Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 28. szám - Döntvénybírálat. IV. [r.] A báró Bruckenthal-féle családi hitbizományi per (Befejezés)

— 219 •végintézkedések felvételének általunk állított dispositiv természete nem terjed anynyira. B. Bruckenthal József teljesíteni óhajtja ugyan nagybátyjaakaratát, de csak ai;nyiban mondhatjuk, hogy teljesíteni óhajtja, a mennyiben és ahogy azt egyénileg felfogja, értelmezi. Abból, hogy az akaratot, a mint azt —meglehet tévesen —felfogta, teljesíteni óhajtja, nem következtethető csalhatatlan bizonyossággal, hogy azt teljesíteni óhajtotta volna, ha másként — azaz helyesen — fogta volna fel. Abból, hogy valaki akarja, a mit más akar, ugy a mint gondolja és felfogja, hogy ez azt akarja, nem következtethető, hogy ugy is akarná, a mint ez azt valóban és nemcsak az ő egyéni felfogása szerint akarja. Mihelyt tévedés csúszik be a teljesíteni óhajtott akarat felfogásába; nem lehet a tévesen felfogott akarat teljesítését a teljesíteni óhajtott valódi akarat teljesítésének mondani. A birói magyarázat azonban csak azt kutathatja, hogy az alapító mit akart, de nem azt, mit akart volna. Már pedig csak azt akarta, a mire gondolt; — a mire nem gondolt, mert tévedett, azt nem akarta, legfeljebb csak akarta volna. Annak tehát, a mit akart, nem lehet substituálni azt, a mit akart volna. Nézetünk szerint, ha találtatott volna, hogy b. Bruckenthal József és b. Bruckenthal Károly nem csak az általuk használt kifejezésekben térnek el egymástól, hanem hogy b. Bruckenthal Józsefnek az alapítási oklevélben kifejezést nyert akarata sem esik össze a teljesíteni óhajtott nagybátyai akarattal: nem lett volna szabad a birói magyarázatnak, csupán azért, mert b. Bruckenthal József saját kijelentése szerint nagybátyja akaratát óhajtotta teljesíteni, — az alapító oklevélben világos kifejezést nyert alapitói akarat mellőzésével a teljesíteni óhajtott, de — meglehet tévedés s hamis felfogás folytán — objective nem t el j e s i t e 11 n a g y b á t y a i akaratotaz első sorban mérvadónak nyilvánítani. Az, hogy b. Bruckenthal József mint örökös, különben is kötelezve volt, nagybátyjának, mint örökhagyójának, meghagyás formájában kifejezett akaratát teljesiteni — nem oldja meg azon merőn ténykérdést, hogy a b. Brnckenthal József által felállított hitbizománynyal b. Bruckenthal Károlynak végakarata valóban teljesítettnek mondható-e. Mindezekből kitűnik, hogy a b. Bruckenthal József részéről az alapító oklevél bevezető soraiban tett azon kijelentésnek, hogy az alapító oklevélben foglalt intézkedésekkel nagybátyjának b. Bruckenthal Károlynak végakaratát óhajtotta teljesiteni — nem lehetett oly jelentőséget tulajdonítani, hogy jelen perben, melyben egyedül az alapitói akarat volt az irányadó, a mindkét részről származó s az alapítási oklevélben formailag összefoglalt rendelkezések illetve az ezekben kifejezést nyert esetleg eltérőknek mutatkozott egyéni akaratok együttesen és egyenlő döntő erővel képezték volna birói megfigyelés s méltatás tárgyát. A jelen peres ügy elbírálásánál nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, hogy egyedül és kizárólag az alapitói akarat szolgálhatott zsinórmértékül, hogy szemben ezzel az alapító b. Bruckenthal József által hivatkozott nagybátyai akarat legfeljebb magyarázati jelentőséggel bírhatott, tehát ép csak annyiban jöhetett volna birói méltatás alá, a mennyiben az esetleg kétségesnek mutatkozott alapitói akaratot egyedül annak együttes megfigyelése által lehetett volna kellőképen felderíteni. 4. Nézzük, ha vajon volt-e szüksége b. Bruckenthal József alapitói akaratának a magyarázatra. Ha b. Bruckenthal József intézkedéseit vizsgáljuk, — s pedig vizsgáljuk önmagukban véve és minden tekintet nélkül az alapítási oklevélbe felvett nagybátyai végintézkedésre, — azok minden alaposabb kételyt kizáróknak mutatkoznak. A hitbizomány öröklésére hivatolt személyek kijelölésére b. Bruckenthal József által az alapítási oklevélben alkalmazott következő kifejezések: »für mich und meine mannliche Nachkommenschaft,« »mein Ma n n e s s t a m m,« »meine mannlichen Na chk o m m e n,« ha értelmezésüket az osztrák polgári törvénykönyv terminológiájára alapítjuk, b. Bruckenthal József leszármazó fiutódait jelezik. Az ált. ptk. terminológiája a leszármazók megjelölése tekintetében kissé változatos, mindazáltal — noha a »Nachkommen« és »NachkommenschafU szónak fogalma s terjedelmi köre magában a törvényben meghatározva nincsen — alig lehetne szakaszt idéznünk, melyben a kérdéses kifejezés nem kirekesztőleg leszármazókra alkalmaztatnék. A leszármazók megjelölésére az ált. ptk. 42. § a a »Kinder« szót használja. Leszármazókra alkalmaztatnak továbbá a következő kifejezések: »A b s t á m m 1 i ng e« (779. 780. 951. §-ban) »N a c h k o m m e n« (183. 541. 551. 617.) »Nachkömmlinge« (731. 621.) »Nachkommenschaft« (274. 624. 625. 626.). A »N a c h k o m m e ns c h af t« • szó csupán a 630. 