Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 36. szám - Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. 9. [r.] - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás)

— 286 — tették, és a 159. §. szerint kinevezett ügygondnoknak vét-iv mellett a többi érdekletteknek pedig a 153. §. szerint postai utón kézbesittetik. Ha a sikertelen maradt árverés napjától számított három hó alatt ujabb árverési határnap kitűzése iránti kérelem nem terjesztetett elö, a kiküldött az iratokat a telekkönyvi hatósághoz bemutatni köteles. — Ezen jelentés alapján az árverési feljegyzés kitörlése rendelendő el. Ugyanezen szabályok alkalmazandók akkor is, ha valamely kitűzött árverés a felek közmegegyezésével elhalasztatott. A sikertelen maradt vagy elhalasztott árverési határnaptól számított három hó eltelte után az árverés ujabb elrendelése a telekkönyvi hatóságnál kérelmezendő. Az ujabb árverés elrendelése esetében az iratok a kiküldöttnek kiadatnak, ki a végrehajtató jelentkezésére a 150. és következő §§. szabályai szerint tűzi ki az ujabb árverési határnapot, melynek meghirdetésére és az érdeklettek értesítésére nézve a 158. és 159. §§. intézkedései megtartandók. 182. §. Az árverési eljárásnál felmerült alaki sérelmek miatt a végrehajtató, a végrehajtást szenvedő és a jelzálogos hitelezők, s azon esetben, ha a tulajdonostársak hányada is elárvereztetett, ezek is az árverési eljárás befejezésétől számított 8 nap alatt közvetlenül a bírósághoz beadandó előterjesztéssel, vagy előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodással élhetnek. Az előterjesztés folytán hozott bírósági végzés ellen felfolyamodásnak van helye. 183. §. Ingatlanokra foganatosított árverés megsemmisítésének csak a következő esetekben van helye: 1- ször, ha az árverési hirdetménynek a végrehajtató, a végrehajtást szenvedő, a tulajdonos társak és a jelzálogos hitelezők, ugy a 189. és 191. §§. eseteiben a korábbi vevő, vagy ezek részére kinevezett ügygondnok részére való készbesitése tárgyában a 159. és 181. §. szabályai meg nem tartattak; 2- szor, ha az első árverési hirdetmény legalább 60 nappal az árverés előtt, a további árverési hirdetmény pedig legalább az árverést 15 nappal megelőzőleg a telekkönyvi hatóságnál ki nem függesztetett, s a mennyiben hirlapi hirdetés szükséges, ha az első árverési hirdetmény az árverést 15 nappal megelőzőleg a hivatalos lapba háromszor, a további árverési hirdetmény pedig az árverést 8 nappal megelőzőleg egyszer beiktatva nem lett; 3- szor, ha a végrehajtási eljárás során kellő időben beadott s az árverés foganatositására halasztó hatálylyal bíró előterjesztés vagy folyamodás daczára az árverés megtartatott; 4- szer, ha az árverés nem a kifüggesztett, kézbesített vagy közhírré tett hirdetményben megjelölt helyen vagy időben foganatosíttatott, vagy nem a hirdetményben kitett ingatlan árvereztetett; 5- ször, ha olyanok, kik a bánatpénzt le nem tették, árverésre bocsáttattak, vagy a bánatpénzt letenni hajlandó árverelők törvényes ok nélkül az árveréstől kizárattak ; 6- szor, ha az ingatlan nem a legtöbbet Ígérőre üttetett le, vagy a letütés a 175. §-nak megfelelő záridö kitűzése nélkül történt; 7- szer, ha a 176., 177. és §§. értelmében az árverés foganatosítása felfüggesztendő lett volna, s ennek mellőzésével az árverés még is megtartatott. Azon ok miatt, mert az árverési hirdetmény nem, vagy nem szabályszerűen kézbesittetett, az árverés csak akkor semmisíthető meg, ha e miatt azon érdekelt fél ad be előterjesztést vagy folyamodást, a ki a kézbesítési szabálytalanság miatt értesítve nem lett. Azon ok miatt, hogy ügygondnok nem neveztetett, vagy ennek az árverési hirdetmény nem, vagy nem szabályszerűen kézbesittetett, az árverés megsemmisítésének, csak akkor van helye, ha az árverésről külön nem értesített végrehajtást szenvedő, jelzálogos hitelező, vagy tulajdontárs ad be előterjesztést vagy folyamodást. 