Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 23. szám - A peregyezségröl, különösen a nyilvánkönyvi bejegyzések szempontjából. (Befejezés)

— 178 — nem igazolható, ott meg sem engedhető. Az igazolás ugyanis — szerintük — a tkvi rendt. 95. §-a értelmében csupán annak illetve jogutódjának, ki ellen az előjegyzés kieszközöltetett, a hekehlezésre alkalmas nyilatkozata, vagy az ellene peruiján hozott jogerejü határozat alapján történik, és pedig az előbbi esetben az előjegyzést megengedő végzés kézbesítésének napjától számitott 14 nap alatt. A peregyezség végrehajthatósága pedig ezen módok egyikén sem igazolható; nem, jogerejü határozat alapján, mert ezen kérdés iránt pernek helye nincs, s nem, az ellenfélnek pótló nyilatkozata alapján, mert a lejárat napja tekintetében az ellenfélnek, ha bizonylat kiadása szándékában állna is, nincs mit pótolnia, s mert 14 nap alatt egy jóval későbbi határidő lejártának igazolása physicailag is lehetetlen. Ezen érvelés a tkvi rendt. 95. §-ának túlságosan megszorító értelmezésén alapszik, úgyde ezen megszoritólag való értelmezés indokolhatlan és nem tartható, mert 1. az igazolás nincs kizárólag 14 napi határidőhöz kötve, hanem történhetik más hosszasb időpontban is, és mert 2. az igazolásnak még, a fölemiitett kettőn kivül, más módon való érvényesítése is lehetséges és törvény szerint szabad, s végül mert 3. ezen nézet összeütközik a fenálló törvények tételes intézkedéseivel. Lássuk ezen ellentevéseket egyenkint. 1. Nevezetesen az igazolási határidő kivétel nélkül nem mindig 14 napban szabandó ki, hiszen hogy az 1861-ik évi országbírói értekezlet által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályokat ne is említsük, a magyarországi telekkönyvi rendeletnél ujabb keletű polgári törvénykezési rendtartásban foglalt határozatokhoz képest,1) és az erdélyi telekkönyvi rendtartás 97. §-ának intézkedéséből") vonható hasonszerüségnél fogva, az igazolásra most már rendszerint is 15 és nem 14 napi határidő tűzendő ki,3)s azonfelül az erdélyi tkvi rendtartásnak imént idézett szakasza azt is kimondja, hogy »a telekkönyvi hatóság a körülményekhez képest a határidőt 30 napra is teheti, s az esetben, midőn az igazolás valamely szerződési határozat teljesítésétől függ, az igazolási határidő azon időpontig kiterjeszthető, a melyen a szerződési határozat (p. o. vételár lefizetése stb.) t e 1 j e sit e n d ő«. Már pedig az vitát nem tűrő bizonyos, hogy a peregyezség is szerződés, még pedig a per bírósága előtti közhitelű s további jogorvoslatnak alá nem eső szerződés, és igy a peregyezségileg kikötött határidőben való fizetés iránti határozat is oly alapnak tekintendő, a melyhez a telekkönyvi hatóságnak az előjegyzés igazolása iránti határidő kimérésénél alkalmazkodnia kell. Hogy pedig az erdélyi telekkönyvi rendtartásban foglalt ezen intézkedés az Anyahonban is irányadó, azt aligha foghatná valaki tagadásba venni, mert ezen két telekkönyvi rendtartás (t. i. az erdélyi és a magyarországi) ugyanazon rendszer kinyomatai, megtestesülései, fő vonásaiban, sőt legtöbbnyire részletes intézkedéseiben is mindkettőnek egy és ugyanazon telekkönyvi rendtartás szolgálván alapul, azok bárha szövegezéseiket illetőleg nem is minden soraikra nézve, de lényegileg azonos tartalmúak, az erdélyibe, mint ujabb keletübe, beszövetvén oly felsőbb rendelkezések és döntvények is, melyek a magyarországinak csak külön álló függelékeit s döntvényszerü birói értelmezéseit képezik. A joghasonszerüség s a törvénykezés egyöntetűségének kívánalma is azt igényli, hogy a magyarországi telekkönyvi rendtartásnak átnézett, javított kiadását képező erdélyi telekkönyvi rendtartás, mint korunk haladottabb ál') A 307. §. szerint az igazolási kévéimet 15 n ap alatt kell beadni, a 277. §. szerint »a felebbvitel határideje rendszerint 15 napc; szóval a jelenlegi perrendtartás szabályozásához képest e jogorvoslatokat rendesen 15 napi határidő alatt kell érvényesíteni. 