Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 38. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Befejezés)

- 302 — hozott feltétlenül marasztaló elsőbirósági itélet alapján, ha alperes a végrehajtásra halasztó hatálylyal biró felebbezést vagy igazolási kérelmet adott be ; c) a 237. §. eseteiben, a mennyiben egyedileg megbatározott dolog vagy jog igényeltetik ; d) ha valamely ingó dolognak vagy jognak birtoka vitássá válik, s nem állapitható meg, hogy ki van a valódi birtokban, vagy kinek legyen joga birói oltalomra; e) valamely ingatlanra bekeblezett követeléssel biró jelzálogos hitelező kérelmére, a jelzálogul szolgáló ingatlanra és ennek tartozékaira, ha hitelt érdemlőleg kimutatja, hogy a jelzálog által nyújtott biztosíték zárlat alkalmazása nélkül veszélynek van kitéve. Ha a zálogjog az előjegyzett tulajdonjognak igazolásától, vagy nem igazolásától függő joghatálylyal van bekebelezve : zárlat elrendelésének hely nem adható. 248. §. A 247. §. b) pontjának eseteiben feltétlenül, az a) pont esetében pedig akkor, ha a zár alá veendő tárgy iránt per van indítva, vagy a zárlati kérelem beadásával egyidejűleg megindittatik: a zárlat elrendelése irántikérvény a per biróságáboz adandó be. A 247. §. a) pontja esetében, ha a zárlat a per megindítása előtt kéretik, ugy a 247. §. c), d) és e) pontjainak eseteiben a zárlati kérvény vagy megkeresvény, ahhoz képest, a mint a zárlat tárgyát ingatlan vagy ingó vagyon képezi, azon birtokbirósághoz vagy járásbírósághoz intézendő, melynek területén a zárlat foganatosítandó. Ha a zárlat ingókra és ingatlanokra szándékoltatik intéztetni: az elrendelésre a birtokbiróság illetékes. Több birtokbiróság vagy több járásbíróság területén foganatosítandó zárlat esetében a választási jog a zárlatot kérőt illeti. 249. §. A zárlat iránti kérvény vagy megkeresvény a 247. §. b) és c) pontjainak eseteiben, az ellenfél meghallgatása nélkül, az a), d) és e) pontok eseteiben pedig rendszerint az ellenfél meghallgatása után intéztetik el. Utóbbi esetekben, a mennyiben a késedelem veszélylyel járna, a zárlat előlegesen az ellenfél meghallgatása nélkül is elrendelhető; egyidejűleg azonban a felek meghallgatására határnap tűzetik, s ennek folytán az előlegesen elrendelt zárlat fentartása vagy feloldása végzés által döntetik el. Az előlegesen elrendelt zárlatot feloldó végzés ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van. Ha a zárlat ingóságokra rendeltetett el: erről az ellenfél a zárlat foganatosításakor, ha pedig a zárlat csupán telekkönyvi feljegyzés által foganatosittatik, a zárlatot elrendelő végzés kiadományozása alkalmával értesíttetik. A 247. §. a) és e) pontja eseteiben a zárlat vagy feltétlenül vagy azon feltétel alatt rendelhető el, hogy a zárlatot kérő a bíróság belátása szerint megállapítandó biztositék-összeget készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban (35. §.) a zárlat foganatosítása előtt letenni legyen köteles. 250. §. Midőn a zárlat csupán valamely ingatlan tulajdonjogának biztosítására rendeltetett el: a foganatosítás zárgondnok nevezése nélkül a megrendelt zárlatnak telekkönyvi feljegyzése által eszközöltetik ; és ezen esetben, ha a 19. §. esete forog fen, a zárlati kérvény a bíróság telekkönyvi iktató hivatalába adandó be. Ha a 19. §. esete nem forog fen: a telekkönyvi feljegyzés végett az illetékes telekkönyvi hatóság megkerestetik. A zárt kérő határozott kérelmére azonban ezen esetekben is a biróság a tartozékok összeírását s zárgondnoki kezelés alá adását rendelheti el. Midőn a zárlat ingóságokra, vagy valamely ingatlan használati jogára rendeltetik el: az a helyszínén a zár alá veendő tárgyak