Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 36. szám - Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. 9. [r.] - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás)

— 284 árverési hirdetmény egy példányát kiadni köteles. Az ily hirdetménynek késedelmes, vagy hibás közzététele az árverés hatályára befolyással nincsen. A hirdetménynek a telekkönyvi hatóságnál kifüggesztetett példányára a kiadó-hivatal főnöke a kifüggesztés napját reájegyezni s aláírásával ellátni köteles. Ezen hirdetményi példány az árverési határnap eltelte után leveendő, és a levétel napjának feljegyzése mellett az iratokhoz csatolandó. 159. §. Az árverési hirdetmény külön kézhesittetik : a) a végrehajtatónak ; b) a végrehajtást szenvedőnek ; c) mindazoknak, a kiknek javára a bemutatott telekkönyvi kivonatból vagy az iratokból (148. §.) kitünőleg az elárverezendő ingatlanra zálogjog vagy valamely bekebelezett zálogjogra alzálogjog vagy más telekkönyvi jog van bekebelezve vagy előjegyezve ; vagy az e tárgyban beadott kérvény, mint elintézetlen, széljegyezve, vagy mint nem jogérvényesen elutasított, feljegyezve van ; ide értve a végrehajtást szenvedő netaláni tulajdonostársát, vagy telekkönyvileg másként érdekletteket is; d) a kir. adófelügyelőnek. Ha a kir. kincstár javára nem adó, vagy illetékbeli követés van bekebelezve, a hirdetmény a kir. kincstár képviseletére hivatott központi közegnek kézbesítendő. Az árverési hirdetmény a b) és c) pont alatt emiitett érdekelteknek a hirdetményi idézés mellőzésével, a keresetre hozott első végzésre előirt szabályok megtartása mellett kézbesítendő. Ha a hirdetmény kifüggesztésétől számított 30 nap alatt az árverési hirdetménynek a b) és c) pontban érdekeltek részére való kézbesítéséről a szabályszerű vétbizonyitvány be nem érkezik: akiküldött a nem értesített érdekeltek képviseletére ügygondnokot rendel. A gondnoki rendelvény kapcsában, az árverési hirdetmény is legalább az árverési határnap előtt 15 nappal kézbesítendő. A kirendelt gondok azon nem értesített érdekeltet, kinek részére kineveztetett, a végrehajtási eljárás egész folyama alatt az árfelosztást is ideértve, képviseli mindaddig, míg ez képviseltetéséről nem gondoskodik. A mennyiben érdek-összeütközés nem valószínű, ugyanazon ügygondnok több érdekelt részére is kinevezhető, a végrehajtást szenvedő részére azonban, ha a 145. §. szerint ez meg nem történt, mindig külön ügygondnok rendelendő, és pedig ha a perbeli képviselő tudva van, s a bíróság székhelyén lakik, ennek személyében. Az érdekeltek a gondnok kinevezéséről tudvalevő utolsó lakhelyükre, s ha ez nem tudatnék, azon községben czimzendő ajánlott levél feladásával értesíttetnek, a mely községhez az elárverezendő ingatlan tartozik. 160. §. Ingatlanok, a mennyiben törvény szerint egy telekkönyv jószágtestet képeznek, együttesen bocsátandók árverés alá. Ha azonban valamely telekkönyvi jószágtest különböző részletszámok alatt bejegyzett több birtok-darabból áll: a végrehajtató jogosítva van akár a végrehajtási kérvényben, akár az árverési határnap kitűzése iránti jelentkezés előtt a telekkönyvi hatósághoz beadandó külön kérvényben azon kérelmet terjeszteni elő, hogy az egyes birtokrészletek külön bocsátassanak árverés alá. Ezen kérelem felett a telekkönyvi hatóság a tudvalévő lakhelylyel bíró telekkönyvi érdeklettek meghallgatása után határoz. A hozott végzés ellen felfolyamodásnak helye nincsen. Ha a kérelem a végrehajtási kérvényben terjesztetett elő, a kiküldöttnek az iratok csak e kérdés elintézése után adatnak ki, ellen esetben a végzés a kiküldöttnek utólag kézhesittetik. Ezen esetben a végrehajtató a 150. §-ban megjelölt adatokat