Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 24. szám - Tervezet-kísérlet az alkotandó magyar csődtörvényhez

— 189 — Ha a szerződés teljesítését választja, ez mindkét részről egész­ben teljesítendő. Ha eláll, vagy nem nyilatkozik, a teljesítések mindkét részről abban maradnak, és a másik fél a 25. §-hoz képest kártérítést kö­vetelhet. 21. §. A 20. §. nem alkalmazható a 22.-24. §-okban foglalt, továbbá azon jogviszonyokra, a melyekre nézve a csődnyitás hatása már az eddigi törvényekben vagy törvényes gyakorlatban szabályozva van. 22. §. Ha a piaczi vagy tőzsdei árral bíró tárgyak határozot­tan kijelölt határnapon vagy határidőben lettek volna szállitandók és ez az idő csődnyitás utánra esik, sem a tömeggondnok, sem a másik fél nem követelhetnek szerződésszerű teljesítést, hanem c^ak a teljesí­tés elmaradása miatti káruknak egészben való megtérítését. A kár összege azon különbözetben áll, amely megvan a szerző­désben kikötött és azon tőzsdei vagy piaczi ár között, a mely középárát képezi a teljesítés helyén a csődnyitást követő köznapon a szerződéses teljesítési idővel kötött ügyleteknek. A 25. §. nem alkalmazható. 23. §. Bérleti és haszonbérleti szerződésekre, ha a bérlemény már át van adva, a csődnyitás következőleg hat: 1. ha a bukott bérbevevő volt, mind a tömeggondnok, mind a másik fél felmondhatják a szerződést akkor is, ha az a törvényes vagy szokásos felmondási időnél hosszabb időre volt megkötve. Felmondani, ha közelebbi illetve rövidebb idő kikötve nem volt, csak a törvényes, ilyennek nem létében a szokásos időben és időről lehet. Ennek letel­téig a szerződés a csődnyitás napján kezdve mindkét részről egészben •teljesítendő. 2. ha a bukott bérbeadó volt, a bérlemény szabadkézből való eladásának azon hatása van, mint a végrehajtási árverésnek. A tömeggondnoki felmondás vagy eladás esetében a másik fél a 25. §-hoz képest kártérítést követelhet. 24. §. Ha bukott mint munkaadó vagy gazda az 1872. VIII. vagy az 1876. XIII. tvczikk alá eső munka- vagy szolgálati szerző­dést kötött, a szerződést mind a tömeggondnok, mind a másik fél fel­mondhatják akkor is, ha ez a törvényes vagy sokásos felmondási idő­nél hosszabb időre volt megkötve. Egyebekben megfelelően alkalmazható a 23. §. 1. szám alatti pontja. 25. §. Ha csődnyitás következtében a bukottnak valamely köte­lezettsége nem teljesíttetik, vagy valamely jogügylete erejét veszti (21. §.), a másik fél a csődtömegből nem követelheti azt vissza, a mi csődnyitás előtt már átment volt a bukott tulajdonába. Követelheti, de ha az elkülönítéshez joga nincs, csak mint csődhitelező, azon kárá­nak megtérítését, melyet a bukott teljesítésének elmaradása vagy a szerződés felbontása következtében vallott. III. FEJEZET. Idegen tárgyaknak a csődtömegből való visszakövetelése. 26. §. A csődtömegbe vont azon tárgyak, melyek nem a bukottéi, visszakövet elhetők. A visszakövetelést, alapuljon ez tulajdoni vagy személyes jogon, a mennyiben a jelen törvény mást nem rendel, a csődön kívüli jog sza­bályozza. így tehát személyes jogon visszakövetelhetők azon forgatott vál­tók, engedményezett kötelezvények, részvények, kereskedelmi papírok és egyéb ingó dolgok, melyek a bukottnak pusztán csak beváltásra, pénzzétételre, őrzésre, elküldésre vagy ehhez hasonló megbizás teljesí­tésére adattak át, ha a csődtömegben természetben megvannak, vagy ha őket a bukott helyett más valaki bírja. 