Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 34. szám - Tervezet az alkotandó magyar csődtörvényről

Nyolczadik évfolyam. 34. szairv Budapest, 1878. augusztus 22. Külön mellékletek : a „Döntvények gyűjteménye", az „Igazságllgyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz inlézendök. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" az „Igazságllgyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel" czimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedérre 2 forint 50 kr. Az elvezetési pénzek bérmentesen, vidéki-51 legczélszerübben postautalvány Htján küldendők. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Tervezet az alkotandó magyar csődtörvényről. — A lopás. Dr. Jellinek Arthur ügyvédtől. — Jogirodalom. (Dr. Kiss István jogencyclopediája). — Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebb csődbejelentési határidők. — Kivonat a » Budapesti Közlöny-böl. (Csődök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A ^Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Az ügyvédek és ügyvédjelöltek közül számosan mint tartalékosak behivatván, ezek segélyre szoruló családai számára gyűjtést indítunk meg. Á begyülendo pénzt a budapesti ügyvédi kamara elnökének fogjuk átadni szétosztás végett. Az adakozást megnyitják: Hodossy Imre 15 frttal, Dr. Fayer László 10 frttal. Tervezet az alkotandó magyar csődtörvényről.*) 2. §. A csődtömeg azon személyes hitelezők közös kielégítésére szolgál, a kiknek csődnyitáskor a bukott ellen vagyoni követelésök volt. (CsödhitelezŐk). Megbukott. Fizetéseit megszüntette. Képtelen valamenynyi hitelezőjét teljesen kielégíteni. Fizető képtelen lett. A törvényen a sor. Védelmeznie kell a hitelezőket, hogy jogos igényeik még nagyobb sérelmet ne szenvedjenek. Hogy a kielégítés, melyre mindegyiküknek egyenlő joga van, ne csorbitassék a követelésük fedezetét képező vagyon elsemmizése, elpazarlása által; hogy ujabb kötelezettségek ne vállaltassanak a megfogyott vagyon terhére; hogy ne előzhesse meg követelésének behajtásával egyik hitelező a másikát; hogyne nyújthasson az adós kedvezményeket az egyik, hitelezőnek valamennyiük rovására. Az adós fizető képtelensége, a materiális insolventia és az ellene irányuló személyes vagyoni követelések összeütközése folytán a hitelezők mindegyike jogos igényt nyer annak követelésére, hogy a még meglevő összes vagyon a létező összes hitelezők javára és pedig csakis az ő javukra törvényesen szabályozott felosztás alá bocsáttassák, vagyis a hitelezők közösés kizárólagos kielégítésére fordittassék. Ez a valamennyi hitelezőt egyaránt megillető, a fizető képtelenség szülte igény az, melynek megvalósítására a csődeljárás megnyitása és keresztülvitele hivatva van. Nevezhető anyagi csődigénynek (materieller Concursanspruch) vagy alanyi csődjognak is. Bármily jogi cselekmény, melyet a közadós vagyonát illetőleg foganatba vett, mióta az anyagi csődigény fenállása, feltételeinek létezése birói határozattal formailag kimondatott, a hitelezőkkel szemben teljesen hatálytalan. Az pedig, a mit még elébb foganatba vett, de tudva, hogy általa a csődigény sértetik, megtámadhatóság alá esik. Az összes vagyon zár alá vétetik. Függő kötelezettségek többé egyes hitelezők javára sem az adós önkényéből, sem a törvény engedte kényszer utján nem teljesíthetők, hanem minden a tömegben foglalt vagyoni érték a felosztási eljárásban résztvevő hitelezők valamennyijének kielégítésére fordittatik. Ezek a csőd azon általános körvonalai, melyek minden csődtörvényhozásnak kell hogy kiindulási pontját képezzék. A