Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 36. szám - Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. 9. [r.] - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás)

— 287 A mennyiben a végrehajtási eljárás során az ismeretlen tartózkodásu jelzálogos hitelezők képviseletére gondnok nem neveztetett; az ismeretlen tartozkodásu jelzálogos hitelezők képviseletére gondnok rendelendő, s a végzés egy példánya ennek is kézbesítendő. Ha a telekkönyvből kitünőleg, vagy a telekkönyvi hatóság tudomása szerint az elárverezett ingatlant, szőllő-dézsma, úrbéri, vagy más hason természetű váltság, vagy vízszabályozási tartozás terheli az árfelosztási tárgyalásra a jogosított földbirtokossági képviselő illetőleg a vízszabályozási társulat képviselője is megidézendő. Hirdetmény kibocsátása a távollevő vagy ismeretlen hitelezők részére nem szükséges. Ha a vevő az egész vételárt be nem fizette, a sorrendi tárgyalás határnapjáról ö is értesítendő. 193. §. A vételárból a jelzálogos hitelezők előtt a következő előnyös tételek mellett, s a következő sorrendben elégitendők ki: 1- ör. A végrehajtatónak és a 171., 172. §§. eseteiben a végrekaj• tatoknak az ingatlan árverés hirdetése és foganatosítása körül felmerült s bíróilag megállapított költségei, továbbá a sorrendi tárgyalás bélyeg-költségei, az ismeretlen hitelezők képviseletére rendelt gondnoki dija és a 169. és 214. §§. esetében a zárgondnoki költségek és dijak. 2- or. Az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő állami és községi adók, a mennyiben az árverés napjától megelőzőleg esedékessé váltak és az árverés napjától visszaszámított 3 évnél nem régibb időről vannak hátralékban; ugy az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő s az árverés napjától visszaszámítva három évnél nem régibb illetékek. 3- or. A fenálló törvények értelmében az ingatlant közvetlenül terhelő szőlödézsma, úrbéri és más hasontermészetü váltság-összegnek ugy vízszabályozási tartozásnak az árverés napját megelőzőleg esedékessé vált három évnél nem régibb időről hátralékban lévő részletei. Ha a 3-ik pont alatti követelések a vételárból egészen kielégíthetők nem lennének: első sorban a vízszabályozási követelések fizetendők; a többi követelések közt pedig aránylagos levonásnak leend helye. 194. §. Az előnyös tételek kielégítése után a vételárból a jelszálogos hitelezők követelései elégitendők ki a telekkönyvi rangsorozat sorrendében. Ha ugyanazon telekkönyvi hatóság telekkönyveibe bejegyzett több jószágtest vételára egyidejűleg kerül árfelosztás alá: azon jelzálogos hitelezők, kiknek követelése több ingatlant terhel, ezen ingatlanok vételárából aránylag elégitendők ki. — Ugyanezen szabály áll azon jelzálogi követelésekre is, a melyek valamely közös ingatlannak több tulajdonos-társat illető hányadát terhelik. Ha pedig a jelzálogilag biztosított követelést egyidejűleg árfelosztás alá nem kerülő más ingatlant, vagy valamely közös ingatlannak más tulajdonos-társat illető, de el nem árverezett hányadát is terheli: a vételárból a hitelező által megállapított részben, és a mennyiben a hitelező kivánja, teljesen kielégítendő. A későbbi jelzálogos hitelezőknek azonban jogukban áll az utóbbi emiitett esetben az előttük levő jelzálogos követelést a sorrendi tárgyalásig készpénzzel kifizetve magukhoz váltani. Ha e joggal több jelzálogos hitelező kiván élni: az elsőség a telekkönyvi bejegyzés sorrendé szerint illeti a hitelezőket. — A később bejegyzett jelzálogos hitelező azonban a beváltási jogot a korábbi jelzálogos hitelező ellenében is érvényesítheti, ha