Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 35. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás)

— 276 — megillető érték részen felül birtokában vagy birlalatában nem lévő, de közös dolgot elvon. Ugyanezen érvelés dönt akkor is, ha közös osztatlan örökségről van szó, amelyen csak annyiban lesz lopás elkövethető egyik örökös társ által, a mennyiben az örökösök az örökséget még közösen birtokba nem vették. E felfogásnak ad kifejezést a hesseni büntető-törvénykönyv 354. s 357. §-a, mely a köztulajdonon s közörökségen egyik társ által elkövethető lopást csak akkor ismer el, ha az illető a tárgynak birtokában nem volt. Dr. Jetiinek Arthur. Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás.) 108. §. Ha a lefoglalt ingóságok nagy érték-csökkenés vagy aránytalan költségek nélkül el nem tarthatók: a halasztó hatálylyal biró igénykereset beadására szolgáló határidő eltelte előtt, vagy ha ilyen kereset már beadatott, ennek eldöntése előtt, a végrehajtás foganatosítására illetékes biróság bármelyik érdeklett fél kérelmére, az árverésnek foganatosítását elrendelheti. A. kérelem felett a biróság a feleknek s a netalán ismert igénylőknek, s esetleg, ha ezen érdekletteknek rövid határidőre való megidéztetésük akadályba ütköznek, a részökre kinevezendő ügygondnok s szükség esetében szakértőknek meghallgatása után határoz. Az árverést rendelő végzés ellen felfolyamodás nem használható; ha azonban a marasztalt fél vagy az igénylők részéről a becsérték készpénzben vagy óvadékképes érték-papírokban (35. §.) letétetik, vagy a felek között való megállapodás szerint egyébként biztosíttatik: a megrendelt árverés foganatosításának mellőzésével, a lefoglalt tárgyak a zár alul felmentetnek. Az árverés elrendelése esetében az árverési határnapot 8 napnál nem hosszabb időre a biróság tűzi ki, s hírlapi hirdetésnek akkor sincs helye, ha a becsérték 1000 frtot meghalad. Az árverésen befolyt összeg a halasztó hatálylyal biró igénykereset beadására szolgáló határidő elteltéig, vagy ha ilyen kereset indíttatott, annak jogerejü eldöntéséig bírói letétbe helyeztetik. 109. §. A végrehajtó hivatalból foganatosított végrehajtás esetében az árverést is hivatalból, ellenesetben pedig csak akkor tartja meg, ha akár a végrehajtató, akár a végrehajtást szenvedő személyesen, vagy képviselője által az árverési határnapon megjelen, vagy ezek bármelyike bejelentette, miszerint magát az árverésen képviseltetni nem akarja, de az árverés foganatosítását kívánja. Az árverés előtt a végrehajtó a letéteményezett tárgyakat a biróság főnökének vagy helyettesének utalványára magához veszi, s az árverésre kitűzött napon a hely színére kimenvén, a kielégítési összeget és járulékait felszámítja, mi, ha a végrehajtást szenvedő részéről ki nem fizettetik, az árverést megkezdi. 110. §. A végrehajtást szenvedőnek jogában áll kijelölni azon sorrendet, melyben az árverés történjék, sőt az összeirt ingóságok helyett más ingóságokat is bocsáthat árverés alá, de ha ezekből a követelés és járulékai ki nem kerül, az összeirt tárgyakra az árverés folytattatik. Ha a marasztalt ezen jogával élni nem akar, az árverés az összeirási sorrend szerint tételenként történik. A körülmények figyelembe vételével a végrehajtás foganatosítására illetékes biróság az érdekeltek valamelyikének kérelme folytán s szükség esetében a többi érdeklettek meghallgatásával, az összes lefoglalt ingóságoknak, vagy több külön tétel alatt lefoglaltaknak együttes elárverézését rendelheti meg. Az e tárgyban hozott végzés ellen jogorvoslatnak helye nincsen. 