Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 23. szám - A peregyezségröl, különösen a nyilvánkönyvi bejegyzések szempontjából. (Befejezés)

Nyolczadik évfolyam. 23. szarr\. Budapest, 1878. június 6. Külön mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye", ss „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye", az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel" cziraü melléltletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedérre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek b é legczélszerübben p o s küldendők. vidékről tsl' MEGJ ELÉN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TAR TALOM: A peregyezségröl, különösen a nyilvánkönyvi bejegyzések szempontjából. Dr. S o o s Kálmán zilabi kir. törvsz. jegyzötölT— Döntvénybirálat. (Exceptio non vite adimpleti contractus. Dr. B. I.) — Bíróságaink praxisa az ügyvédi munkadíj megállapítása tárgyában. (Oe.) — Jogirodalom. (A büntető-jogtudomány programmja. Irta Carrara Ferencz, fordította Beksics Gusztáv.) — Tanulmányi rendszerünk és a nemzetközi jog. Horváth Jánostól. — Az ügyvédi kamarákból. (A székesfehérvári kamara felterjesztése.) — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a .Budapesti Közlöuyc-böl. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A >Döntvények gyüjteményé«-nek egy ive. A peregyezségröl, .-' különösen a nyilvánkönyvi bejegyzések szempontjából Dr. Soos Kálmántól. j/ (Befejezés.) A peregyezség alapján elrendelendő zálogjogi előjegyzés ellen felhozni szokott érvelések megczáfolására később térünk vissza, most pedig véleményünket kivánjuk igazolni a következőkben: a) Fel volt említve már, hogy a jogerőre nem emelkedett, de feltétlenül marasztaló ítélet alapján biztosítás és előjegyzés kérhető, s hogy ennélfogva a nem jogerős ítélettel azonos hatályú még végre nem hajtható peregyezség alapján is a biztosítást és az előjegyzést meg kell engedni; ugyanez következik atkvi rendt. 88. §. d) pontjából, mely szerint azon esetekben, melyekben a törvények a hitelezőnek valamely meghatározott követelésre nézve biztosítási jogot adnak, -hová a polg. törv. rendt. 338. § a is tartozik, tehát a nem jogerős ítélet s az azzal egyenlő végre nem hajtható peregyezség is, — a zálogjog előjegyzése történhetik, ha a követelés és biztosítás törvényes feltételei okiratilag tanúsíttatnak. b) Az előjegyzés czélja előleges biztosítást nyújtani a követelésre nézve addig is, mig a rendes bekeblezés eszközölhető volna, ezen előleges biztositásnak szüksége a peregyezségnél is fenforog, s miután a czél a peregyezményen és más okmányokon alapuló követeléseknél azonos, a czél elérésére vezető eszközöket is mindeniknél egyaránt meg kell engedni. A kért előjegyzés megtagadása esetében a peregyezségbeli hitelező időközben más által megelőztetvén, elvesztheti az elsőbbséget, ami azután könnyen a követelés felhajthatásának meghiúsultával egyértelmű volna, de még annak lehetősége sincs kizárva, hogy a ravasz adós talán épen azért köt egyezséget, hogy bizalmat színlelve, azalatt ingatlanainak megterhelése vagy elidegenítése által, a mi roszat sem gyanitó hitelezőjét sikeresebben kijátszhassa. c) Ha a bekeblezés bizonyos feltételhez köttetik, ezen feltétel igazolhatásáig a feltételes bejegyzés azaz az előjegyzés megadását a jogi szükségesség megkivánja. Már pedig peregyezségnél a bekeblezés feltétele a végrehajthatóság, ezen feltétel bekövetkeztéig tehát az előjegyzést megkell adni. Az előjegyzés nem is vonja maga után azon veszélyeket, melyeket mint a zálogjog szükségfölötti