ennek követelését is készpénzzel beváltja. Azon jelzálogos hitelező, a ki valamely követelést bevált, a beváltott követelést illetőleg a hitelező jogaiba lép. Ha valamely szolgalmi joggal terhelt ingatlan a 168. §. értelmében a szolgalom fentartása nélkül árvereztetett el, a szolgalmi jog •egyenértékéül fizetendő összeg, — továbbá bekeblezett haszonbérlet vagy bérlet esetében a bér megszűnte esetére a haszonbérlő vagy a bérlő által követelt kártérítési összeg, végre bejegyzet kikötmények esetében, a kikötménynek készpénzbeli egyenértéke a hitelező által felszámított összegben, a telekkönyvi rendelet 65. §-a értelmében valamely összeg szerint meg nem határozott követelés fedezetéül bekeblezett vagy előjegyzett legmagasabb összeg által biztosított követelés pedig, ezen legmagasabb összeg erejéig veendő számításba. A mennyiben az elárvervzett ingatlanra ilynemű követelések vannak bejegyezve, a sorrendi tárgyalást rendelő végzésben a hitelező figyelmeztetendő, hogy ha a tárgyalásra meg nem jelennék, és követelését fel nem számítaná: az a sorrendben mellőzendő leszen. — A végzés a hitelezőknek hirdetményi idézés nélkül saját kezeihez kézbesítendő, s ha ez nem eszközölhető, részére külön gondnok nevezendő. 195. §. A jelzálogos hitelezők tőkekövetelésével, ugy a 193. §. 3. pontja szerint az előnyös tételek közé sorozott tőkekövetelésekkel egyenlő sorrendben elégitendők ki: a) a kamatok, mennyiben az árverés napjától visszaszámított három évnél nem régibb időből vannak hátra; b) az árverés napjától tovább folyó kamatok; c) az árfelosztási képviseletnél felmerült költségek. Ha a kamatláb a telekkönyvi bejegyzésben kitüntetve nincsen, ' hat száztólinál magasabb kamatok nem sorozhatok. A perbeli s az előnyös tételek közé nem utalt végrehajtási költségek a tőkével egyenlő elsőséggel csak akkor soroztatnak, ha a költségek fedezésére szolgáló biztosítéki összeg erejéig is be van a zálogjog jegyezve, és akkor is csak annyiban, a mennyiben a bejegyzett öszszeget tul nem haladják. — Egyébként a költségek a költségbekeblezés sorrendében, s ha ily bekeblezés nincsen, esetleg aránylagos levonás mellett, a vételárnak az összes jelzálogos követelések kielégítése utáni maradványából elégitendők ki. Azon jelzálogos hitelező részére, a ki megidéztetése daczára az árfelosztási tárgyalásra meg nem jelent, csupán a bekeblezett tőkekövetelés veendő számításba. Az árfelosztás napján még le nem járt nem kamatozó jelzálogos követelések oly összegben elégitendők ki, hogy 6% kamatoknak hozzászámitásával a fizetett összeg a lejáratkor megfeleljen a bekebelezett vagy előjegyzett tőkekövetelésnek. 196. §. Évi járadékok bekeblezése vagy előjegyzése esetében az árverés napját megelőző három évről hátralevő összeg a vételárból kielégítendő; a később lejárandó évi járadékok- s fedezetül pedig a szükséges töke a felek megállapodása szerint veendő számításba és hasznosítandó. — Ha az iránt a felek között megállapodása nem jő létre : az előterjesztett javaslatok felett a bíróság határoz. Az elhelyezett tőke a későbbi követetések kielégítésére akkor fordittatik, ha a járadékfizetési kötelezettség megszűnik. 