27. §. Az eladó, továbbá bizomány esetében a beszerző bizomá­nyos visszakövetelhetik, mintha el sem adták volna, a bukottnak más helyrőt megküldött, de általa még ki nem fizetett azon árukat, melyek csődnyitás előtt rendeltetésök helyére el nem értek és a bukott vagy helyette más valaki által fel nem vétettek. Az áru azonban vissza nem követelhető: 1. ha a tömeggondnok bukottnak a vételből való kötelezettségeit egészben teljesíteni kész; vagy 2. ha az árut harmadik személy a rendeletre szóló rakjegy vagy hajóselismervény átvétele mellett jóhiszemben megszerezte. 28. §. A mi ingó vagy ingatlan dolgot bukottnak neje a házas­ság tartama alatt szerzett, a csődtömegbe vonandó akkor is, ha a nő­nek tulajdonjoga telekkönyvi bejegyzés vagy egyéb körülménynél fogva csődnyitáskor külsőleg fel volt ismerhető. A nő ily tárgyak kiadását csak akkor követelheti, ha tényeket igazol, melyekből következtethető, hogy őket nem a bukott pénzén szerezte. 29. §. A bukottnak neje azon tárgyakat, melyeket a bukott üz­lete folytatásában használt, csak akkor követelheti vissza, ha tulajdon­joga e tárgyakon csődnyitáskor külsőleg fel volt ismerhető. 30. §. Ha a bukott vagy csődnyitás utáu a tömeggondnok vissza­követelhető dolgokat eladott vagy egyébként értékesített, a visszakö­vetélésre jogosított követelheti, hogy engedtessék neki át a még künlevő ellenértékre való jog, vagy a mennyiben csődnyitás után folyt be, maga az ellenérték. IV. FEJEZET. Az elkülönítésre jogosított hitelezők kielégítése. 31. §. I. A csődtömegben külön tömeg a csődtömeghez tartozó ingatlan. Ezen külön tömegből, csődeljárás alatti gyümölcseiből a Vl-ik fejezet határozatai szerint mindenek előtt a tömegköltségek és tömeg­tartozások egyenlittetnek ki. Ezek után a következő sorrendben egészben fizettetnek ki: 1. az ingatlan után a csődnyitást megelőző három évről hátra­maradt adó s vagyon-átruházási illeték pótlékaikkal együtt; 2. az ingatlant mint szőllőbirtokot, maradvány, irtvány vagy te­lepitvényes földet, ármentesitési ingatlant terhelő, csődnyitást meg­előző három évről hátramaradt összes váltság és költségjárulékok, akár állami közvetítésből, akár magán egyezkedésből eredtek; 3. az ingatlanon alkalmazott cselédeknek a csődnyitást meg­előző évről hátramaradt s a szokásost meg nem haladó bére; 4. a jelzálogos hitelezők követelései bejegyeztetésük rangsoroza­tában a 10—12., 32—34. §§. határozatainak figyelembe vételével; 5. az 1. és 2. szám alatt felsorolt, három évnél régibb követelé­sek, a mennyiben őket zálogjog illeti. 32. §. A bekeblezett szolgalmak helyébe, a mennyiben a csődön kívüli jog szerint fen nem tartandók, jelzálogos követelésként tőkésí­tett értékök lép. A csődnyitást megelőző három évről hátramaradt és a csődeljá­rás alatti kamat, valamint a bekeblezett egyéb járulékok vagy kiköt­mények a tőke rangsorozatában fizettetnek ki. Száztól nyolcznál magasabb kamatot soha sem szabad fizetni. Törvényes kamat fizettetik, ha a kamatláb a telekkönyvben ki­tüntetve vagy alacsonyabb kikötve nincsen. 34. §. A 31—33. §-okban foglalt tételek utáu a 33. §. megfelelő alkalmazása mellett a három évnél régibb kamatok és egyéb járulékok fizettetnek ki. 35. §. Ha egy követelés megosztatlanul több ingatlant terhel, a hitelező bármelyikből egészben követelhet kielégítést. A kielégítésül kapott összeg erejéig a zálogjog az egyetemlege­sen lekötött többi ingatlanról hivatalból törlendő. 