Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 24. szám - Tervezet-kísérlet az alkotandó magyar csődtörvényhez

— 188 — A perügyelő a bíróság által kinevezett képviselője a csődnek, ki nem csak az összes hitelezők, hanem magának a vagyonbukottnak jogait is képviselni köteles, — s a hitelezőktől állásában függetlenül. De azon érdekközösségnél fogva, mely vagyonjogilag az egyes hitelezők követelései és a vagyonbukott kötelezettsége közt fenáll, működése a hitelezők érdekében jogaiknak érvényesítése végett történik. A díjazás kérdése tehát az esetben, ha a tömeg erre elégtelen és a csőd egyik hitelező kérése folytán megnyitva lett, a tömeg^ondnokra nézve a megbízott szempontjából könnyen megoldható; az, ki megbízottat rendel ügyeinek ellátása végett, a megbízottat teendőiért díjazni is tartozik. Ugyanaz áll a perügyelőre nézve is, mert ha állása hivatalszerü is, eljárás tekintetében mint a hitelező érdekében működő közeg lesz tekintendő. A hitelezőnek a törvény megadja a jogot a csődeljárást a törvényes feltételek fenforgása esetében folyamatba tenni; e jog folytán a csődöt kérő hitelezőre kötelezettségek háramolnak, t. i. hogy azon közegeket, a kik követelésének kielégítését előmozdítják vagy ezt megkísérlik, mint a törvény erejénél fogva érdekeinek kirendelt megbízottjait, dijazza is. A m. kir. Curia mint legf. ítélőszék akkor, a midőn 1877. évi 389. sz. a. hozott végzésével elismerte azt, hogy a csődöt kérő hitelező csak a készkiadások megtérítésére kötelezhető, a dijak megtérítésére azonban nem, elfogadta daczára annak azon elvi álláspontot, a mely minket e kérdésben vezérel. A készkiadás megtérítésének kötelezettsége feltételez szerződési viszonyt: a csődöt kérő hitelező és a tömeggondnok és perügyelő között e viszonyt megbízásnak kell neveznünk. Ha ez elismertetik, és ezt a Curia elismerte, akkor el van ismerve a díjazás joga is; mert azon felfogás, hogy a perügyelő és tömeggondnok hivatalos teendőket végez, ellenkezik azoknak a törvényben meghatározott állásukkal; e hivatalok nem képeznek munus publicum-ot, hanem munus privatum-ot. A csődöt kérő hitelező kötelezettsége a tömeggondnok és a perügyelő díjazására, ha a csőd vagyonhiány folytán megszüntetik, kétségtelen ; de nézetünk szerint e kötelezettség korlátoztatik az esetre, ha több hitelező a csődhöz hozzájárul és követeléseit bejelenti. Ily esetben a csődöt kérő hitelező a bejelentők érdekében cselekedett, és ők a bejelentés által részesei lesznek a csődöt kérőnek; a mit a tömeggondnok és a perügyelő végzett, az ő érdekükben is történtnek lesz tekintendő, és ily esetben a készkiadások és dijak megtérítése a bejelentőket pro parte joggal terheli, és reájuk is kiterjesztendő lesz. Tervezet-kísérlet az alkotandó magyar csődtörvényhez.*) Dr. Králik Lajos budapesti ügyvédtől. A csődtörvény. Első rész. Anyagi csőd jog. ELSŐ FEJEZET. Altalános határozatok a csödnyitás hatásáról. 1. §. Csődnyitással a bukott elveszti rendelkező és kezelő jogát a csődtömeg felett. A csődtömeg áll bukottnak végrehajtás alá vonható összes vagyonából, melyet csődnyitáskor bir és csődeljárás alatt szerez. Nem tartozik a csődtömeghez az, a mit bukott csődeljárás alatt munkájával szerez, a mennyiben ez családjának fentartásához rnulhatlanul szükséges. 2. §. A csődtömegből bukottnak csőduyitáskori hitelezői elégíttetnek ki. E végre csődnyitás után a csődtömeg felett a jelen törvény korlátain belől a tömeggondnok gyakorol rendelkező és kezelő jogot. A hitelezőket csak a jelen törvény határozatai szerint lehet kielégíteni. 3. §. A csődtömegekben külön tömegek azon tárgyak, a melyekből a IV-ik fejezet alapján egyes hitelezők elkülönített kielégítést követelnek. (Elkülönítési hitelezők.) A mi a külön tömegeken kívül a csődtömegben megvan és abba befoly, az a közös tömeg. 4. §. A közös tömegből aránylagos kielégítést követelhetnek azon hitelezők, a kiknek csődnyitáskor a bukott ellen, vagyonára irányuló személyes követelésök volt. (Csődhitelezők, csődkövetelés.) 5. §. A hitelezőkkel szemben semmis minden jogi cselekmény, melyet a bukott a csődnyitáskori tömeget illetőleg csődnyitás után foganatba vesz. A csődnyitás napján foganatba vett cselekményekről az vélelmeztetik, hogy csődnyitás után vétettek foganatba. *) Közöljük a »M. Igazságügy* nyomán ezen javaslatot, mivel legközelebb bírálat alá fog vétetni lapunkban. Szerte. 