csődjog egyes intézményeinek részletes kiépítése függ azonban a következő két sarkkérdés miképeni megoldásától. *) Az általunk bírálat alá vett tervezet szerzője Dr. Králik Lajos ur időközben mint tartalékos tiszt Boszniába lerendeltetvén, a lovagiasság tiltja, hogy ellene ily körülmények közt a polémiát folytassuk. Czikkeink további folyamában tehát nem annyira az ő tervezetével, mint inkább saját javaslatunkkal fogunk foglalkozni. Mily jogi constructió adandó egyrészt a közadós és a hitelezők között a csődeljárás folytán létrejött viszonynak, másrészt a hitelezők egymásközti viszonyának? A felelet határozza meg a közvetlen érdekeltek közé nem tartozó harmadik személyek jogi állását is. A közadós és a hitelezők közötr fenforgó viszonyra nézve sok ideig a jogutódlás constructiója volt az uralkodó. A jogutódlás elméletének legtovább menő árnyalata szerint a közadós összes vagyona tulajdonjoggal száll át a hitelezők összességére. Az elmélet szemlátomást a római »cessio bonorum« analógiáján sarkall. Ma már általán feladott theoria. A közadós tulajdonosa marad vagyona minden egyes alkatelemének. 0 marad hitelező is, adós is; az ő nevében történik minden ujabb szerzemény; az ő nevében vállaltatik minden ujabb tömegtartozás is. A csődnyitás nem tesz a hitelezőkre való külön tulaj donátruházási actust szükségessé. De másrészt a csődeljárás befejeztével a netán megmaradt egyes vagyonrészekre nézve sem lesz szükséges azoknak a közadósra való külön visszátruházása, mint a hogy ez a tulajdonjogi successio álláspontjáról szükségesnek mutatkoznék. Nem szűnvén meg a közadós tulajdonos lenni, szükségtelen őt újból tulajdonossá tenni. Sokkal elterjedtebb árnyalat az, mely zálogjogot tulajdonit a csődhitelezőknek. A zálogjog a formaszerü csődnyitás tényével eo ipso keletkeznék s a csődnyitásban rejlő zár alá vétel a vagyon összességére kiterjedne. Lenne tehát a csődigény a csődnyitás által létesített hallgatólagos és egyetemes hypothecarius jog. Már magában ez a feltevés gyanút ébreszt az egész constructió ellen. A kérdéses zálogjog ugyanis a csődnyitás erejénél fogva kiterjedne a közadós ingatlanaira, értékpapírjaira, követeléseire is, — merő ellentétben azon előfeltételekkel, melyekhez köti a közönséges polgári jog a hypotheca, pignus, pignus nominis, subpignus, stb. keletkezését. Különben már az is különös volna, hogy mig a csődtörvény a csődeljárásra vonatkozólag mindennemű hallgatólagos és egyetemes zálogjogot kénytelen a közhitel érdekében feltétlenül visszautasítani, maga a csődeljárás valamennyi hitelezőt megillető generális hypotheca alapjáról construáltatnék. De tulajdonkép kit vagy kiket is illessen a csődnyitással létesitett zálogjog? A hitelezők összességét? A »hitelezők összessége*, mint az ismeretes és nem ismeretes csődhitelezőket átölelő collectiv személyegység, mint technicus értelemben vett jogi személy, elhibázott és tarthatlan fictio. Vagy az egyes hitelezőket? Ámde hogyan tulajdonithassunk az egyes hitelezőknek a végrehajtási zálogjoghoz analóg zálogjogot, mikor legtöbbjüknek követelése még nem is végrehajtható perjogi értelemben. A zálogjog csak a csődnyitás tényével keletkeznék, mig a csődeljárás által megvalósítandó anyagi csődigény jóval megelőzheti a formaszerü csődnyitást. A kérdéses constructió szerint a csődnyitás ténye illetve a zár alá vétel képezné a csődigény jogalapját, pedig helyes felfogás szerint a csődigény mint ilyen képezi jogalapját a csődnyitásnak illetve zár alá vételnek. A zálogjogi constructió alapjáról nehézségeket okozna továbbá azon kér-