36. §. II. A csődtömegben külön tömeg a csődtömeghez tartozó bányavagyon. 37. §. III. A csődtömegben külön tömeg a csődtömeghez tartozó azon ingó dolog, melyen csődnyitáskor valamely hitelezőnek kézi zá­loga van. Ezen külön tömegből, csődeljárás alatti gyümölcseiből minde­nekelőtt a Vl-ik fejezet határozatai szerint a tömegköltségek és tö­meghatározások egyenlittetnek ki. Ezek után egészben való kielégítést követelhet a zálogos hitelező összes per-, végrehajtási költségek, csődnyitást megelőző három évről hátramaradt és csődeljárás alatti, a száztól nyolczat meg nem haladó kamatja, végül tőkéje erejéig. 38. §. A megelőző szakaszban a kézi záloggal bíró hitelezőnek megadott jogok megilletik: 1. a kincstárt vám, fogyasztási adók, továbbá kihágások utáni pénzbüntetések erejéig a vám- vagy adóköteles termények vagy áruk tekintetében; 2. a bérbeadót a csődnyitást megelőző fél évi bérlési, egy évi ha­szonbérlési követelése erejéig azon ingóságok tekintetében, melyek a bérlemény területén találtatnak, vagy a bérlemény területén kívül ugyan, de a bérlési üzlethez tartozóknak bizonyulnak; 3. a művészeket, iparosokat és munkásokat dijaik és kiadásaik erejéig az általuk készített vagy kijavított és egyúttal visszatartott dol­gok tekintetében; 4. a bukottnak ügyvédjét dijai és kiadásai erejéig az eljárása következtében csődnyitáskor nála meglevő vagy ezután befolyó értékek tekintetében; 5. azokat, a kik valamely ingó dolog értékét növelték, követelé­seiknek a még meglevő értéknövelést meg nem haladó része erejéig ezen egyúttal visszatartott dolgok tekintetében; 6. vendéglősöket a bukottnak adott lakás, étel és ital erejéig a vendéglőbe hozott és visszatartott dolgok tekintetében; 7. azokat, a kiknek a kereskedelmi vagy váltótörvény bizonyos tárgyakra zálog- vagy megtartási jogot ad, az ezen törvényekben sza­bályozott követelések erejéig a visszatartott vagy rendelkezés alatt levő tárgyak tekintetében; 8. azokat, a kik bírói zálogot szereztek, követelésök erejéig a le­foglalt tárgyak tekintetében. 39. §. A ki a csődkövetelést a csődtömeghez tartozó valamely tárgy külföldön lakó birlalójára, vagy azon szándékkal, hogy ez a köve­telést megszerezhesse, valamely közbenjáróra átruház, köteles a csőd­tömegbe annyit fizetni, a mennyivel ez az által megcsonkul, hogy a bir­laló a reá ruházott követelésre a birtokában levő tárgyból kielégítést szerzett a külföldi törvénynek a jelen törvény 36. és 37. §§. szakaszai­ban el nem ismert elkülönítési jogánál fogva. Erre azonban átruházó csak akkor kötelezhető, ha a követelést csődnyitás után ruházta át, vagy ha átruházáskor tudta: 1. hogy a bukott maga ellen csődnyitó kérvényt beadott, vagy 2. hogy a bukott ellen beadott csődnyitó keresetre tárgyalás ren­deltetett; vagy 3. hogy a bukott vagyoni állapota következtében megszökött vagy elrejtőzött; vagy 4. hogy a bukott bejegyzett kereskedő fizetéseit megszüntette. 40. §. IV. Ha a bukott csődnyitás előtt örökséget szerzett, a ha­gyaték hitelezői és a hagyományosok elkülönített kielégítést követel­hetnek a csődnyitáskor meglevő hagyatéki tárgyakból. 41. §. V. A ki a bukottal közös tulajdonban, társaságban vagy

Next

/
Thumbnails
Contents