Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 22. szám - A peregyezségről, különösen a nyilvánkönyvi bejegyzések szempontjából

Nyolczadik évfolyam. 22. szair\. Budapest, 1878. rr\ájus 30. Külön mellékletek : a „Döntvények gyűjteménye", &z „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGrYAB JO&ÁSZGYÜLÍS NAPILAPJA. Előfizetési árak bér a „Magyar Themis", a „Dontvények gyűjteménye", az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi tőrvények anyaggyüjteménynyel" czimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 lorint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. íz előfizetési pénzek bérmente legczélszeriibben p o s t a u t a I küldendík. n. vidékrSl ly utján MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYARJOGÁSZGYULÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A peregyezségről, különösen a nyilvánkönyvi bejegyzések szempontjából. Dr. S o o s Kálmán zilahi kir. törvsz. jegyzőtől. — Tárcza. (Törvényszéki orvosi vélemény testvérgyilkossággal vádolt E. M. beszámithatósága iránt). Dr. Kecskeméthy Lajos törvényszéki orvostól. — A magyar ügyvédség reformja. — Az ügyvédi kamarákból. (A budapesti ügyvédi kamara felterjesztése a bélyegtörvényjavaslat tárgyában). — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlönyéből. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Rendeletek tárá«-nak egy ive. A peregyezségről, különösen a nyilvánkönyvi bejegyzések szempontjából. Dr. Soos Kálmántól. Az érvényben álló polgári törvénykezési rendtartás 117. §-a szerint sommás eljárásban az arra utalt bíróságok a peres felek között az egyezséget hivatalból kötelesek megkísérelni, hasonlóan a 477. és 488. §-ai szerint a községi és vásári bíróságok, s a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877: XXII. t.-cz. 42. §-a értelmében a községi és bagatell-biróságok is. A 124. §. azt tartalmazza, bogy a felek között az eljárás folytán (a per birája előtt) létrejött és jegyzö'könyvbe vett egyezség jogérvényes ítélet erejével bir. A 257. §. értelmében is »a per birája előtt kötött egyezségek itélet e r ej é v el bírnak*, a 317. §. pedig oly hatályt tulajdonit annak, hogy a bírói egyezség által befejezett perekben perújításnak sincs helye. A 345. §. f) pontja a per folyamában az ügy birája előtt létrejött, és a 477. §. a községi bíró által jegyzőkönyvbe vett egyezség alapján végrehajtásnak enged helyet. Ugyanezen joghatálylyal bir a bagatell-biróságok előtt 1 étrejött egyezség, mit következtetni lehet az 1877: XXII. t.-cz. 78. és 79. §-ok a) pontjaiból, melyekhez képest semmiségi panasznak van helye, ha a végrehajtás az itélet vagy egyezség tartalmán tul terjesztetett vagy annál szűkebb körre szorittatott. Az 1877: VIII. t.-cz. 5. §.-a megszabja, hogy a 8°/o-nál magasabb kamat, ha birói egyezségben köttetett is ki, a biró által meg nem állapitható, azaz végre nem hajtható, s ennyiben a peregyezség végrehajthatósága megszorítást szenved ; ki van azonban véve ezen korlátozás alól nyolcz százaléknál magasabb kamat az idézett törvényczikk 8. §-a által akkor, ha az az 1877: VIII. t.