111. §. Minden tárgy a becsáron kiáltatik ki, s ha a becsár meg nem igértetnék, a kikiáltási ár fokozatosan lejebb szállíttatik. Az árverés addig folytattatik, míg felül ígéret tétetik, s ha további igéret nem történik, az árverés tárgya háromszori kikiáltás után a legtöbbet Ígérőre »harmadszor« szóval, a becsáron alul is, és azon esetben is leüttetik, ha más árverelő által igéret nem tétetett. 112. §. Az árverésnél minden tárgy a leütéskor azonnal készpénzben fizetendő, s a vételár kifizetése után a vevőnek birtokába adatik. — Ha a legtöbbet ígérő a vételárt azonnal le nem fizetné, a tárgy azonnal ujabban árvereltetik. A fizetést nem teljesítő árverelőnek a netaláni többlethez igénye nincsen, ellenben a netaláni kevesbletet megtéríteni köteles és az árverés további folyamában részt nem vehet. Ha tudvalevő előbb lefoglaltató, vagy törvényes zálogjoggal biró hitelező nincsen, és sem elsőbbségi bejelentvény nem adatott be, sem pedig az árverésen befolyt összegnek bírói letétben tartása nem rendeltetett el: a végrehajtatónak joga van az árverésen követelése és járulékai erejéig fizetés nélkül venni, vagy másoknak a hitelben vásárlást megengedni. A vételár mindkét esetben a követelésbe beszámittatik. Ha több végrehajtató van, e jog csak azon esetben gyakorolható, ha ez iránt köztük megegyezés jött létre. Váltóbiztositást rendelő Ítélet, vagy sommás végzés alapján foganatosított kielégítési végrehajtás esetében, a végrehajtató ezen joggal nem élhet. 113. §. A mennyiben az elárverezendő ingóságok rendkivüli minősége vagy a körülmények külön árverési feltételek megállapítását teszik szükségessé, bármely érdekelt félnek legkésőbb az árverési hirdetmény kifüggesztésétől számított 3 nap alatt beadandó kérelmére, s esetleg a többi érdeklettek meghallgatása után az árverési feltételeket a végrehajtás foganatosítására illetékes biróság állapítja meg, s erről a végrehajtót és az érdeklett feleket értesiti. Az e tárgyban hozott vég. zés ellen jogorvoslatnak helye nincsen. Ha a külön feltételekben részletfizetés állapittatik meg: bármely érdeklett fél kérelmére megfelelő óvadékpénz letétele, s az is-beveendő az árverési feltételekbe, hogy az elárverezett tárgy csak a vételár lefizetése után adatik a vevőnek át. Az árverési hirdetménynek kifüggesztetett példányára reá vezetendő, hogy a megállapított árverési feltételek hol tekinthetők meg ; s az árverés ezen feltételek szerint tartatik meg. Egyébiránt ezen esetben jogában áll a biróságnak a megállapít tott feltételek lényegét pótlólag meghirdettetni, s a mennyiben szükségesnek mutatkozik, a kitűzött árverési határnap helyett ujabb árverésihatárnapot kitűzni. 114. §. Az árverésről jegyzőkönyv vétetik fel, mely a feleknek megjelölését, az árverés alapjául szolgáló foglalási jegyzőkönyv ügyszámát, a követelés és járulékainak felszámítását, s folyó számrendben 8 a foglalási jegyzőkönyv tételszámainak is feljegyzése mellett, az árr véreit tágyak megnevezését, a vevő nevét és- az eladási árt foglalja magában. Azok, a kik elsőségi igényt jelentettek, be (116. §.), az árvc rési jegyzőkönyvben pontosan megnevezendők. Az árverési jegyzőkönyv a végrehajtó és a jelenlevő felek vagy képviselőik által aláiratik. Ha különös árverési feltételek állapíttattak meg: a legtöbbet igérő vevő a jegyzőkönyvet és árverési feltételeket aláírni köteles. Az árverésen eladott ingóságok, ha csak a 113. §; szerint ellenkező feltétel nem állapíttatott meg, a leütéskor azonnal a vevő tulajdonába mennek át, s az árverési eljárás megsemmisítése a vevő által szerzett tulajdonjogra befolyással nem bir. Az árverés foganatosítása a foglalási jegyzőkönyvre feljegyzendő, s ezen feljegyzés a kiküldött által aláírandó. 