184. §. Ha az árverés napjától számított 8 nap alatt előterjesztés nem adatik be, a telekkönyvi hatóság, ha csak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak, a vevőnek vételi bizonyitványt ad ki, melynek alapján a vevő a megvett ingatlant birtokába veheti, s a mennyiben ebben a végrehajtást szenvedő által gátoltatnék, a birtokba vételre nézve a községi vagy közigazgatási hatóság segédletét veheti igénybe. Ha a legtöbbet igérő kérelmezi, a birtokba helyezés birói kiküldött által, szükség esetében karhatalom alkalmazása mellett, eszközöltetik. Ha az árverés befejezésétől számitott 8 nap alatt előterjesztés, vagy az előterjesztés folytán hozott birósági végzés ellen felfolyamodás adatik be: a vevő kérelmére az árverésen eladott ingatlanok a veszély igazolása nélkül zár alá vétetnek. 185. §. Ha az elárverezett ingatlan bérbe vagy haszonbérbe adva van: a bérlők vagy haszonbérlők a használati jogot — ha csak az árverési feltételekben más ki nem köttetett, — a vevőnek átbocsátani tartoznak; és pedig a haszonbérlők az árveréskori gazdászati év végével a szerződés módozatai szerint, lakbérlők pedig a helyi szabályoknak megfelelő, ilyennek nem létében 3 hónapi felmondásra. A leütés után esedékes bérösszeg a vevőt illeti. A bérlőnek vagy haszonbérlőnek a bérbeadó elleni, s esetleg a vétárra vonatkozó igénye sértetlenül fentmarad. Az árverés napjától, annak jogerőre emelkedéséig esedékes bérösszeget a bérlő vagy haszonbérlő, ha a vevő által az árverés megtörténtéről értesíttetett, a végrehajtást szenvedőnek ki nem fizetheti, ha- I nem birói kézhez köteles letenni. 186. §. Ha az árverés jogerőre emelkedett és a vevő igazolja, hogy az árverési feltételeknek eleget tett, különösen a vételárt egészen birói kézkez lefizette : az ingatlan tulajdonjogának nevére leendő bekeblezését a telekkönyvi hatóság hivatalból rendeli el. A tulajdonjog bekebelezésével egyidejűleg az összes bekebelezett vagy előjegyzett teher-tételek és feljegyzések, kivéve azokat, melyek a 167. és 168. §§. szerint netalán érvényben maradnak és a 187. §. szerint átvállalhattak, hivatalból törlendők. 187. §. A vevőnek szabadságában áll a jelzálogos hitelezőkkel megegyezni abban, hogy utóbbiak követelései, amennyiben a vételárból kielégítést nyernének, a birtokon teherképen továbbra is megmaradjanak. Az ily követelések ugy tekintetnek, mintha befizettettek és a hitelezők kiutalványoztattak volna. 188. §. Az ingatlant terhelő és az árverés napját követőleg esedékes adók és az átruházási illeték a vevő által viselendő. Az elárverezett ingatlant a fenálló törvények szerint terhelő szőlő-dézsma, úrbéri és más haszontermészetü váltságnak, ugy a vizszabályozási tartozásnak az árverés napja után esedékes részletei a vételárba való betudás nélkül a vevőt terhelik. Az előbbi tulajdonosnak másnemű terheiért, ha csak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak, a vevő nem felelős. 