Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 4. szám - Az életbiztosítási érdekről

Nyolczadik évfolyam. 4. szarra Budapest, 1878. január 24. ün mellékletek: a „Döntvények gyjjteménye" „Igazságügyi rendeletek tára" és az. .Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyelA kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 7. sz. MAGYAR THEMIS (helybe Előfizetési árak ./hoz hordóiul, Tagy v tes szétküldéssel; 'lékre bériuen* „Magyar Themis". a . Döntvények gyiljtemé«yc u „Igazságügyi rendeletek tára - é- M Igazságügy törvények anyaggyüjteménynyel'- czmü mellékletekkel esviit atii egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedéire 2 forint 50 kr. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT elöfi t-tési pénzek liérat leííc/.élszeriibben postául kOldendCk. vidék-'! Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. TARTALOM: Az életbiztosítási érdekről. Dr. B e c k Kiadó: az „Athenaeutn" részvénytársaság. Hugó budapesti ügyvédtől. - A gyámügyi törvény és a közjegyzöség. (K.) — A kártérítési jogról. Dr. Dell Adami Kezső budapesti ügyvédtől. — Az igazságiigystatistikai kimutatások. — A franczia bíróságok gyakorlatából — Különfélék (A suranyiak űrben pere. Az ügyvédvizsg. bizottság közgyűlése.) — Legközelebbi csődbejelentés! határidők. - Kivonat a .Budapesti Közlőn, «-b«S — (Csődök. — CsOdmegszuntetések. - Pályázatok. - Igénykereseti felhívások). - Külön melléklet: A ^Döntvények gyűjteményé.-nek egy ive' Az életbiztosítási érdekről. A kereskedelmi törvény szerint az életbiztosítási ügylet egy harmadik személy halála esetére csak akkor érvényes, ha ennek vagy törvényes képviselőjének beleegyezésével köttetik, vagy ha a szerződő fél kimutatja, hogy a biztosítottnak életbenmaradása érdekében fekszik. Kivételnek e tekintetben házastársakra, fel- és lemenő-ágbeli rokonokra és jegyesekre nézve van helye, kik egymás életét feltétlenül biztosithatják. A törvény, ezen intézkedéséből kitünőleg, nem határozza meg az érdek minőségét és nem emliti fel azon fontos momentumot, vajon az ügylet megkötése idejében fenforgott érdeknek a szerződés egész tartama alatt kell-e fen álla ni a. Ezen két lényeges kérdés közelebbi megvilágításával kivánunk e sorokban foglalkozni, és egyszersmind az emiitett törvényintézkedés magyarázatához néhány szerény adattal járulni. Az életbiztosítási érdek kérdése igen fontos. Altalán el van ismerve, hogy minden biztosítási ügylet érvényességéhez, bármily alakban és bárki részére köttessék az, az érdek mulhatlanul lényeges kellék. Életbiztosítás érdek nélkül, nem biztosítási, hanem fogadási szerződés. Érdek nélkül kötött életbiztosítás hasonlítana azon régi genuai fogadási biztosításokhoz (Wettassecuranzen), melyek szerint tekintélyes személyek élete tetszés szerint biztosíttatott és melyek azon tilalmat eredményezték, hogy az 1610. évi genuai statútumok folytán (lib. IV. cap. XVII.) >a senatus beleegyezése nélkül sem a pápa, sem a császár, sem királyok, bibornokok, fejedelmek, berezegek, püspökök és más tekintélyes papi vagy világi személyek életére biztosítás nem volt eszközölhető*. ') Ha valaki saját életét biztosítja halál esetére, a biztosítottban az érdek meglevőnek vétetik; feltételeztetik, hogy a biztosítottat a biztositás megkötéséhez érdek füzi.2) Ezért ily esetben az érdek kimutatása nem kívántatik. (K. t. 498. §.) Ha az életbiztosítási ügylet egy harmadik személy halála esetére köttetik, akkor az ügylet vagy a biztosított beleegyezésével vagy anélkül létesíttetik; első esetben az ügylet érvényessége ugyanazon szempont alá esik, mint ha a biztosított maga biztosította volna életét, az érdek fenállónak vétetik és külön kimutatást nem igényel (k. t. 499. §.); a második esetben pedig