632. 634. 644. §§-ban jelez többet mint kirekesztőleg ' ! leszármazókat; alkalmaztatik ugyanis a hitbizományi várományosokra, kik lehetnek nemcsak leszármazók. hanem a család egyéb tagjai is, mint p. o. majorátus, ^enioratus esetében; de ezen szakaszokban sem jeleztetik azzal, — mint a Il-od fokú birói ítélet indokai vélik— általában utódlás, hanem amisokkal szűkebb értelmű ! ennél s inkább jelezhető azzal: a hitbizományi utódlás (Fi! deicomiss-Nachkommenschaft). Mig tehát a »Nachkommenschaft« j csak néhány szakaszban alkalmaztatik más mint kirekesztőleg leszármazók megjelölésére is, — a »N a c h k o m m e n« szó törvényes értelme mindig egy és ugyanaz. Ha tehát b. Bruckenthal Józsefnek az öröklési rendre vonatkozólag tett intézkedéseit önmagukban véve tekintjük: pillanatig sem leszünk hajlandók, az általa használt kifejezéseknek a törvényen alapuló értelemnél szélesebb értelmet tulajdonítani. Önmagukban véve b. Bruckenthal József intézkedéseit, kétségtelen alapitói akarataként fog jelentkezni, hogy a hitbizomány öröklésére kirekesztőleg leszármazó fiutódai legyenek jogosítva. Valamely szónak más értelem mint a mit a felek azzal kifejezni akartak, nem tulajdonitható, de szemben a fél oly kifejezésével, mely állandó törvényes műszó, a magyarázat sem könnyen határozhatja el magát arra, hogy a félnek oly akaratot imputáljon, melynek folytán a használt kifejezés oly értelemben veendő, mint a minővel mint terminus technicus nem bír. B. Bruckenthal József az általa használt kifejézéssel kétségtelenül azt akarta kifejezni, a mit az objective, mint határozott törvényes értelemmel biró szó kifejez. Nem változtat a dolgon azon körülmény, hogy nagybátyja akaratára hivatkozik, mint a melyet a hitbizomány felállításával teljesiteni óhajt. Mert még ha a nagybátyai akarat kifejezésére használt szavak: »Erben und Nachkommen,« a b. Bruckenthal József által használt »N a c h k o m m e n« szónál szélesebb értelmüeknek volnának is veendők, még akkor sem mondható, j csupán azért, mertb. Bruckenthal József nagybátyjának akaratát óhajtotta teljesiteni, mert vele egyértelmű akart lenni, hogy valóban b. Bruckenthal József által a »Nachkommen« szóval az fejeztetett volna ki, mit az »Erben und Nachkommen« állítólagos értelme kifejezne, vagyis hogy b. Bruckenthal József a »lN'achkommen« szóval többet akart volna kifejezni, mint a mit annak törvényes értelme objective jelez. Még a feltett esetben is jogosabb volna a következtetés, hogy Bruckenthal József az általa teljesiteni óhajtott nagybátyai akarat kifejezésére használt szavakat tévesen fogván fel, az »Érben und Nachkommen« kifejezést csupán leszármazókra értelmezte s hogy csak az ilykép értelmezett és felfogott nagybátyai akarattal akart és vélt egyértelmülenni. Ha feltennők, hogy b. Bruckenthal József szélesebben értelmezte nagybátyja kifejezéseit : különösnek tűnnék, hogy miután kétségtelenül nagybátyja akaratával összhangzásban akart maradni, mért nem maradt egyúttal összhangzásban nagybátyja kifejezéseivel is; mért nem használja saját intézkedéseiben egyetlen egyszer sem az »Erben und Nachkommen« kifejezést; mért választotta volna az »Erben und Nachkommen«-neli egyértelműség kifejezésére, a szándékolt nexus megjelölésére a »Nachkommen« és »Nachkommenschaft« szókat, melyek legjobb esetben csak erőltetett interpretatio segélyével lennének képesek a czélzott egyértelműségét elhitetni. Valószínűleg ép azért tért el nagybátyja kifejezéseitől, mert az azon kifejezések alatt rejlő és magáévá tett nagybátyai akaratot praecisebb és praegnansabb szószerkezetben akarta maga részéről kifejezésre juttatni. Érdekes ugrások észlelhetők a marosvásárhelyi kir. tábla magyarázati syllogismusában. Mert és mivel b. Bruckenthal József törvény értelmében köteles volt a nagybátyai akaratnak megfelelőleg az öröklési rendet megállapítani; mert és mivel b. Bruckenthal József saját kijelentése szerint akart is abbeli törvényes kötelességének eleget tenni: a Bruckenthal József által használt »Nachkommen, Nachkommenschaft« ke 11 hogy egyértelmű legyen a b. Bruckenthal Károly által használt »Erben und Nachkommen* kifejezéssel, vagyis miután az »Erben und Nachkommen« a Il-od fokú bíróság magyarázata szerint nemcsak leszármazókat, hanem oldalágiakat is jelent, kell h o g y a »Nachkommen« szó is nemcsak descendenseket, hanem szokott és törvényes értelmétől eltérőleg collateralis rokonokat is jelentsen. Különben az egyértelműség nagybátya és öcscse között nem volna deducálható. Fordított rendje az okoskodásnak. Abból, hogy egyértelműt akartak a felek, vagy hogy egyértelműt akarni kötelezve voltak, következtet anyelvtaniegyértelmüségre; nem pedig a nyelvtani egyértelműségből vagy ennek hiányából következtet arra, hogy akartak-e a felek egyértelműt. Feledi továbbá a kir. tábla, hogy a szavak és kifejezések nyelvtani egyértelműsége, grammaticai összeegyeztethető"