Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 23. szám - A peregyezségröl, különösen a nyilvánkönyvi bejegyzések szempontjából. (Befejezés)

— 178 — nem igazolható, ott meg sem engedhető. Az igazolás ugyanis — szerintük — a tkvi rendt. 95. §-a értelmében csupán an­nak illetve jogutódjának, ki ellen az előjegyzés kieszközölte­tett, a hekehlezésre alkalmas nyilatkozata, vagy az el­lene peruiján hozott jogerejü határozat alapján tör­ténik, és pedig az előbbi esetben az előjegyzést megengedő végzés kézbesítésének napjától számitott 14 nap alatt. A peregyezség végrehajthatósága pedig ezen módok egyikén sem igazolható; nem, jogerejü határozat alapján, mert ezen kérdés iránt pernek helye nincs, s nem, az ellenfélnek pótló nyilatkozata alapján, mert a lejárat napja tekintetében az el­lenfélnek, ha bizonylat kiadása szándékában állna is, nincs mit pótolnia, s mert 14 nap alatt egy jóval későbbi határidő lejártának igazolása physicailag is lehetetlen. Ezen érvelés a tkvi rendt. 95. §-ának túlságosan meg­szorító értelmezésén alapszik, úgyde ezen megszoritólag való értelmezés indokolhatlan és nem tartható, mert 1. az igazo­lás nincs kizárólag 14 napi határidőhöz kötve, hanem tör­ténhetik más hosszasb időpontban is, és mert 2. az igazolás­nak még, a fölemiitett kettőn kivül, más módon való érvé­nyesítése is lehetséges és törvény szerint szabad, s végül mert 3. ezen nézet összeütközik a fenálló törvények tételes intézkedéseivel. Lássuk ezen ellentevéseket egyenkint. 1. Nevezetesen az igazolási határidő kivétel nélkül nem mindig 14 napban szabandó ki, hiszen hogy az 1861-ik évi országbírói értekezlet által megállapított ideiglenes törvény­kezési szabályokat ne is említsük, a magyarországi telek­könyvi rendeletnél ujabb keletű polgári törvénykezési rend­tartásban foglalt határozatokhoz képest,1) és az erdélyi telek­könyvi rendtartás 97. §-ának intézkedéséből") vonható ha­sonszerüségnél fogva, az igazolásra most már rend­szerint is 15 és nem 14 napi határidő tűzendő ki,3)s azonfelül az erdélyi tkvi rendtartásnak imént idézett szakasza azt is kimondja, hogy »a telekkönyvi hatóság a kö­rülményekhez képest a határidőt 30 napra is teheti, s az esetben, midőn az igazolás valamely szerződési határozat teljesítésétől függ, az igazolási határidő azon idő­pontig kiterjeszthető, a melyen a szerződési határozat (p. o. vételár lefizetése stb.) t e 1 j e sit e n d ő«. Már pedig az vitát nem tűrő bizonyos, hogy a peregyezség is szerződés, még pedig a per bírósága előtti közhitelű s to­vábbi jogorvoslatnak alá nem eső szerződés, és igy a per­egyezségileg kikötött határidőben való fizetés iránti határo­zat is oly alapnak tekintendő, a melyhez a telekkönyvi ha­tóságnak az előjegyzés igazolása iránti határidő kimérésénél alkalmazkodnia kell. Hogy pedig az erdélyi telekkönyvi rendtartásban foglalt ezen intézkedés az Anyahonban is irány­adó, azt aligha foghatná valaki tagadásba venni, mert ezen két telekkönyvi rendtartás (t. i. az erdélyi és a magyaror­szági) ugyanazon rendszer kinyomatai, megtestesülései, fő vo­násaiban, sőt legtöbbnyire részletes intézkedéseiben is mind­kettőnek egy és ugyanazon telekkönyvi rendtartás szolgál­ván alapul, azok bárha szövegezéseiket illetőleg nem is min­den soraikra nézve, de lényegileg azonos tartalmúak, az er­délyibe, mint ujabb keletübe, beszövetvén oly felsőbb ren­delkezések és döntvények is, melyek a magyarországinak csak külön álló függelékeit s döntvényszerü birói értelmezé­seit képezik. A joghasonszerüség s a törvénykezés egyön­tetűségének kívánalma is azt igényli, hogy a magyarországi telekkönyvi rendtartásnak átnézett, javított kiadását képező erdélyi telekkönyvi rendtartás, mint korunk haladottabb ál­') A 307. §. szerint az igazolási kévéimet 15 n ap alatt kell beadni, a 277. §. szerint »a felebbvitel határideje rendszerint 15 napc; szóval a jelenlegi per­rendtartás szabályozásához képest e jogorvoslatokat rendesen 15 napi határidő alatt kell érvényesíteni. 