Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1878 / 39. szám
KülSn mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye“, IVl XX VJ I árait az „Igazságügyi rendeletek tára“ és az „Igazság- XdOllzeiebl dl <IK ügyi törvények anyaggyüjteménynyel . ^^^. (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bórmen—— I '''■ Vj A tes szétküldéssel) A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések f H ’ H H Bit / H H 1 a „Magyar Themis“, a „Döntvények gyűjteménye“ és reclamátiék a kiadóhivatalhoz intézendők. ■ ■ ■ ■ A az „Igazságügyi rendeletek tára“ és az „Igazság. ■ ■---------■ ■—4 ügyi törvények anyaggyüjtemenynyel“ czimü mel1 . H H L lékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. SZ. H ■ ■ H 1 A I W H ■ k J félévre 5 forint, negyedérre 2 forint 50 kr. ——— _B____m B ^ ■ T _Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékről ,, . . ... _ legczélszerübben postautalvány utján Kiadó-hivatal: IV. baratok-tere 3. sz. , .. , küldendők. A MAGYAR JOGÁSZGYULES NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum“ részvénytársaság. TARTALOM: Csemegi Károly. — Tervezet az alkotandó magyar csődtörvényről. — Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. (A részesség tanához.) — Közjegyzői körökből. — Association for the reform and codification of the law of Nations. — A nemzetközi börtönügyi bizottság szabályzata. — Jogirodalom. (Concha és Gruber művei a közigazgatási bíráskodásról). Szepezdy Kiss Gyula kir. alügyésztől. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. (Bíró és ügyvéd). — Legközelebbi csődbejelentési batáridők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny-böl. (Csődök. — Csődme gszün- tetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Nyolczadik évfolyam. 39. száir\. Budapest, 1878. September 26. Lapunk vidéki előfizetőit felkérjük, hogy előfizetésüket az évnegyed alkalmából mielőbb megújítani szíveskedjenek, mivel különben a lapot tovább nem küldhetjük. A kiadó-hivatal. Felhívásunk folytán a behívott ügyvéd és ügyvédjelölt tartalékosak segélyre szoruló családai számára újabban adományokat küldöttek : Nyiry Lajos 5, Szilágyi Sándor 5, Dr. Ullmann Pál 5, Kozits István 3, Fövényessy Rudolf 2 irtot. Összesen 20 frt. A múlt számban kimutatott 392 írttal 412 frt. Csemegi Károly. (K.) A múlt vasárnapi hivatalos lap élén egy kinevezés olvasható, mely a Kárpátoktól az Adriáig mindenütt, ahol jogi szakemberek vannak, az ügyvédi irodákban és a bíróságok helyiségeiben egyaránt, eseménynek fog tekintetni. Csemegi Károly, az igazságügyminiszteriumban hat éven át államtitkár, kitűnő szolgálatainak elismerése mellett a kir. Curia legfőbb itélőszéki osztályához tanácselnökké neveztetett ki. Az alkotmány helyreállítása óta nincs az igazságügy terén szereplő egyének közt oly kiváló alak, mint Csemegi. Köztudomású, hogy ő tevékeny szellemének minden erejével lényeges befolyást gyakorolt mindazon alkotásainkra, a jókra és a roszakra egyaránt, melyek jelenleg jogi intézményeinket képezik. Tudva van az is, hogy rendkívül tág ismeretei és finom jogi felfogása a legkiválóbb franczia irók tanulmányozásán kiművelve, mindannyiszor kirántotta a kormányokat, a mikor valamely nagy felelősséggel járó jogi kérdésben hiába keresték az Ariadne-fona- lat, mely a zavarból kivezessen. Midőn 1867-ben Horváth Boldizsár a helytartótanács és a cancellária maradékaiból és nehány jó czimborából az igazságügy minisztérium személyzetét összeverbuválta, mely- lyel csudákat alkotni és gőzerővel codificálni szándékozott, az aradmegyei főispánnak és más alföldi főuraknak nagy nehezen sikerült egy kopott külsejű, igénytelen alakú aradi ügyvédet titkári állomásra az igazságügyminiszteriumba beszorítani. A