2) Az idézett §. igy hangzik : »az igazolásra rendszerint 15 napi határidő tűzendő ki.i 2) Ezen nézetnek adnak kifejezést hazánkban Schnieieren kívül a telekkönyvi jognak összes többi commentatorai és fejtegetöi, ehhez alkalmazkodnak a bírósagok, a mint Zlinszky Imre is »A magyar telekkönyvi rendtartás mai érvényében* czimü munkája 243. lapján tanúsítja »jelenleg a 15 napi határidő az igazolási kérelmekre nézve — az alsóbb és felsőbíróságok által — által ában elfogadva 1 e 11«. Shaa dolog ily állása mellett is az igazolási határidő tartama tárgyában a 15 napi határidő jogosultságát hosszasabban fejtegetni nem tartózkodtunk, annak kimentő oka az, hogy még mai napság is vannak egyes telekkönyvi hatóságok, főleg járásbíróságoknál, melyek szívós makacssággal ragaszkodnak az osztrák rendszer uralma alatt megszokott 14 naphoz. láspontjának megfelelőbb, a mennyiben a két országrészben az egymástól el nem térő körülmények engedik, az Anyahonban is tekintetbe vétessék.1) 2. Az igazolási módokét illetőleg is a magyarországi tkvi rendszabály 95. §-a nem kizárólag (taxatíve), hanem csak példaadásképen (exemplificative) intézkedik. Korántsem mondja az idézett §., hogy az előjegyzés csakis a terhelt félnek nyilatkozata és perbeli jogerős határozat alapján történhetik. Sőt az erdélyi tkvi rendtartásnak ugyancsak 95. §-a egyenesen Í zzal kezdődik hogy: »Az előjegyzés igazoltatik az által, hogy a bekeblezést gátló akadályok a hiányzó kellékek utólagos pótlása által elhárittatnak«, nem szorítkozik tehát csupán az érintett kétféle igazolási módra, hanem a bekeblezést gátló akadályok különbféleségéhez és a hiányzó kellékek minőségéhez képest még másféle módon való igazolásnak is tért enged; az ezen szakaszban szintén csak példaadás gyanánt felhozott igazolási módok között, a magyarhoni telekkönyvi rendtartás hason számú §-ában felhozott, azonkivül már a hiteles bizony i t v á n y is szerepel. Mi lehet természetesebb tehát, minthogy a végrehajthatóság avagy a peregyezségben kitűzött fizetési határidő lejártának hiánya miatt engedett zálogjogi előjegyzés, a végrehajthatóság bekövetkeztének vagyis a fizetési határnap lejártának bizonyításával igazoltassék; ezen bizonyítás pedig a közhitelű okiratot, tehát hiteles bizonyítványt képező peregyezségi kiadvány ujabb bemutatása által történik, melyből minden más pótlás nélkül is egymagából kiderülvén, hogy a bekebelezést addig gátiott akadály a teljesítési időpont bekövetkezése által elhárittatott, vagyis a kellő idő leteltével önkényt elenyészett: ehhez képest az igazolás megtörténtnek mondandó ki, s a bekeblezés, az előjegyzési kérvény beadása napjától fogva kezdődő hatálylyal, elrendelendő. 3. Végtére az előjegyzést peregj-ezség alapján meg nem engedhetőnek vitatók nézete a tételes törvény intézkedésébe is ütközik. Ugyanis, a mint már fenébb is érintettük, a váltóeljárás 57. és 59. §§-ai szerint peregyezség alapján helye van a biztosítási zálogjog előjegyzésének; továbbá a zálogjog előjegyzésének lehetőségét peregyezség folytán a telekkönyvi rendtartás 67. és 89. §-ai is kimondják. Ily positiv törvényes intézkedést, következtetésre, megszorító értelmezésre fektetett nézet alapján, mellőzni nem lehet. Hogyha pedig váltóbiróság előtt létrejött peregyezség alapján a zálogjog előjegyzésének hely adatik, akkor már nincs ok miért fentartassék a megszorító magyárazatra fektetett nézet a polgári biró előtt létrejött egyezséggel szemben, sem még ha a tkvi rendt. imént idézett rendelkezéseitől eltekintünk is; sőt törvényszerüleg indokolt véleményünk általánosítását, az ellenntzet kimutatott alaptalanságán kivül, az egyöntetű eljárás meghonosításának követelménye is támogatja, szükségli. Hogy a magyar judicatura is ez alkalommal kifejtett véleményünk jogosultságát elismeri, szolgáljon annak tanúsításául a m. kir. Curia mint legfőbb itélőszéknek 1873. évi október 7-ik napján hozott 7831. számú döntvénye, mely szerint az előjegyzés igazolása perenkivül nemcsak annak vagy jogutódjának, ki ellen az előjegyzés eszközöltetett, a bekeblezésre alkalmas nyilatkozata folytán, hanem az esetben is elrendelendő, ha a végzésben a bekeblezés megtagadásának in d o k ol á sár a ki j el öl t. hiányok az igazolási kérvényben pótoltatnak.J) Peregyezség alapján tehát, ha az egyezséget magában foglaló okirat az abban kikötött fizetési határidő lejárta előtt mutattatik be, helye van a zálogjog előjegyzésének az igazolási határidő nyilvántartásával a teljesítési időpontig, mely előjegyzés a peregyezség végrehajthatóvá váltának azaz a kikötött fizetési határnap bekövetkeztének tanúsítása által igazoltatik. •) Halmosi Endre : *A telekkönyvi rendszer alapelvek czimü müvében a 142.—143. lapokon, épen az Anyahonra vonatkozólag több esetet idéz a hol a tulajdonjogi előjegyzés igazolását zárt határidőhöz kötni nem lehet, mert' csak u°-y felel meg, — mondja a nevezett szerző — a telekkönyvi intézet a közélet szükségletének ; már pedig a zálogjogi előjegyzés is csak oly természetű, mint a tulajdonjogi előjegyzés, azok együtt és közösen szabályoztatnak ; miből kifolyólag a zálogjog előjegyzése sem szorítható mindig 15 vagy 30 napi határidőhöz. ') Lásd Herczeg Mihálynak a telekkönyvi rendtartásához mellékelt döntvény-gyűjteményében a 332. lapon.