'administration de la justice devant et par les cours seculieres du pays de Liége*. Liege 1572. 1. Bulletin de la societe scientifique du Limburg t. I. p. 232. Code No 3Z§7°7 ÍkÍ C°de Lé°p0ld elüz(íÍe; 1. Repertoire de Guyot et Mtrlin Vo I az >a peu participé aux idées philosophiques et progressives qui ont présidé aux travaux législatifs du consulat et de l'empire.< Kérdésünk tekintetében csak annyit tartalmaz annak 546. artikulusa, hogy idegen Ítéletek csak a code civil 2123. s 2128. art. eseteiben s módja szerint végrehajthatók. [Eredeti szöveg: >Les jugements rendus par les tribunaux étrangers, et les actions recus par les officiers étrangers ne seront susceptibles d'éxecution en Francé que de la maniére et dans les cas prévus par les art. 2123 et 2128. du Code Civile] A code civil 2123. art. szerint a birói jelzálogjog, a 2128. art. szerint a szerződéses jelzálogjog nem szerezhető meg idegen ítélet illetve közokirat alapján, kivéve ellenkező egyezményt, szerződést vagy politikai törvényt, s birói jelzálogjog tekintetében kivéve azon esetet, ha az idegen itélet franczia törvényszék által végrehajthatónak nyilváníttatott. E szabályt általánosítva a gyakorlatban idegen itélet végrehajtásához csak az ordonnance d'éxequatur megadása kell (C. Pr. art. 545.). Létezik azonban egy 1629-iki ordonnance, mely explicite el nem töröltetett, s melynek 121. art. szerint franczia az idegen itélet ellenében a franczia törvényszék ujabb ítéletét s uj pert provocálhat. Ezen ordonnance szellemében döntöttek legtöbb esetben a franczia bíróságok. (1815. jan. 13 Colmar; 1819. ápril 19. cour de cassation; 1819. máj. 28. Rennes; 1819. decz. 37. Toulouse; 1822. mart. 8. Montpellier; 1847. jun. 17. Colmar; 1847. aug. 6. Bordeaux; 1866. jul. 4. Angers etc, 1. Dalloz: Répertoire. Droit civil. No 419. 423. 459 ; Exceptions: No. 149 ; Droit civil No 459; 1848. 2, 106; No. 419; 1866, 2, 156.) Az irók nagy része azon nézetet vallja, hogy megszűnvén a megkülönböztetés franczia s idegen közt, minden esetben uj itélet hozandó. (L. Grenier: Des hypoth. I. p. 443, ToullierX. No 76, Favard de Langlade II. p. 473, Troplong: Des hypoth. II. No 451, Mérlin: Rép. Vo jugement. Questron de droit §. 14, Chauveau : Comm. C. Pr. 546. art.-hoz). Mások ragaszkodnak az 1629-iki ordonnancehoz, melyet érvényesnek mondanak, minek következtében szerintök legalább idegen ellenében nem szükséges végrehajtás előtt uj per. (1. Henrion de Pansey Recueil Vo Jugement; Malleville : Comm. art. 2123; Pigeau vol. 2. p. V. t. III.; Persil: Comm. art. 2123.) Isolált Boitard álláspontja. Szerinte az 1629-iki ordon, nance, melyet a parlamentek eleinte épen nem, utóbb csak kényszeritve registráltak, érvénynyel soha nem birt, de ha birt volna is, elvesztette az által, hogy hallgatva elejtetett az abban tett megkülönböztetés. Uj per esetében franczia itélet hajtatnék végre, s nem többé az idegen itélet; pedig ennek végrehajtását engedi meg a C. Pr. 546. art. s C. civ. 2123. art. Szerinte tehát az idegen Ítéletet a törvényszék, mint p. o. választott bíró Ítéletét a törvényszéki elnök (C. Pr. art. 1020), csak authenticitás tekintetében vizsgálhatja meg; az aláírás valódisága, a fordítás helyessége stb. constatálandó. Ezután a végrehajtási parancs kiadandó. (1. Lecons de procédure civile 11. édit. Paris 1872. t. 2. No 801.) Kétségtelenül visszhatást gyakorol a legújabb franczia gyakorlatra az uj olasz perrendtartás, melyről alantabb szólunk, s némi joggal állíthatták Bozérian, semmitőszéki ügyvéd s államtanácsos, és E. Clunet, a Journal du Droit international Privé kiadója az »association for the reform andeodification of the law of nations« 1877-iki gyűlésén, hogy a jelen franczia gyakorlat liberálisabb a törvénynél s tettleg az olasz codice di procedúra civile elveit követi. (Befejezése köv.) Dr. DelVAdami Bezs'ó. A lopás, különös tekintettel a magyar büntető-törvénykönyvre. IV. A lopás tárgyi oldala. A tárgy értékéből vont felosztásnak mintegy kiegészítő részeként jelenkezik a magyar rendőri büntető-törvény-