összeírása, megbecslése s a zárgondnok bevezetése által foganatosittatik. A zárgondnokot a feleknek, és ha a zárlat az ellenfél meghallgatása nélkül rendeltetett el, a zárlatot kérőnek ajánlatát figyelembe véve, a zárlatot rendelő biróság nevezi ki. Zárgondnokul elegendő vagyoni biztosítékkal biró, megbízható egyén nevezendő ki, kellő tekintettel arra, hogy a zárgondnok lakása és körülményei a zárgordnoki dijak és költségek felesleges szaporodását ne eredményezze. A mennyiben a a zárlat más biróság területén foganatosítandó: a zárlatot elrendelő biróság a zárgondnok kinevezését a foganatosítás végett megkeresett bíróságra bizhatja. 251. §. A 247. §. a), b), c) és d) pontjának eseteiben a zárlatnak azon joghatálya van, hogy a 19. §. esetében a kérvéDy beadásának időnpontjától, egyébként pedig a feljegyzés iránti megkeresés megérkeztének időpontjától, ingóságokra, a helyszínén foganatosított zárlat esetében pedig, a foganatositás időpontjától számítva, harmadik személyek a zárt kérő kárára, a zárlat tárgyára jogokat nem szerezhetnek. _ 252. §. A 247. §. a), b), c) és d) pontjainak eseteiben a zár alá vett ingóság, a mennyiben vagy értékcsökkenés, vagy aránytalan költségek nélkül el nem tartható, a 108. §. szerint elárverezendő. Ezen esetben jogában áll annak, a ki ellen a zárlat elrendeltetett, a zárlat tárgyainak értékét készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban (35. §.) birói kézhez letenni, mit, ha teljesitett, a zárlat feloldása hivatalból rendeltetik el. Ugyanez teendő akkor is, ha a felek kezes jótállása, kézi-zálog adása vagy más módon való biztosításban egyeztek meg. A biztosítandó értéket, a mennyiben a felek az iránt meg nem egyeztek, szükség esetében szakértők meghallgatásával a zárlatot rendelő biróság állapítja meg. 253. §. A zárlatot rendelelő végzés ellen azon fél, a ki ellen a zárlat elrendeltetett, a következő esetekben élhet felfolyamodással: a) ha a zárlat a 247. §. ellenére rendeltetett el; b) ha a per tárgya, illetőleg a jelzálogos hitelező követelése a zárlat elrendelése előtt teljesen biztosítva volt. Ha a felfolyamodáshoz uj okirat csatoltatik: az iratok felterjesztése előtt az ellenfél meghallgatandó. A zárlat tartamára és feloldására nézve a 244. §. intézkedései megfelelően alkalmazandók. 254. §. Ha a 247. §. a) és cl) pontjának eseteiben a zárlat elrendelésekor a zárlat alá vétetni rendelt tárgy iránt a per megindítva nem volt, vagy egyidejűleg meg nem indíttatik: a zárlatot rendelő végzés kézbesítésétől számított 30 nap alatt azon fél, kinek kérelmére a zárlat elrendeltetett, a pert megindítani köteles, ellenesetben az ellenfél kérelmére a zárlat feloldatik. A 236. §. c) pontja esetében ugyanezen 30 napi határidő alatt a zárlatot szenvedő ellen az illetékes biró előtt a per vagy az erre illetékes hatóság előtt a fenálló szabályok szerinti eljárás megindítandó avagy bűnvádi panasz emelendő, különben a zárlatot szenvedő fél kérelmére a zárlat feloldandó leszen. Egyébként a zárlat feloldására nézve a 245. §. intézkedései ugy a nyilván valótlan vagy megszűnt igény biztosítására kért zárlatból folyó felelősségre néze a 246. §.intézkedései megfelelően alkalmazandók. A 247. §. e) pontja esetében hivatalból feloldandó a zárlat, ha a zárlatot kérőnek bekeblezett követelése kitöröltetett. Ha pedig azon ok megszűnt, mely miatt a zárlat elrendeltetett: a tulajdonos kérelmére, szükség esetében a zárt kérő jelzálogos. hitelező meghallgatása után a zárlat feloldandó. A feloldást rendelő végzés ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van. 255. §. A zárlatot elrendelő biróság a zárgondnokot a szükséghez képest s esetleg a feleknek meghallgatás