189. §. Ha a vevő az árverési feltételeknek a kitűzött időben eleget nem tett, a bánatpénz elvesztésén felül, mely az ujabb árverés során befolyandó vételárhoz csatoltatik, s azzal együtt osztatik fel, az érdeklett felek bármelyikének kérelmére a telekkönyvi hatóság ujabb árverést rendel. Ezen esetben az összes iratok kiküldöttnek adatván ki, ez által a 181. §. szabályai szerint 30 napra tűzetik ki árverési határnap. Az e tárgyban kibocsátott árverési hirdetmény a 159. §-ban megnevezetteken kivül a korábbi vevőnek is, és pedig ennek a keresetre hozott első végzés kézbesítésére előirt szabályok szerint, azonban hirdetményi idézés mellőzésével, kézbesítendő, és ha az árverést megelőző 15 nap előtt a szabályszerű kézbesítést igazoló vétbizonyitvány vissza nem érkezett: az előbbi vevő részére külön ügygondnok rendelendő, 8 ennek a hirdetmény legalább 8 nappal az árverés előtt kézbesítendő. A korábbi vevő az ujabban elrendelt árverésen, mint árverelő, részt nem vehet. Ha a vevő az ujabb árverési határnapot megelőzőleg, az ujabb árverés elrendelése által okozott összes költségek megfizetésén felül,. az árverési feltételeknek teljesen és oly időben tesz eleget, hogy a kiküldött az árverés megtartása előtt értesíthető a telekkönyvi hatóság, ha pedig ezen fizetés az árverésen megkezdése előtt a kiküldöttnél teljesíttetik, a kiküldött az elrendelt ujabb árverést felfüggeszteni köteles. 190. §. Ha az ujabb árverésen az ingatlan a korábbi vételárnál magasabb árért adatnék el: a többlet a korábbi vevőt nem illeti. Ellenben, ha az ingatlan olcsóbb áron adatnék el: a korábbi vevő megérteni köteles azon különbözetet, mely a későbbi és korábbi vételár között fenforog; ebbe azonban az elveszetett bánatpénz be nem számíttatik. A megtérítendő különbözet erejéig a telekkönyvi hatóság a korábbi vevő ellen bármely érdekelt fél kérelmére veszély igazolása nélkül biztosítási végrehajtást rendelni, s az érdekletteknek s a korábbi vevőnek jegyzőkönyvi tárgyalás során való meghallgatása után a megtérítendő összeget megállapítani köteles. Az e tárgyban hozott végzés ellen beadott folyamodásnak a kielégítési végrehajtásra nézve halasztó hatálya van. 191. §. Ha valamely ingatlan a kikiáltási árnak kétharmadán alol adatott el, és az áverés napjától számitott 8 nap alatt a telekkönyvi hatósághoz beadott hitelesített ajánlatba valaki részéről, a megállapított bánatpénz letétele mellett, a vevő igéretét ennek legalább egy negyedrészére meghaladó Ígéret tétetett: a telekkönyvi hatóság a leütést hatálytalannak nyilvánítva, ujabb árverést rendel, melyre vonatkozólag az árverési hirdetmény kibocsátása és kézbesítése tárgyában a 181. és 189. §§. szabályai alkalmazandók. Az ujabb árverés a megállapított szabályok szerint történik, azon különbséggel, hogy az utólag beadott ajánlat az ajánlat-tevőre feltétlenül s akkor is kötelező, ha ő az árverésre meg nem jelent; és ha ennél magasabb igéret nem tétetik: az ingatlan reá ütendő le.Több ily ajánlattevő között annak ígérete jön figyelembe, a ki a legmagasabb ajánlatot tette. Az utólag tett ajánlat az ajánlattevőre kötelező akkor is: ha az annak folytán tartott ujabb árverés megsemmisíttetik. A jelen szakasz értelmében megtartott ujabb árverésen eladott ingatlanra nézve beadott utólagos ajánlat figyelembe vétele mellett, ismételt ujabb árverés akkor sem rendelhető el: ha a jelen szakasz szerint megtartott ujabb árverésen az ingatlan a kikiáltási ár két harmadán alul adatott el. 192. §. A telekkönyvi hatóság az árverés jogerőre emelkedése után a sorrendi tárgyalásra hivatalból tüz ki határnapot, s erre a telekkönyv szerint érdekletteket, illetőleg a részükre a végrehajtási eljárás során kinevezett ügygondnokot a 167. §-ban megállapított módon, a királyi adófelügyelőt pedig azzal idézi meg, hogy az ingatlant közvetlenül terhelő s az árverés napja előtt esedékessé vált állami és községi adóknak, ugy az ingatlant közvetlenül terhelő illetékeknek az esedékesség napját és a járulékokat előtüntető kimutatását a sorrendi tárgyalás határnapjáig annál bizonyosabban mutassa be, mivel ha ezt elmulasztaná, és a sorrend tárgyalási határnapra meg nem jelennék: az adók és illetékek az árfelosztásnál mellőztetni fognak.