Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 4. szám - A gyámsági törvény és a közjegyzőség

- 26 sicopraemie). A dijnak takarékbetét-része, melyből a tartalék alakittatik és mely a polizzának mindenkori időleges értékét képviseli, azon rendeltetéssel bir, hogy abból a biztosító elvállalt kötelezettségét teljesítse, az esedékessé vált biztosítási összegei kiűzesse. A dijnak ezen tökealkotó része a szerződés tartama alatt folyton fizettetik és a tartalékot gyarapítja; csak azon momentumban, midőn a biztosított élet a halálozási táblázatok vagy a szerződés szerint az emberi élet végső határának elfogadott kort eléri, gyarapodott a tartalék a biztositási összeggé, és azért a szerződési feltételek szerint ezen időpont, ép ngy mint, a haláleset bekövetkezése rendszerint a biztositási összeg esedékességét vagy a további beűzetés alóli felmentést állapitja meg. Ha a biztosítottnak az érintett végső életkort el kellene érnie, akkor a tőkealkotó praemia elegendő volna a biztositási összeg kifizetésére vonatkozó kötelezettség teljesitésére és maga a szerződés tisztán takarékszerződéssé válnék. Minthogy azonban az életkor kiszámítására használt halálozási táblázatok nem feltétlenül bizonyos eredményre vezetők; minthogy továbbá ezen táblázatok normális viszonyok között élő személyek normális életkorát veszik az észleletek és számitások alapjául, gyakran pedig oly személyek biztosittatnak, kik ily normális viszonyok között nem élnek és e mellett rendkívüli halálozási esetek is beállhatnak, és minthogy végre az egyes biztosítottak különböző betételekkel vesznek részt: a takarékszerződés és a praemia takarékbetét-része magában véve nem elegendő, hanem szükséges, hogy a takarékszerződést egy oly szerződés egészitse ki, mely lehetővé teszi, hog}' a biztositó, tekintet nélkül arra, hogy a befizetett dijak a kötelezettség teljesítésének esedékessége időpontjában a biztositási összeget elérik-e vagy sem, kötelezettségének megfelelhessen, vagyis szükséges, hogy a tak ar ék szer ződéshez a biztositási szerződés csatlakozzék.1) A takarékszerződéshez járuló biztositási szerződés a biztosítási dijnak fentebb jelzett másik részére, a koczkázati díjra, vonatkozik. Ha a biztositott tudhatná, hogy egy bizonyos életkort elér, akkor takarékszerződés által azon eredményhez juthatna, melyet a biztosítás nyújt, csak az elérni kivánt eredményhez viszonyított befizetéseket kellene teljesítenie. Minthogy azonban ezt nem tudja, biztositó vállalattal contrahál, a takarékszerződés mellett biztositási szerződést köt, oda czélozót, hogy a biztositó magára vegye a kötelezettséget arra nézve, hogy tekintet nélkül arra, hogy a befizetett dijak összege a kötelezettség esedékességének időpontjában mennyit tesznek és mennyire gyarapodtak, a befizetett dijak összegét bizonyos magasságig kiegészíti. A koczkázati dijnak rendeltetése tehát abban áll, hogy a mennyiben a teljesitendő kötelezettség, számitás szerint időelőttileg esedékessé válik, a takarékbetétből alkotott tartalékot kiegészítse.2) A biztositó a befizetett praemiáknak egy részét a tartalékgyüjtésre fordítja, másik része fölött pedig biztositási czélokra disponál. Az előbbi a takarékbetét, az utóbbi a koczkázati díj. Világos ezekből, hogy az életbiztosítás takarékszerződést, és biztositási szerződést együttesen foglal magában. Az életbiztosítási szerződésben tartalmazott takarékszerződés önálló érdeket állapit meg. Abban, hogy aieservákban gyűjtött takarékbetétek önálló érdeket alapitanak, találja indokát, hogy a hitelező biztosítása, ki adósának halála esetére bizonyos összeget biztosit, nem lesz érvénytelen, ha az adós tartozása később kifizettetett. Érdekes ellentétes határozatot emlit fel Malsz az angol judicaturából. Fittnek tudvalevőleg sok adóssága és kevés vagyona volt; hitelezői teliát, hogy követeléseiket biztosítsák, életére többrendbeli nagyösszegü biztosításokat kötöttek. Pitt halála után, a parlament kifizette adósságait, minek folytán a biróságok a hitelezői biztosításokat hatálytalanoknak nyilvánították, mert a biztositástvevőknek a biztosításra való érdeke, a parlament által történt fizetés következtében megszűnt.3) Ezen •) Dr. P r e d ö h 1: Begriff und Wesen des Lebensversiclieruugsvertrages nebst abhangigen Fragen, Goldschmidt, folyóiratában 452. 