bekeblezésével együttjárókat megelőzőleg fölemiitettünk, minthogy az előjegyzés csak feltételes tehert állapit meg, mely nem csak a fizetés megtörténte alkalmából, de az igazolás elmulasztása esetében is, az érdekelt nyilvánkönyvi tulajdonos egyszerű kérelmére töröltetik, mi által a hiteltelekkönyvek túlterhelése elenyésztethető. d) Ha az előjegyzésnek magánokirat alapján helye van, annál inkább helyet kell annak engedni hason körülmények között közokirat alapján, melyek közé a tkvi rendt. a peregyezséget is számítja. Határozottan kimondja ezen elvet és szabályozza a közokiratokra történhető előjegyzést a tkvi rendt. 89. és következő §-aiban. A kellékek tekintetében, melyeknél fogva közokiratokra előjegyzés történhetik, a tkvi rendt. 89.§-a a magánokiratok kellékeire hivatkozván, az ily közokiratnál megkívántatik, hogy az a 63—76. §-ok általános rendeleteinek megfeleljen, vagyis hogy a bejegyzésre nézve szabályul felállított általános kellékeknek megfelelőleg szerkesztessék, és hogy a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint bizonyítékul szolgálhasson. Az érintett általános kellékek pedig abból állanak, hogy az okirat bejegyezhető jogot, határozottan megjelölt és számszerűleg meghatározott követelést tárgyazzon, továbbá hogy az okirat eredeti, jogositottságot és érvényes jogügyletet tartalmazó, s hazai nyelven irott legyen és végül hogy nyilvánkönyvileg jogosult egyénre avagy annak örökösére vonatkozzék. Már pedig hogy a hazai bíróságok által jegyzőkönyvre vett és hivatalos alakban kiadványozott, a tartozásnak és összegének elismerését tartalmazó, s a hitelező javára követelési jogosultságot engedélyező peregyezség a felsorolt kellékeknek megfelelő közokirat, s hogy annak alapján a nyilvánkönyvi előzőként jelentkező adós ellen, a peregyezségben kikötött határidő lejárta előtt, csakugyan kérelmezhető a telekkönyvi előjegyzés, az, az előrebocsátottakból kétségbevonhatlanul kitetszik. e) A telekk. rendt. 67. §-a is második bekezdésében határozottan kimondja, hogy » bírósági egyezségeknél a felek kiegyezése felől kiadott végzések, vagy különös hivatalos okiratokra bekeblezések vagy előjegyzések történhetnek.* Tehát peregyezség alapján nem csak bekeblezések, hanem előjegyzések is történhetnek. Ezen törvény szerint helyt nyerhető előjegyzések pedig más egyébre nem is érthetők, mint épen a szőnyegen forgó peregyezségbeli le nem járt követelésekx-e. f) Felhozható még, hogy a váltóeljárás 57. §-a szerint a váltó bíróság előtt kötött egyezség alapján, ha a kötelezettség teljesítésének ideje még be nem következett és a biztosításhoz való jog az egyezségben fentartatott, biztositásnak van helye, ezen biztosítás az 59. §-ból következőleg telekkönyvezett ingatlanoknál a biztosítási zálogjog előjegyzése által történik. Vajon nem közel fekvő-e az ok, hogy ugyanazon joghatály tulajdonittassék a polgári bíró előtti hason természetű peregyezségnek is, mint milyennel a váltóbiróságok (melyek igen sokszor azonosak a polgári bíróságokkal) előtt létrejött peregyezmény törvény által felruházva van ? Ezekben kellőleg és törvényszerű okokkal bebizonyítottnak véljük, hogy a kérdésben forgó tartalmú peregyezségek alapján a zálogjog előjegyzésének van helye. Most lássuk az ezen előjegyzés megengedhetősége ellen a más nézetet pártolók által felhozni szokott érveket. Előjegyzést — mondják ők — végre nem hajtható peregyezség alapján nem lehet megadni, mert azt ugy sem lehetne igazolni, holott az előjegyzés épen a később bekövetkezendő igazolásra való tekintetből engedtetvén, a hol az