i után, akár hivatalból, akár a felek valamelyikének kérelmére a körülményeknek megfelelő kezelési utasítással látja el, melyet a zárgondnok követni tartozik. Ily kezelési utasítást a biróság intézkedéséig a kiküldött is adhat ki. A 247. §. e) pontja esetében a zárgondnok oly kezelési utasítással látandó el, mely a tulajdonos rendelkezési jogának lehető épségben tartása mellett, a jelzálog állagának és tartozékainak sértetlenül való fentartása szempontjából megfelelőnek mutatkozik. Ezen esetben a zár alá vett vagyon jövedelmével csupán a zárgondnoki költségek és dijak fizetendők ; a jövedelem többi része pedig a tulajdonost illeti. A zárgondnok jogai és kötelességi egyébiránt a meghatalmazott jogaival és kötelességeivel azonosak. 256. §. Ha a zárgondnok kötelességeinek pontosan meg nem felel, vagy niegbizhatósága iránt aggályok merülnek fel: bármelyik fél kérelmére állásától időközileg a biróság belátása szerint elmozdítható. Sürgős esetekben a biróság zárgondnokot állásától hivatalból is elmozdíthatja. Az elmozdítást rendelő végzés ellen jogorvoslatnak helye nincsen. Az elmozdított zárgonok helyében a biróság a felek meghallgatása után nevez ki ujabban zárgondnokot, s ennek kinevezéséig a zárlat fentartására szükséges ideiglenes intézkedéseket a körülmények szerint teszi meg. Az elmozdítás elrendelése esetében a zárlat alá vett tárgyaknak a zárgondnoktól való átvételre és az njonnan kinevezett zárgondnoknak átadására kiküldött rendeltetik. Az átadás és átvételnél felmerült nyilván való hiányt valószínűen fedező összeg erejéig, a jelentés beérkezte után, a biróság által a zárgondnok ellen biztosítási végrehajtás rendelendő. 257. §. Azon esetben, midőn valamely dolog vagy jog jövedelme vagy kezelése vétetett zárlat alá: köteles a zárgondnok a zárlat végeztével, és ha a zárlat egy évnél tovább tart, évenként a zárlatot rendelő bírósághoz, rendesen vezetett számadását bemutatni. Ha a zárgondnok évi számadását a határidő lejárta után hivatalból kitűzendő s meg nem hosszabbítható zárhatáridő alatt be nem adná: állásától hivatalból elmozdítandó. 258. §. A zár alá vett tárgynak jövedelmeit képező ingóságok értékesítése iránt a zárgondnok a zárlatot rendelő birósághoz javaslatát előterjeszteni köteles. Az értékesítés módozata, esetleg a természetben való megtartás iránt a biróság a felek meghallgatása után, belátása szerint határoz. Ha a felek az értékesítés más módozatába meg nem egyeztek : az értékesítés birói árverés utján történik. Az e tárgyban hozott bírósági végzés és az árverési hirdetmény ellen felfolyamodásnak és előterjesztésnek helye nincsen. 259. §. A zárgondnok által beadott évi és végszámadásról a biróság a feleket azzal értesiti: hogy azt a bíróságnál megtekinthetik, észrevételeiket 30 napi zárhatáridő alatt Írásban annál bizonyosabban adják be, minthogy különben a számadás helybenhagyottnak fog tekintetni. Észrevételek beadása esetében a biróság a feleket és zárgondnokot sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalás utján meghallgatva, a netaláni bizonyítási eljárás után itélet által határoz. Az elsőbirósági ítéletet helybenhagyó másodbirósági itélet ellen felebbezésnek helye nincsen. 260. §. A zárlat költségeit, ideértve a zárgondnoki dijakat is, a zárlatot kérő tartozik előlegezni. Ha a zárrlatot kérő a zárlat foganatosítása után a szükségesnek mutatkozó és a zárlat alatti jövedelmekből nem fedezhető költségeket a biróság meghagyására a kitűzött határidőben be nem szolgáltaná, a zárlat hivatalból feloldandó. 261. §. Az iránt, hogy a zárlat által okozott költségeket melyik fél s minő részben köteles viselni, a 247. §. a és d) pontjainak eseteiben,