115. §. Mindazok, a kik az elárvereztetni rendelt ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőzőleg leendő kielégíttetést kívánnak, a mennyiben a részükre korábban eszközlött foglalás a végrehajtási iratokból ki nem tűnik, tartoznak elsőbbségi bejelentvényeiket az árverés megkezdéséig a kiküldöttnek egy példányban írásban beadni, avagy pedig szóval bejelenteni. A szóbeli bejelentésről a kiküldött által külön jegyzőkönyv veendő fel. Több ily szóbeli bejelentés egy jegyzőkönyvbe foglalható. 116. §. A bérbeadók ugyancsak az árverés megkezdéséig azon bérkövetelés összegét, melyre nézve törvényes zálogjogot igényelnek,, akkor is bejelenteni kötelesek, ha a bérleti viszonyon alapuló törvényes zálojog a végrehajtási jegyzőkönyvben megemlítve •«an. 117. §. Ha elsőségi bejelentvény be nem adatott s a végrehajtási iratokból tudvalevő korábbi foglaltató sincsen : az árverés addig folytatandó, mig a végrehajtató követelése és járulékai fedezve van, illetőleg míg az összes lefoglalt tárgyak elárvereztettek. Ezen esetben a befolyt vételárból a végrehajtató.követelése járulékaival együtt nyugtatvány mellett azonnal kifizettetik, illetőleg törlesztetik ; a követelésről szóló eredeti okirat, ha a kifizetés által teljesen hatálytalanná válik, a végrehajtatótól elvétetik s a végrehajtást szenvedőnek kiadatik, ellen esetben pedig a fizetés a végrehajtató által az eredeti okiratra feljegyeztetik, s ennek megtörténte után az okirat a végrehaj tatónak visszaadatik. Ennek teljesítése után a kiküldött a netalán fenmaradt készpénzt a végrehajtást szenvedőnek nyugtatvány mellett kiszolgáltatja, a lefoglalt, de el nem adott tárgyakat birói zár alól feloldja és eljárásáról 24 óra alatt az iratok bemutatása mellett, a kiküldő bírósághoz jelentést tesz, mely, ha a végrehajtás megkeresés utján foganatosíttatott, azirato-kat a megkereső bírósághoz teszi át. — A végrehajtást elrendelő biróság a feleket az iratok beérkeztéről végzésileg azon hozzáadással értesiti, hogy azokat a biróságnál megtekinthetik és másolatban kivehetik. Váltóbiztositást rendelő itélet vagy sommás végzés alapján foganatosított végrehajtás esetében a befolyt összeg a végrebajtatónak ki nem. adatik, hanem birói letétbe helyezés végett a jelentéssel bemutattatik. 118. §. Ha elsőbbségi bejelentvény adatott be, vagy a végrehajtási iratokból tudvalevő korábbi foglaltató van: az árverés addig folytattatik, mig mindezen követelések és járulékai fedezve nincsenek, vagy mig az összes lefoglalt ingóságok elárvereztettek. Ezen esetben, hacsak az összes érdeklettek a vételárnak miként való felosztására nézve magába az árverési jegyzőkönyvbe felveendő egyértelmű megállapodásra nem jutottak, az összes iratok, az esetleg beadott elsőségi bejelentvények és a vételár a végrehajtás foganatosítására illetékes biróságnak 24 óra alatt bemutattatik; egyértelmű megállapodás létrejövetele esetében pedig az árfelosztás a kiküldött által a megállapodásnak megfelelően azonnal eszközöltetik. 119. §. A 106-ik és következő szakaszok szabályai szerint tartandó meg az árverés akkor is, ha a váltóhitelező által bírt kézi zálogra az 1876. évi XXVII. t.-cz. 106. §-a alapján, vagy kereskedelmi ügyletből eredő követelés fedezésére adott kézi zálogra az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 306. §-a alapján rendeltetik el az árverés. — Ezen esetekben sem az igények bejelentésére felhívásnak, sem elsőség iránti eljárásnak nincsen helye. — Az árverés elrendelése után a kiküldött előrebocsátott becslés után az árverési hirdetményt kibocsátani és az árverést foganatosítani köteles. — A biztosított követelés a vételárból a birói kiküldött által kielégítendő, a netaláni felesleg pedig a kifizetett eredeti váltóval az adósnak, esetleg a csődtömegnek kiadandó, vagy