akként köteles előterjeszteni, hogy azokból a különböző birtokrészletek l kikiáltási ára külön-külön megállapítható legyen. Több telekkönyvi jószágtestet, ha egyidejűleg'árvereltetnek is, | együttesen árverés alá bocsátani nem lehet. | 161. §. Ha valamely ingatlan jószágra több tulajonostárs közül csak egynek vagy többnek, de nem valamennyinek adóssága miatt intéztetik végrehajtás: rendszerint csak a végrehajtást szenvedők hányadára rendeltetik el az árverés. Ezen szabálytól eltérőleg az egész ingatlanra rendeltetik el az árverés: a) ha az egész ingatlan kikiáltási ára 5200 frtot meg nem halad; | b) ha Budapesten oly ház és beltelek árvereztetik, melynek kikiáltási ára 5000 frtot meg nem halad; c) ha más helyen oly ház és beltelek árvereztetik, melynek kikiáltási ára 2000 frtot meg nem halad. 162. §. Azon esetben, midőn az árverés csupán a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányadára rendeltetik el; a tulajdonostársaknak jogukban áll a hirdetmény kézbesitésétől számított 8 nap alatt a telekkönyvi hatósághoz azon kérelmet terjeszteni elő, hogy az egész ingatlan bocsáttassák árverés alá. Ha ezt a végrehajtást szenvedőn vagy szenvedőkön kivül valamennyi tulajdonostárs kérelmezi: az árverés az egész ingatlanra elrendelendő, s a kiküldött uj árverési határnap kitűzésére s uj hirdetmény kibocsátására utasítandó. Az ujabb hirdetés költségei ezen esetben a tulajdonostársak által viselendők. Ha ezen költségek a végzés kiadatásától számított 8 nap alatt nem előlegeztetnek, az ujabb hirdetmény kibocsátásának mellőzésével, az árverés a kibocsátott hirdetmény értelmében megtartatik. 163. §. Midőn a 161. §. eseteiben nem csupán a végrehajtást szenvedők jutalékára rendeltetik el az árverés: a végrehajtás alatt nem ' . álló tulajdonostársaknak, vagy ezek bármelyikének jogában áll a végrehajtató követelését beváltani. A 161. és 162. §§. eseteiben a végrehajtás alatt nem álló tulajdonostársaknak vagy ezek bármelyikének jogában áll az ingatlanra árverezni. Ha a közös ingatlant a tulajdonostársak közül egy vagy többen vették meg: a vételár azon hányadát, mely az ő tulajdon részük hányadának megfelel, befizetni nem kötelesek. A befizetett vételár felosztása és a terhek kitörlése ez esetben azon módon eszközlendő, mintha csak a többi tulajdonostársak hányada bocsáttatott volna árverés alá. 164. §. Az elárverezendő ingatlanok tartozéka a helyszinén rendszerint nem iratik össze. A végrehajtatónak azonban jogában áll saját költségére az árverési határnap kitűzése iránti jelentkezés alkalmával a tartozékoknak egy állandóan alkalmazott bírósági becsüs, illetőleg két községelőljárósági tag által kiállított összeírását és becslését a kiküldöttnek bemutatni, ki a tartozékok összeírását a végrehajtási iratokhoz csatolja s a becsértéket a kikiáltási árhoz hozzá számítja. Ha pedig az előterjesztett iratokból az tűnik ki: miszerint az elárverezendő ingatlannak a 154. §. szerint megállapítandó kikiáltási I ára legalább 5000 frtot tenne, valamint akkor is, ha a végrehajtató I egy állandóan alkalmazott becsüsnek, vagy az illetékes helyhatóságnak bizonyítványával igazolja, hogy az elárverezendő ingatlanon gyár vagy gőzmalom, vagy más oly rendkívüli építmény van, mely az érték megállapítására döntő befolyású: kérheti, hogy az árverés elrendelése előtt a kiküldött a helyszinén a tartozékok pontos összeírását s ugy ezek, mintáz ingatlan becsértékének hivatalból kinevezendő két szakértő általi szabályszerű megbecslését eszközölje. Ezen esetben az árverés a helyszíni eljárás befejezése után rendeltetik el, és kikiáltási árul a becsár szolgál. 