Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 38. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Befejezés)

303 és a c) pont esetében is akkor, ha a zárlat igazolására per indíttatik, a bíróság rendszerint a per során határoz. Ha a perben ily határozat nem hozatott, valamint a b) és e) pont eseteiben, a zárlati költségek viselésének kérdésében a perbeli ítélet jogerőre emelkedése, illetőleg a megindított másnemű eljárás jogerejü eldöntése vagy esetleg a zárlat feloldása után a per bírósága, vagy ha per nem indíttatott, a zárlatot elrendelő biróság a feleket sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalás sorrán meghallgatja és végzés által határoz. Az e tárgyban hozott végzés ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van. 262. §. A zárlati költségek, a mennyiben zárgondnoki számadásnak van helye, a 259. §. szerint a számadás kérdésével egyidejűleg, egyébként pedig a zárgondnok és a felek költségfelszámitása alapján s szükség esetében a felek meghallgatása után a biióság által állapittatnak meg. A zárgondnoki dijak akkor is megállapítás tárgyát képezik, ha a felek részéről észrevételek nem adattak. A zárgondnoki dijak megállapítása ellen fellolyamodást a zárgondnok is használhat. A zárlati költségek és zárgonduoki dijak megállapítását tárgyazó végzés ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van. 263. §. A jelen törvény 255., 256., 257., 258., 259.. 260. és 262. §§-nak a zárgondnoki utasításokra, a zárgongnok jogai és kötelességeire, a zárgondnok elmozdítására, a zárgondnoki számadásokra, a zárgondnoki kezelés alatt befolyt jövedelmi tárgyak értékesítésére, a zárgondnoki számadások elintézésére, a zárlati költségek és zárgondnoki dijak előlegezésére és megállapítására vonatkozó rendelkezései a kielégítési végrehajtás során a jelen törvény 79., 169., 184., 211., 214. és 216. §§-ban elrendelt zárlatok eseteiben a dolog természetének megfelelően alkalmazandó. A 79. §. eseteiben a zárgondnoki költségek és dijak a kiküldött által állapittatnak meg. A kiküldött megállapítása ellen az érdeklettek előterjesztéssel élhetnek, s a megállapításnak hivatalbóli fölülvizsgálatára nézve a 30. §. intézkedései alkalmazandók. A 169., 184., 211., 214. és 216. §§. eseteiben a zárgondnoki költségek és dijak a végrehajtás foganatosítására illetékes biróság által állapittatnak meg. V. FEJEZET. Zárhatározatok. 264. §. Azon napot, a melyen jelen törvény hatályba lép, azigazeágügyminiszter állapítja meg. E törvény hatálybaléptének napjától kezdve az 1868. évi LIV. t,-cz. 338.-474. §§. s az 1876. november hó 30-án a váltótörvény életbe léptetése és a váltóügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában kiadott igazságügymiuiszteri rendelet 57.—96. §§. hatályon kivül helyeztetnek. 265. §. A jelen törvény hatályba léptének napján folyamban levő végrehajtási ügyekre jelen törvény rendeletei rendszerint nem alkalmazandók. Ezen szabálytól eltéröleg jelen törvény rendeletei alkalmazandók: a) az egész végrehajtási eljárásra, ha a jelen törvény hatályba j lépte napjáig a végrehajtás elrendeltetett ugyan, de foganatosítására meg nem kezdetett; b) az árvérés elrendeltetésére, foganatosítására és az azt követő eljárásra, ha a jelen törvény hatályba léptének napján az árverés még el nem rendeltetett; c) a végrejtás megszüntetése vagy felfüggesztése iránt indított keresetekre és az igényperekre, ha ezek a jelen törvény hatályba lépte után indíttatnak, vagy ha az első tárgyalási határnap a jelen törvény hatályba lépte után tűzetik ki; d) az elsőbbségi bejelentvények elintézésére és a sorrendi és árfelosztási eljárásra, ha a jelen törvény hatályba léptének napjáig az elsőségi vagy sorrendi tárgyalásra határnap nem tüzetett. A jelen törvény 31., 43., 44., 45. és 46. §§-nak intézkedései a fo- { lyamatban levő végrehajtási ügyekben is alkalmazandók. 266. §. A jeieu törvény hatályba lépte előtt hozott végzések és bírósági eljárás ellen beadott vagy beadandó semmiségi panaszokat további jogorvoslat kizárásával az illető királyi ítélőtábla intézi el. A 265. §. értelmében a korábbi jogszabályok szerint folytatandó végrehajtási eljárás során a jelen törvény hatályba lépte után hozandó végzések, intézkedések és eljárások elleni jogorvoslatra nézve a jelen törvény rendeletei, a dolog természetének megfelelően alkalmazandók. A jelen törvény hatályba léptének napján folyamatban levő végrehajtási ügyek az eljárás tovább folytatása végett a jelen törvény 18. §-a szerint illetékes járásbírósághoz teendők át. 267. §. A jelen törvény hatálya a polgárosított magyar határőrvidékre is kiterjed. 