fővárosban igen keveset tudtak ezen vidéki prókátor tehetségéről, s igen hidegen fogadták. Azonban csak hamar kibújt a szög a zsákból. Midőn a kormányzat mézes heteiben az uj Méltóságosak és Nagyságosak összeültek az ország igazságügyi reformjai fellett tanácskozni, igen-igen sok badarság és képtelenség volt hallható. Csemegi volt az egyedüli, a ki fogalmakkal Sirt arról, miképen kell teljesen elzüllött, minden téren borzadalmasan hátramaradt igazságügyeinken megkezdeni a javítást és a fejlesztést európai alapon. Teljes életében szabad idejét jogi tanulmányra fordította. A legtöbb első rangú jogi irót, a legkiválóbb törvény- hozásokat és bírósági szervezeteket Csemegi már akkor behatóan tanulmányozta és ismerte, mikor mások még nem is tudták, hogy ilyesmi létezik. Nem sokára kitűnt, hogy ő az egyedüli, a kinek nagyobb szabású európai ismeretei vannak és ki a feladat magaslatán áll. Fölénye Horváth távoz- takor már annyira el volt ismerve, hogy Bittó alatt mint államtitkár az első bírósági szervezet keresztülvitele ő rá bízatott. Ezután éveken át emberi erőt meghaladó munkásságot fejtett ki. Naponta több száz kiadmányt átvizsgált, melynek legnehezebb részeit maga szövegezte, és azonkívül a parlamentben mindig résen volt. Ausztria és a külföld igazságügyével szemben keresztülvitte a paritást és megállapította polgári és büntetőjogunk terén a nemzetközi jogelveket, melyekről kívüle senkinek még homályos sejtelme sem volt. Ezen téren szerkesztett jegyzékei mintaszerűek, ritkítják párjukat és kivívták az osztrák igazságügyi és a külügyminisztérium elismerését. Működésének fénypontját a büntető-törvény képezi. Nem lehet tagadni, hogy ha Csemegi, egészsége árán, éjjelnappal e művön nem dolgozik, a jelen nemzedék alatt nem nyer Magyarország büntető-törvényt. Egészen maga alkotta a szöveget és a két vastag kötet indokot, melyek tanúságot tesznek arról, hogy mióta Magyarországiénál!, nem volt fia, kinek fejében annyi büntetőjogi ismeret összpontosulva van, mint Csemegiben. A büntető-codexet talán mint miniszter óhajtotta keresztülvinni. Azonban a parlamenti körökben nem sikerült annyira elismerést kivívnia, hogy miniszteri tárczára kijelelték volna. Kény télén volt tehát a második helyen az első lenni. Az igazságügyi orchestrumban ő volt az első erő. Hatalmasan fújta a trombitát, ha tekintélyre volt szükség; czi- frázott, ha valami roszul hangzott, nehogy a mások gyarlósága feltűnjék; ütötte a reclam nagy dobját, ha valamit érdekessé akart tenni; keményen húzta a brúgót, ha valamennyien kiestek a taktusból: de nem tudta kivinni, hogy csak egy órára adják az ő kezébe a karmesteri pálczát. Mióta az uj kormányzati rendszerben a megyei érdek az igazságszolgáltatás gyöngén fejledező európai eszméit is elfojtani vagy megcsonkítani igyekszik, azóta Csemegi működése hanyatlott. Kínos lelki küzdelmek közt nézte a gyámügyi és a baga- tell-törvény alkotását. — — Egyébiránt ezen korszak sivársága részben neki köszönhető. Önérzetétől sarkalva, minden törvényt ő akart alkotni; azért minden más működést meghiúsítani vagy megsemmisíteni igyekezett. Háttérbe szorította, a magánjog terén megkezdett munkálatokat, mivel büntető-törvényjavaslata mellett nem ért rá ennek irányára is befolyást gyakorolni. Elodázta a csődtörvényjavaslatot évekre, mert nem akarta, hogy e körül valakinek sikere legyen. Emberismererete nem a legszerencsésebb volt. Ritkán tudta a megfelelő erőt megválasztani. A legvastagabb bókot őszinte hódolatnak vette; sajátjával ellenkező nézetet nem tűrt, s a ki azt koczkáztatni merte, személyes ellenségének vagy valamely ellene intézett cselszövény eszközének tartotta. Hirtelen felkapott valamely eszmét, de annál gyorsabban el