165. §. A végrehajtást szenvedőnek az előző §. esetein kivül is I jogában áll a kiküldött kirendelését tartalmazó végzés kézbesitésétől számított 8 nap alatt az általa viselendő költségeknek előleges fedezése mellett az ingatlan tartozékainak összeírását és hivatalból kinevezett két szakértő általi becslés eszközlését a kiküdöttnél kérelmezni. Ha ily tartozék-összeírás és becslés eszközöltetik : a felveendő jegyzőkönyv az iratokhoz csatoltatik, s az árverési hirdetmény az eljárás befejezése után bocsáttatik ki, kikiáltási árul a becsérték szolgálván. 166. §. Ha az elárverezendő ingatlanra még jogérvényesen el nem döntött tulajdonjog-igény van telekkönyvileg feljegyezve, s a végrehajtató követelése a tulajdonjog-igény feljegyzése után van telekkönyvileg bekebelezve: az igény jogerejü eldöntéséig az árverés el nem rendelhető. Ha a feljegyzett igény iránt a per még folyamatban nincsen : a végrehajtató kérelmére az igénylő a pernek záros határidő alatti megindítására utasítandó, jogában állván a végrehajtást szenvedőnek a folyamatban levő vagy meginditandó perbe beavatkozni. Ha pedig a végrehajtató követelése az igény feljegyzését megelőzőleg van telekkönyvileg bejegyezve: az árverés az igényre való tekintet nélkül rendelendő el és fodanatositandó; a vételár azon része azonban, mely az igényt megelőzőleg bejegyzett teher-tételek kielégítése után fent marad, az igény jogerejü eldöntéséig birói letétbe tartandó. Ugyanezen szabályok alkalmazandók akkor is, ha az elárverezendő ingatlanra valamely tulajdon iránt indított per van feljegyezve. 167. §. Ha valamely ingatlanra zálogvisszaváltási jog van telekkönyvileg feljegyezve : a zálogbirtokosnak joga az ingatlanok árverésére előirt szabályok szerint árvereztetik el, azon módosítással, hogy ezen esetekben a kiküldött az árverési hirdetmény kibocsátása előtt helyszíni becslési eljárást tartani, s a még hátralevő zálogos évek és a zálogszerződés feltételeinek figyelembe vételével, a becsértéket hivatalból kinevezett 2 szakértő által megállapítani köteles. Ha azonban a végrehajtató követelése a zálogvisszaváltási jog feljegyzését megelőző elsőséggel van bekebelezve: az árverés az ingatlanra a zálogvisszaváltási jogra való tekintet nélkül rendelendő el; s a vételár azon maradványa, mely a zálogvisszaváltási jog feljegyzését megelőző tehertételek kielégítése után fent marad, birói letétbe helyezendő mindaddig, míg a zálogvisszaváltás kérdése birói Ítélettel vagy egyezséggel el nem döntetik. 168. §. Ha az elárverezendő ingatlanra szolgalmi jog van telekkönyvileg hejegyezve: az árverés azon feltétellel rendelendő el, hogy az árverés által e bejegyzett szolgalmi jog nem érintetik. Ha azonban ily módon tartott árverésen az ingatlan oly árban adatnék el, hogy a vételárból a szolgalom telekkönyvi bejegyzését megelőző jelzálogos hitelezők követelése teljes kielégítést nem nyerhetne: a leütéstől számított 8 nap alatt ezen hitelezők bármelyike kérheti a bíróságnál, hogy az árverés hatálytalannak nyilvánittassék, s az ingatlannak a szolgalmi jog fentartása nélkül való ujabb árverése rendeltessék el. 169. §. Ha az árverés tárgyát szőlő-birtok képezi: a végrehajtatónak vagy végrehajtást szenvedőnek avagy a telekkönyvileg érdeklettek bármelyikének kérelmére a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság a szőlőnek általa hivatalból kinevezett zárgondnok által való kezelését rendelheti el. Másnemű ingatlanok zárgondnoki kezelése csak azon esetben rendeltethetik el, ha a kérvényező igazolja, hogy e nélkül az ingatlan az árverésig érték-csökkenés veszélyének tétetnék ki. 170. §. A kiküldöttnek az árverés elrendelésére vonatkozó intézkedései és végzései ellen a 159. §. szerint érdeklettek a 38. §< értelmé-