-cz. hatályba lépte előtt keletkezett jogérvényes Ítéletben vagy peregyezségben állapíttatott meg. Sőt a bűnvádi eljárásnál is a házasságtörésre és a családi körben a vagyon-, személy-, és testi biztonság ellen elkövetett bizonyos nemű bűnös cselekvényekre valamint az erdélyi részekben máig is érvényben álló ausztriai büntető-törvénykönyv szerint még némely más vétségekre nézve is, úgyszintén a kihágásoknál és a magán személyek ellen sajtó utján elkövetett vétségeknél a kiegyezésnek oly hatálya van, hogy az a további eljárást, sőt a még ki nem hirdetett itélet foganatba vételét is kizárja. A speciális jogokban a peregyezségre vonatkozólag található intézkedések közül csak a váltó-eljárás és a telekkönyvi rendszabály egynémely szakaszát emiitjük fel, minthogy atöbbiek czélunkhozközvetlenül nem tartoznak. Ugyanis a váltó-eljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet 57. §-ánál fogva, biztositásnak van helye »a váltóbiróságok előtt kötött egyezség alapján, ha a kötelezettség teljesítésének ideje még be nem következett és a biztosításhoz való jog az egyezségben fentartatott«. Ezt kiegészítőlég az 58. §. mondja, hogy »a biztosítási végrehajtás ugy ingó, valamint (eltérőleg a polg. törv. rendtartástól) ingatlan vagyonra elrendelhető*, mely rendszerint telekkönyvezett ingatlanoknál a biztosítási zálogjog előjegyzése s a tartozékok összeírása által történik. A váltó-eljárás 63. §-a szerint pedig a váltóbiróság előtt kötött egyezség alapján — feltéve, hogy a teljesítés ideje bekövetkezett — kielégítési végrehajtásnak van helye. A telekkönyvi rendtartás 67. §-a is azon intézkedést foglalja magában, hogy a bíróság előtti kiegyezésről kiadott végzésekre vagy különös hivatalos okiratokra bekeblezés vaSJ előjegyzés történhetik. A minket közvetlenül érdeklő 84. §. b) pontjában pedig »a bíróságok, vagy más arra jogositott hatóságok által fölvett végrehajtható egyezségek* is a bekeblezések alapjául szolgálható közokiratok sorában számittatnak fel. Ennyi előzményből is kétségtelenül kiviláglik, hogy a peregyezségnek törvényeink oly joghatályt tulajdonitnak, hogy annak alapján végrehajtásnak és nyilvánkönyvi bejegyzésnek helye van. A kielégítési vagy biztosítási végrehajtás és a telekkönyvi bekeblezés vagy előjegyzés megengedése azonban bizonyos feltételekhez van kötve, s a feltételezett körülmenyek vagyis megengedhetőségi kellékek hiányában a végrehajtásra s illetve bejegyzésre irányult kérelem meg is tagadható. Épen ezen feltételeket, a bejegyzési kellékeket, kívánjuk ezúttal figyelmünk tárgyává tenni, s kimutatni, hogy per egyezség alapján mikor lehet és mikor nem lehet a kért nyilvánkönyvi bejegyzést és a bejegyzések melyik faját megadni? Bíróság előtti egyezségről kiadott végzés, vagy egyébkénti hivatalos kiadvány alapján, melyben a felperesnek átengedett ingatlan telekkönyvi és helyrajzi száma szerint kitüntetve van, sőt curiai döntvények értelmében ily telekkönyvszerü megjelölés nélkül is, ha a bemutatott iratokból a felperes által igényelt fekvőség azonossága kétségen kivül áll, felperes a maga javára tul aj donjogi bekeblezést eszközölhet. Hasonló módon peregyezség alapján a dologi szolgalom jogának bekeblezése is megnyerhető. Tulajdoni és szolgalmi jogra nézve peregyezség alapján a nyilvánkönyvi bejegyzésnek akkor is helye van, ha a peregyezségben bekeblezési engedély nem foglaltatik; mert e kellék a telekkönyvi rendtartás 84. §-ának a peregyezségről szóló b) pontjában megszabva nincs, s mert az emiitett jogok az ingatlanra vonatkozólag csakis a telekkönyvi bejegyzés által jonek létre ; bekeblezés nélkül tehát a peregyezség hatálytalan, hasznavehetlen maradna. Ellenben ha a bíróság előtt a peres felek személyes (dologhozi) jogok fölött egyeztek ki, — melyek a kiegyezésben már megállapitvák s létrehozvák, a telekkönyvi bejegyzés által pedig csak absolut hatályú (dologbani) jogokká fognak átváltozni, — az erről kiállított okirat alapján bekeblezés csak ugy nyerhető, ha a nyilvánkönyvi jogosított a bekeblezésre akár a peregyezségben, akár külön alakszerű okmányban engedélyt ad. Ez áll jelesen a lak-vagy