6. §. Ha a bukott csődnyitás előtti ügyletből adósától csődnyitás után oly fizetést vagy teljesítést fogad el, melynek a csődtömegbe kellett volna folynia, az adós a hitelezőkkel szemben csak annyiban szabadul, amennyiben a csődtömegbe befoly az, a mit a bukottnak teljesített. Ha a teljesítés a csődnyitó ítéletnek hírlapi közzététele előtt történt, az adós szabadul, ha ellenében be nem lehet bizonyítani, hogy teljesítéskor a csődnyitásról tudomása volt. Ha a teljesítés a csődnyitó Ítéletnek hírlapi közzététele után történt, az adós szabadul, ha bebizonyítja, hogy teljesítéskor a csődnyitasról nem volt tudomása. 7. §. A tömeggondnok átveheti a bukott helyett a csődtömeg számára azon örökségeket és hagyományokat, a melyek a bukottra csődeljárás alatt szállanak, vagy javára csődeljárás alatt megnyílnak. A csődtömegbe csak az foly, a mi a terheken és adósságokon felül marad. 8. §. A tömeggondnok átveheti a csődtömegre vonatkozó azon pereket, melyekben a bukott felperes volt. A per megmarad birájánál. Át nem vétele esetében mind a bukott, mind a másik fél folytathatják. 9. §. A tömeggondnok átveheti a csődnyitáskor folyamatban levő azon pereket, melyekben a bukott alpereres volt, ha felperes oly tárgyat követel, melyet a Hl-ik fejezet határozatai szerint a csődtömegből ki kell adni, vagy ha a IV-ik fejezet alapján valamely tárgyból elkülönített kielégítést vagy olyasmit követel, a mi a VI-ik fejezet szerint tömegtartozás. A per megmarad birájánál. Át nem vétele esetében a kereseti kérelem a tömeggondnok részéről elismertnek tekintendő. 10. §. Csődnyitással a még le nem járt követelések a bukott ellenében lejárnak. Nem kamatozó követelésből, a váltón alapulók kivételével, csak azon összeg érvényesíthető, a mely összeg a csődnyitás napjától az eredeti lejáratig folyó törvényes kamatjával együtt, megfelel a követelés teljes összegének. 11. §. A feloldó feltételhez kötött követelés, mint feltétlen, érvényesíthető. Akinek felfüggesztő feltételhez kötött követelése van, a . . §. szerint biztosítást követelhet. 12. §. A nem pénzre, az egészében határozatlan pénzösszegre (életjáradék), vagy egyébként határozatlan szolgáltatásra irányuló követelések csak becsértékökhöz képest érvényesíthetők. Meghatározott számú időfordulókhoz kötött meghatározott öszszegről szóló követelések csak tőkésitve érvényesíthetők. A tőke előáll, ha a csődnyitás után esedékes fizetések összeadatnak és ebből az időközi kamatok levonatnak. (10. §.)• 13. §. Csődhitelező javára a csődnyitás napján kezdve a csőd megszüntetéséig a csődtömeghez tartozó tárgyakra zárlatot, biztosítást sem elrendelni, sem foganatosítani nem lehet. Csődnyitással nem szűnik meg azon jog, melynél fogva valaki magát csődnyitás előtt visszatartott tárgyakból bíróság közbenjötte nélkül kielégítheti. 14. §. Csődhitelező a csődnyitás napján kezdje a csőd megszüntetéséig a csődtömeghez tartozó ingóságokra elsőbbségi, megtartási vagy dologbeli jogot akkor sem szerezhet, ha az erre való jogczimet a csődnyitás napja előtt megszerezte. Ingatlanokra ily jogok szerezhetők, ha a bejegyeztetésökérti szabályszerű kérvény a csődnyitás napja előtt érkezett a telekkönyvi hatóság iktató hivatalába. 15. §. A csődnyitás nem állítja meg az elévülés folyamát. A bejelentés megszakítja az elévülés folyamát, ugyanazon erővel, mintba kereset indíttatott volna. 16. §. A ki csődnyitás után valamely hitelezőt kielégít, külön engedményezés nélkül is megszerzi ennek követelését a vele járó elkülönítési vagy raugsorozati joggal együtt. 17. §. Azon hatás, melyet a fenálló jog szerint a csődnyitás bukottnak politikai, polgári és becsületbeli viszonyaira gyakorol, addig tart, mind a csődbiróság a bukottat jogai teljes élvezetébe vissza nem helyezi. 18. §. Ha a bukott csődeljárás alatt meghal, vagy ha a csőd hagyatéka ellen nyittatik, a jelen törvénynek azon rendelkezései, melyek bukottnak a csődtömeghez való viszonyát szabályozzák, az örökösökre alkalmazandók. II. FEJEZET. A csödnyitás hatása bukottnak csödnyitás előtt kötött kétoldalú szerződéseire. 19. §. Ha kétoldalú szerződést a bukott a maga részéről csődnyitás előtt egészben teljesített, a tömeggondnok a másik féltől a szerződéses teljesítést követelheti. Ha ellenben a másik fél teljesített egészben, a mennyiben viszszaköveteléshez vagy elkölönitéshez joga nincs, a csődtömegből csak mint csődhitelező követelhet kielégítést. 20. §. Ha kétoldalú szerződésre csődnyitás előtt a bukott vagy a másik fél részéről vagy épen nem, vagy csak részben történtek teljesítések, a tömeggondnok, szabad választása szerint, a szerződés teljesítését követelheti, vagy a további teljesítésektől elállhat. Mit választ, azt a másik fél kérelmére azonnal köteles kinyilatkoztatni akkor is, ha a bukott teljesítésének ideié még be nem állott. 8