268. §. Jelen törvény végrehajtásával, ugy a 267. §-ban foglalt területre nézve szükséges életbeléptetési és átmeneti intézkedéseknek rendeleti uton való szabályozásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Kelt Budapesten, 1878. évi ápril 30-án. Perczel Béla s. k., igazságügy miniszter. Az ügyvédi kamarákból. — A kecskeméti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága f. hó 12-én tartott ülésben Somogyi Giw.táv mezőtúri ügyvédi kötelességének vétkes megszegése miatt marasztaltatván, az ügyvédség gyakorlatától 1 évre feliüggesztetett. Különfélék. — A bagatell-praxisra vonatkozólag a következő sorokat vettük : A Themis már néhány számában közzétett oly eseteket, melyek bagatell-tórvényünk rosz voltát kellő világításba helyezik. Én ezt nemcsak hasznosnak, de szükségesnek találom. Minden jogásznak és különösen az ügyvédeknek kötelességük az általuk tapasztalt esetek közlése által az illető köröket felvilágosítani a bagatell-törvény monstruositása és módosításának szükségessége iránt. A bagatell-törvény jelen alakjábani elvetése és egy újnak, az elmélet és gyakorlat igényeinek megfelelőnek alkotása iránti kívánalom legyen »caeterum censeo«-nk. Ezért közlöm én is a következő esetet. A pápai városkapitány ur előtt pereltem néhány forintnyi költségkövetelést. A kapitány ur tárgyalásra oly napot tűzött, melyről nem volt bizonyos, hogy Pápán talál-e vagy sem. Elővigyázatosságból tehát megneveztem a kapitány urnák azon egyént, kit Pápán nem létem esetére képviselőmmé akartam rendelni. A kapitány ur erre azt mondotta, hogy felperesnek nem absolute szükséges jelen lenni, mert ha alperes nem tudja kimutatni a kereset alaptalanságát, ugy felperes távollétében is lesz marasztalva! Nem tudom, hogy a kapitány ur ezt csak az én esetemre vonatkozólag értette-e, vagy pedig általánosságban ilyen-e a praxisa? Én részemről, — bármennyire megtisztelve érezzem magamat mint magánszemély, hogy a kapitány ur puszta állításomnak (keresetem, illetőleg panaszom semminemű bizonyítékokkal felszerelve nem volt, a költségek bíróilag meg sem voltak állapítva) oly feltétlen hitelt ad, hogy annak ellenében alperesre hárítja a bizonyítás terhét, — mint jogász perhorrescálom az ilyen, a bizonyítási elmélet teljes félreismerésén alapuló eljárást. Ez természetesen onnét származik, ha az igazságszolgáltatás nem-jogászok kezébe adatott. Az osztrák bagatell-eljárást életbeléptető törvény nagy nyomatékkal kiemeli, hogy az inappellabilis bagatell-birónak oly jogi képzettséggel kell birnia, hogy a jogkereső közönség ítéletének alaposságában meg is nyugodhassék s ezért rendesen a járásbíróság vezetőjét, az albirót (Adjunct) csak bizonyos cautélak mellett rendeli bagatell-birónak alkalmaztatni; és nálunk jogi érzékkel nem bíró közigazgatási s rendőri közegek kezébe szolgáltatják az appellata nélküli bagatell-eljárás nagy részét. Pauler segíts! Dr. F. A. — A budapesti kir. közjegyzői kamara f. hó 15-én tartotta ez évi rendes közgyűlését. Az elnök Gorove Antal megnyitó beszédében fájdalommal utalt azon körülményre, hogy az intézmény nem felelhetett meg hivatásának oly mértékben, a mint ezt az intézmény létjoga s rendeltetése kívánná. Kiemelte, hogy az intézmény jövője a szervezettől függs az eddig el nem érhetett jó eredmény okait magában a szervezetben kell keresni. Fölhívja ennélfogva a közgyűlést, hogy alkalmas módon iparkodjék saját érdekében is e fontos közérdek előmozdításában, a közjegyzői intézmény helyesebb szervezete reformjainak müvében részt venni s a kormánynál ez ügyben előterjesztést tenni. Dr. Grubiczy László indítványozza, hogy a megválasztandó kamarai bizottság e kérdést a kamara összes tagjainak meghallgatásával, illetőleg Írásbeli nyilatkozataik és javaslataik bekérésével alaposan tanulmányozza, s ennek nyomán tüzetes javaslatot dolgozván kí, azt egy e végből öszszehivandó rendkívüli közgyűlés elé terjeszsze. Többek felszólalása után ez indítvány Steinbach István kamarai tagnak azon pótlásával, hogy a munkálat folyó évi nov. hó folyamában elkészüljön, egyhangúlag elfogadtatott. Ezután a rendes folyó ügyek: az évi ügykezelési eredmény s a pénztári kimutatás intéztetett el. A kamarai tagsági dij ismét 5 írtban állapíttatott meg. A tisztújítás eredménye: Elnök: Gorove Antal; választmányi tagok: Grubiczy László, Kupp Zsigmond, Jeszenszky Danó, Tokay Nagy Lajos; póttagok : Dr. Freysinger Lajos, Okröss Bálint. Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1878-iki negyedik évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben hazlioz hordással, vagy vidékre bérmeutes szétküldéssel): a „Magyar Themis", az „Igazságügyi rendeletek tára", az „Igazság-ügyi törvények, anyaggyüjteinénynyel" és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr„ félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 7. sz. Legközelebbi csődbejelentés! határidők. (Sept. 24-töl olct. l-ig.) Walter Mibály bpesti ker. s vtsz. sept. 25. 26. 27. (176). — Ripper József bpesti e. f. kir. tsz. sept. 25. 26. ÍÍ7. (ISI). — Schneider János bpesti e. f. kir. tsz. sept. 25. 26. 27. (211). — Szarukán Sándor delireczeni tsz. sept. 26. 27. 28. (197). — Fi elli Móricz lugosi tsz. sept. 28. 29. 30 (187). Kivonat a „Budapesti Közlönyből. A szombathelyi ügyv'di kamara részéről ezennel közzététetik, hogy Jílek István csatjai lakos ügyvéd, a kamaránál vezetett ügyvédek lajstromába folytatólag felvétetett, — ellenben abból Füyh Kálmán vörösvári lakos ügyvéd