197. §. A sorrendi tárgyalást a kiküldött biró vezeti, s erről a tárgyalás menetét kitüntető jegyzőkönyvet vesz fel. A tárgyalás azzal veszi kezdetét, hogy a vételár vagy ennek birói letétbe helyezett és még a vevőnél fizetetlen része folyó kamataival együtt megközelítőleg kiszámittatik, és e kiszámítás eredméuye a jegyzőkönyben kitüntettetik. Ezután az érdeklettek meghallgatásával a követelések felszámittatnak, illetőleg megálapittatik a kifizetési sorrend tervezete. Ezen tervezetbe a netaláni kifogásokra való tekintet nélkül folyó szám alatt vétetnek fel a felszámított tételek; ugy azonban, hogy a nem kifogásolt fizetendő tételek külön rovatba, a kifogásolt tételek pedig ismét külön rovatba részbeni kifogásolás esetében pedig a nem kifogásolt rész a fizetendők rovatába, a kifogásolt rész pedig a kifogásoltak rovatába igtattatnak. A felszámítás addig folytattatik, míg a nem kifogásolt tételek által a vételár kimerítve nincsen, vagy az összes jelzálogos követelések fel nem számíttattak. (Folytatása köv.) Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a kamara ügyészének panasza folytán Darson Alajos ügyvédjelölt ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben 1878. aug. 9-én következőleg itélt: Darson Alajos ügyvédjelölt kötelességszegés által elkövetett fegyelmi vétségben vétkesnek kimondatik és e miatt az 1874. 34. t.-cz. 108. §-a értelmében megfeddetik. Indokok: Vádlott jelölt a kamara választmányához 2493/877. sz. a. benyújtott felebbezésében a választmány iráuyában emelt gyanúsítások és az ezen felebbezésben használt tiszteletlen és sértő kifejezések által a törvényes felsőbbsége iránt tartozó tisztelet ellen vétvén, ez által a fegyelmi vétség tényálladékát képező kötelességszegést követett el, mely 627/876. fegy. sz. a. benyújtott írásbeli védirata által is teljesen bebizonyítva lévén, vádlottat vétkesnek kimondani, és e miatt ellene az 1874. 34. t.-cz. 108. §-a értelmében, de tekintetbe véve a vádlott magánviszonyai szülte izgatottságát is, mint enyhítő körülményt, — a fegyelmi büntetések első fokát, t. i. a feddést alkalmazni kellett. — A budapesti ügyvédi kamara tagjai közül eddig mozgosittattak a következők: Bernáth Béla, Czirer Ákos, Fábry István, Gaal Oszkár, Guoth Sándor, Dr. Hauer Sándor, Hegyessy László, Kemenczky Barnabás, Dr. Krá 1 ik Lajos, Dr. Liedemann Károly, Mayer György, Melczer Lajos, Melha Kálmán, P o o s Gyula, P a r a 11 Ferencz, Tóth Gyula, W e i s z Samu, V ec s e y István, R ö k h Géza. Azon kívánság fejeztetett ki, hoyy a fegyelmi ügyekre vonatkozólag a legfőbb Ítélőszék határozatait is közölnök. Szívesen megteszszük. A nyilvánosság kiterjesztése által a fegyelmi bíráskodás hatályossága csak nyerhet. Különfélék. — A budapesti egyetem jogi facultásán tizenöt rendes tanár és ugyanannyi magántanár kél nemes versenyre a tudomány igéinek hirdetésében. S mégis soha a bureaukratikusnak csúfolt Thun-féie tanrendszer alatt nem volt az ifjúság annyira korlátozva a tárgyak szabad választásában, mint most, a »tanszabadság* aerája alatt. A kötelezett tantárgyak felszaporodása, az u. n. föcollegiumok rendszere és az évenkinti vizsgák odavitték a dolgot, hogy az államtudományok ónsulylyal nehezednek a hallgatóra, a jogi tárgyak számára pedig alig van néhány óra. Az első három év alatt a hallgatók legnagyobb része nem képes positiv jogi tárgyat hallgatni. A magyar magánjog, az osztrák jog, a büntetőjog, a kereskedelmi és váltójog, a telekkönyv, a csődjog, a bányajog mind a negyedik évre marad. Ezen összetorlódásnak eredménye aztán az, hogy a főtárgyakból is egész évi collegium helyett csak félévit hallgatnak; a magánjognak általános részét, a büntetőjognak különös részét, a keresk. jognak első felét, a perrendtartásnak második felét. Nem lehet tehát csodálkozni, ha a jogász, midőn elhagyja az egyetemet, a positiv jogi disciplinákban teljesen járatlan. A »tanszabadság« folytán kénytelen volt államtudomáuyokkal megtömni — leczkekönyvét. Rendszerváltozás feltétlen szükségességét