2) Az idézett §. igy hangzik : »az igazolásra rendszerint 15 napi határ­idő tűzendő ki.i 2) Ezen nézetnek adnak kifejezést hazánkban Schnieieren kívül a telek­könyvi jognak összes többi commentatorai és fejtegetöi, ehhez alkalmazkodnak a bírósagok, a mint Zlinszky Imre is »A magyar telekkönyvi rendtartás mai érvényé­ben* czimü munkája 243. lapján tanúsítja »jelenleg a 15 napi határidő az igazolási kérelmekre nézve — az alsóbb és felsőbíróságok által — által á­ban elfogadva 1 e 11«. Shaa dolog ily állása mellett is az igazolási határidő tartama tárgyában a 15 napi határidő jogosultságát hosszasabban fejtegetni nem tartózkodtunk, annak kimentő oka az, hogy még mai napság is vannak egyes telek­könyvi hatóságok, főleg járásbíróságoknál, melyek szívós makacssággal ragaszkod­nak az osztrák rendszer uralma alatt megszokott 14 naphoz. láspontjának megfelelőbb, a mennyiben a két országrészben az egymástól el nem térő körülmények engedik, az Anya­honban is tekintetbe vétessék.1) 2. Az igazolási módokét illetőleg is a magyarországi tkvi rendszabály 95. §-a nem kizárólag (taxatíve), hanem csak példaadásképen (exemplificative) intézkedik. Korántsem mondja az idézett §., hogy az előjegyzés csakis a terhelt félnek nyilatkozata és perbeli jogerős határozat alapján tör­ténhetik. Sőt az erdélyi tkvi rendtartásnak ugyancsak 95. §-a egyenesen Í zzal kezdődik hogy: »Az előjegyzés igazol­tatik az által, hogy a bekeblezést gátló akadályok a hi­ányzó kellékek utólagos pótlása által elhárittat­nak«, nem szorítkozik tehát csupán az érintett kétféle iga­zolási módra, hanem a bekeblezést gátló akadályok különb­féleségéhez és a hiányzó kellékek minőségéhez képest még másféle módon való igazolásnak is tért enged; az ezen sza­kaszban szintén csak példaadás gyanánt felhozott igazolási módok között, a magyarhoni telekkönyvi rendtartás hason számú §-ában felhozott, azonkivül már a hiteles bizo­ny i t v á n y is szerepel. Mi lehet természetesebb tehát, minthogy a végrehajtha­tóság avagy a peregyezségben kitűzött fizetési határidő le­jártának hiánya miatt engedett zálogjogi előjegyzés, a vég­rehajthatóság bekövetkeztének vagyis a fizetési határnap lejártának bizonyításával igazoltassék; ezen bizonyítás pedig a közhitelű okiratot, tehát hiteles bizonyítványt képező per­egyezségi kiadvány ujabb bemutatása által történik, melyből minden más pótlás nélkül is egymagából kiderülvén, hogy a bekebelezést addig gátiott akadály a teljesítési időpont be­következése által elhárittatott, vagyis a kellő idő leteltével önkényt elenyészett: ehhez képest az igazolás megtörténtnek mondandó ki, s a bekeblezés, az előjegyzési kérvény beadása napjától fogva kezdődő hatálylyal, elrendelendő. 3. Végtére az előjegyzést peregj-ezség alapján meg nem engedhetőnek vitatók nézete a tételes törvény intézkedésébe is ütközik. Ugyanis, a mint már fenébb is érintettük, a vál­tóeljárás 57. és 59. §§-ai szerint peregyezség alapján helye van a biztosítási zálogjog előjegyzésének; továbbá a zálog­jog előjegyzésének lehetőségét peregyezség folytán a telek­könyvi rendtartás 67. és 89. §-ai is kimondják. Ily positiv törvényes intézkedést, következtetésre, megszorító értelme­zésre fektetett nézet alapján, mellőzni nem lehet. Hogyha pe­dig váltóbiróság előtt létrejött peregyezség alapján a zálog­jog előjegyzésének hely adatik, akkor már nincs ok miért fentartassék a megszorító magyárazatra fektetett nézet a pol­gári biró előtt létrejött egyezséggel szemben, sem még ha a tkvi rendt. imént idézett rendelkezéseitől eltekintünk is; sőt törvényszerüleg indokolt véleményünk általánosítását, az el­lenntzet kimutatott alaptalanságán kivül, az egyöntetű eljárás meghonosításának követelménye is támogatja, szükségli. Hogy a magyar judicatura is ez alkalommal kifejtett véleményünk jogosultságát elismeri, szolgáljon annak tanú­sításául a m. kir. Curia mint legfőbb itélőszéknek 1873. évi október 7-ik napján hozott 7831. számú döntvénye, mely szerint az előjegyzés igazolása perenkivül nemcsak annak vagy jogutódjának, ki ellen az előjegyzés eszközöltetett, a bekeblezésre alkalmas nyilatkozata folytán, hanem az eset­ben is elrendelendő, ha a végzésben a bekeb­lezés megtagadásának in d o k ol á sár a ki j el öl t. hiányok az igazolási kérvényben pótoltatnak.J) Peregyezség alapján tehát, ha az egyezséget magában foglaló okirat az abban kikötött fizetési határidő lejárta előtt mutattatik be, helye van a zálogjog előjegyzésének az igazolási határidő nyilvántartásával a teljesítési időpontig, mely előjegyzés a peregyezség végrehajthatóvá váltának azaz a kikötött fizetési határnap bekövetkeztének tanúsítása által igazoltatik. •) Halmosi Endre : *A telekkönyvi rendszer alapelvek czimü müvében a 142.—143. lapokon, épen az Anyahonra vonatkozólag több esetet idéz a hol a tulaj­donjogi előjegyzés igazolását zárt határidőhöz kötni nem lehet, mert' csak u°-y fe­lel meg, — mondja a nevezett szerző — a telekkönyvi intézet a közélet szükségle­tének ; már pedig a zálogjogi előjegyzés is csak oly természetű, mint a tulajdon­jogi előjegyzés, azok együtt és közösen szabályoztatnak ; miből kifolyólag a zálog­jog előjegyzése sem szorítható mindig 15 vagy 30 napi határidőhöz. ') Lásd Herczeg Mihálynak a telekkönyvi rendtartásához mellékelt dönt­vény-gyűjteményében a 332. lapon.

Next

/
Thumbnails
Contents