1. a) Dr. P r e d ő h I: id. m. 463. s köv. 1. ') Dr. Malsz: Betracbtungen übtr einige Fragen des Veraicherungsrechtes 60. 1. me volt iooi álláspont ujabban változott Angliában a mennyiben az Sek megszűnésével az életbiztosítás érvényben maradj Most már általán el van ismerve hogy a. ele brzto rtasx szer. ződésnél az ügylet megkötése idejében a biztosított életben„.áradása iránt fcnáll ott érdek későbbi megszűnése, a biztosítási szerződés teljesitésére, a reservák kiegészítésére néző igényt el nem enyészteti, mert az életbiztosítás nem pusztán biztosítási, hanem egyúttal takarékszerződés ^ A praem.aban tőkealakitó összeg foglaltatik, és az, ki tőkebetéttel reszt vett, Ívnek magassága egy harmadik személy életkora után /kiszabva, ez által önálló érdeket nyert hogy ezen ,ze. mély halálával azon eredmény következzék be, melyhez betétei arányban állottak. j Ezek alapján azt tartjuk, hogy a harmadik személy halála esetére kötött életbiztosításnál a szerződő fél által törvény szerint kimutatandó érdeknek vagyon. joo-i érdeknek kell lenni és hogy életbiztosításnál az eredetileg fenállott érdeknek az egész szerződési tartam a 1 atri tenmaradása n e m k i v á n t a t i k m e g. Dr. Beck HMg6. A gyámsági törvény és a közjegyzőség. (K.) Kijutott ez év kezdetén mindenkinek bőségesen a sok jóból. Az ügyvédség megkapta ajándékát a bagatell-törvényben, a közjegyzőség részesül a gyámsági törvény által oly jótéteményekben, melyek folytán attól kell tartani, hogy a legtöbb helyütt az országban a közjegyzőség napjai meg vannak számlálva. Mi sem vethet roszabb világot azon irányra, a melyben igazságügyi reformjaink mozognak, mint az, hogy egy évben valami megalkottatik nagy hű-hóval és mint európai vívmány kikürtöltetik, és alig indul meg zsenge korában a legkezdetlegesebb fejlődésnek, már a másik év meghoz egy nem tudni, mily indokbúi felszínre bukkanó alkotást, mely nem csak hogy a legkisebb figyelembe sem veszi a rövid idő előtt teremtett uj intézményt, hanem egyenesen arra látszik irányulni, hogy mielőbb tönkre tegye. Hatvanhét óta folytonosan hangzottak a nagyszabású szólamok, hogy a modern igazságügyi szervezet egyik lényeges alkatrésze a közjegyzőség, hogy ez nálunk is oly feltételen szükség, mely nélkül soha jó bíróság nem létezhetik, mert hatáskörén kivül eső teendőkkel lesz elhalmozva, és soha sem lesz kellő jogbiztosság polgári és perenkivüli ügyekben mivel csak egy törvényes és semmi kifogás alá nem eső közeg közreműködése mellett lehetséges Magyarországon azon minden polgárosodott államban okvetetlenül szükséges elvet valósítani, hogy a polgárok magánügyletei a kellő hitelességgel és a törvényeknek megfelelő kellékek mellett köttessenek meg. A hibásan vagy érthetlenül szerkesztett okiratokból eredő perek rengeteg számát kevesbiteni és a perenkivüli ügyekre egy lehetőleg minden biztosítékot nyújtó közeget felállítani, ezek voltak a vezérelvek a közjegyzőség életbeléptetésénél. A gyakorlati követelmény pedig a közjegyzőség szükségét két szempontból jelölte ki. Az egyik az volt: szabatos és szabályos okiratok szerkesztése áltál a telekkönyvek hitelességét emelni és igy a nemzeti vagyon legkiválóbb része, az ingatlan feletti jogügyleteknél érezhető nagy zavart megszüntetni. A másik szempont az volt: az elhalmozott bíróságoktól a tulajdonképi biráskodás hatáskörébe nem eső eljárást, a milyen első és legkiválóbb helyen a hagyatéki eljárás, elvenni, és a közjegyzőkre bízni. Akiindulás helyes, azt nem lehet tagadni. De a közjegyzői törvény megalkotása után nem történt semmi az intézmény hatáskörének további fejlesztésére. Nem hozatott meg a telekkönyvi rendtartás, melyben a közjegyzőségre első sorban kellett volna tekintettel lenni, és nem javíttatott ki azuj közegnek megfelelőleg a perrendtartásban igen gyarlóan szabályozott hagyatéki eljárás. A meglevő igen bizonytalan talajon azért a közjegyzőség nem indulhatott fejlődésnek, hamm azonnal tengődésbe esett. A kezdet nehézségével küzkodo létének csak egy mentő horgonya volt, a különféle absolut kormanybeli, megyei, városi és az ujabb királyi bi') Bunyón: The law of life insmance. 25. 1. id. Dr. Predöhl által 483. 1.