a szerződő fél a biztosítottnak életbenmaradása iránti érdeket kimutatni tartozik, mert a harmadik személy halála etetére kötendő életbiztosítási ügyletnek minden korlátozás nélküli megengedése nagyon veszélyes elvet tartalmazna s erkölcstelenségre szolgáltatna alkalmat, a mennyiben tiltott cselekvény atján a biztosított élete ellen való törekvésre nyújtana ingert. Ezen szempontból indulva ki, megkívánja törvényünk (k. t. 499. §-a), hogy a harmadik személy halála esetére, ennek beleegyezése nélkül kötött életbiztosítási ügylet érvényességéhez szüséges a szerződő fél részéről annak kimutatása, hogy a biztosítottnak életbenmaradása érdekében fekszik ; kivételt e tekintetben csak a 499. §. második kikezdésében említett rokonoknál tesz, ezeknél az érdekeltség külön kimutatását nem kívánja meg, hanem azt fenlevőnek vélelmezi.1) Hasonló intézkedést tartalmaz a porosz keresk. türv. javaslat 380. §-a. Mig ellenben a zürichi tkv. 1756. §-a és a dresdai javaslatnak 896. § a szerint egy harmadik személy halála esetére kötött életbiztosítási ügylet érvényességéhez a biztosított életbenmaradása iránti érdek kimutatása mindig megkívántatik. Az életbiztosítási ügyletnek, hacsak nem akarjuk egyszerű fogadási biztosítássá minősíteni, egyik főczélja abban áll, hogy a biztosítottnak elhalálozása folytán a szerződő felet illetve kedvezményezettet érő vagyoni hátrányt kárpótolja,2) azon érdek tehát, mely a szerződő félben a biztosított életbenmaradása iránt fenáll, vagyonjogi és azért az általa kimutatandó érdek vagyonjogi minőségű kell hogy legyen. Törvényünk a kimutatni kívánt érdek minőségét nem határozza ugyan meg3), mindazonáltal az ügylet czéljánál és az értekezleti jegyzőkönyvek tartalmánál4) fogva kétséget nem szenvedhet, hogy a törvény által kimutatni kivánt érdek alatt vagyonjogi érdek értetik. »Erdek nélkül nincs biztosítása, ezen biztosítási-jogi tétel alkalmazást nyer az életbiztosítási ügyletnél is, mig azonban a kárbiztositásnál az ügylet megkötése időpontjában eredetileg megvolt érdek fenmaradása a szerződési viszony fenmaradásához megkívántatik, mert a biztosítási szerződés hatályát veszti, ha azon érdek, mely miatt a biztosítási ügylet a szerződés szerint köttetett, megszűnik (k. t. 485. §-a): addig az életbiztosításnál az eredetileg fenállott érdeknek az egész szerződési tartam alatti fenmaradása nem követeltetik meg. A kárbiztositásnak egyedüli czélja a biztosított kárának megtérítése; ha megszűnik a biztosítási ügylet megkötésénél fenforgott érdek, nem érheti a biztosítottat kár, nem is követelhet tehát kárpótlást, és igy az érdek megszűnésével megszűnik a szerződés hatálya is. Másként áll a dolog az életbiztosításnál. Az életbiztosítási szerződés kettős jogi természettel bír, részben takarékszerződés (Sparvertrag), részben biztositásiszerződés (Versicherungsvertrag). Ehhez képest a biztosítási díj is kettős természetű, egyik része takarékbetét (Spareinlage), másik része koczkázati díj (Ri>) Staudinger: Die Rechtslehre vom Lebensversicherungsvertrag, 94. 1. •) Németbirodalmi kereskedelmi főtörvényszéki határozat, VIII. k. 308. 1. >)Dr Schnierer: A kereskedelmi törvény magyarázata 34S. 1. ') Cohn: Der Versicherungsvertrag nach allgemeinen Rechtsprinzipien 24. lap. ... , ^ a) A zürichi tkv. érdek kimutatását; a dresdai javaslat vagyonjogi érdek kimutatását kívánja. . *) Értekezlet! jegyzökönyvek 444. 1.: Miután a biztosításnak főelvenema nyerészkedés, hanem a viszonyokhoz képest felmerülő vagyonjog i h á t r á n y n a k kárpótlása s ez elvet az életbiztosításnál i 3 Izem előtt kell tartani, hacsak az életbiztosítási ügylet egyszerű hazárd játékká nem minősíttetik ... a szerződő fél által kimutatandó érdek megkövetelése szufcségesnek mutatkozik.