Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 19. szám - Törvényjavaslat a magyar rendőri büntetőtörvénykönyvről

— 149 — 4. §. A 2. §. esetében, a kiskorú ellen hat hónapot túlhaladó elzárásnál s ezen időtartamon belül, az elkövetett vétségre, a btk -ben megállapított fogház tartamának felénél hosszabb ideig tartó elzárás dem állapitható meg. A btk. 84. §-a második bekezdésének rendelkezése ez esetben is alkalmazható. 5. §. A rendőri büntető-törvénykönyv hatálya ugyanazon területre terjed ki, mint a bűntettekről rendelkező büntető-törvénykönyv. 6. §. A miniszteri rendeletnek hatálya, melylyel valamely tilalomnak vagy rendelkezésnek megszegése rendőri kihágásnak mondatik ka: a rendelet intézkedéséhez képest, vagy az 5. §-ban meghatározott egész területre vagy annak valamelyik részére, vagy csakis egy vagy több törvényhatóság, város vagy község területére terjed. A törvényhatósági szabály vagy az egész törvényhatóság területére vagy annak egyik részére, vagy a törvényhatóság hatósága alatt álló egy vagy több községre terjed ki. A város által kiadott s a jelen szakaszban megjelölt tartalmú szabály csakis az azt kibocsátó város területén bir hatálylyal. A rendőri kihágás elkövetői mindazonáltal az esetben is büntetendők, ha azon területen, hol azt elkövették, csak ideiglenesen tartózkodnak, s habár az, rendes lakhelyükön vagy máshol büntetendő cselekményt nem képez. Ezen szabály a külföldiekre is alkalmazandó. 7. §. A rendőri kihágást megállapító törvényhatósági vagy városi szabály érvényéhez a belügyminiszter megerősítése szükséges. Az ily szabályok, 3 nap alatt meghozataluk után, •— a városi szabály mindazonáltal a törvényhatóság utján s ennek véleménye mellett, — megerősítés végett a belügyminiszterhez felterjesztendők. A belügyminiszternek joga van a hozzá felterjesztett szabályt módosítani vagy pótolni, valamint az abban megállapított büntetéseket is megváltoztatni. Fontos okoknál fogva jogosítva van a belügyminiszter a szabály megerősítését egészen megtagadni. 8. §. Sürgős szükség esetében mindazonáltal joga van a törvényhatóságnak vagy városnak valamely rendőri büntető szabályt, annak meghozatala és kihirdetése után, a belügyminiszteri megerősítés előtt is hatályba léptetni. Ez esetben azonban a szabály érvénye, ha időközben a belügyminiszter által meg nem erősíttetik — a kihirdetést követő 20 nap elteltével megszűnik, s az azt kibocsátott hatóság által 6 hónap eltelte előtt nem újítható meg. Köteles mindazonáltal az illető hatóság minden ily szabályt, legfeljebb 24 óra alatt, annak meghozatala után s mindenesetre a kihirdetés előtt, a belügyminiszterhez felterjeszteni s a felterjesztésben külön kiemelni, hogy a szabály ideiglenesen hatályba léptetett. Az ideiglenesen hatályba léptetett szabály a belügyminiszter által 20 nap eltelte előtt is megszüntethető. 9. §. A miniszteri rendelet nem jöhet összeütközésbe a törvénynyel; a törvényhatósági szabály nem jöhet összeütközésbe a törvénynyel vagy a miniszteri rendelettel; a város által kiadott szabály pedig nem lehet összeütközésben sem a törvénynyel, sem a miniszteri rendelettel, sem a törvényhatósági szabályijai. 10. §. Arra nézve, hogy valamely rendőri büDtető rendelet vagy szabály kötelező legyen, szükséges: 1. hogy kibocsátásánál az azt kibocsátó hatóság hatósági körét tul ne lépte, 2. hogy a rendelet, illetőleg a szabály kellőleg kihirdetett legyen. 11. §. A miniszter által kibocsátott rendőri büntető rendelet a hivatalos lapban hirdetendő ki, s hatálya — a mennyiben a rendeletben hosszabb idő nem tűzetik ki — a hirdetés napját követő 8-ik napon kezdődik. A törvényhatóságok és városok büntető szabályainak kihirdetési módozatai, a helyi viszonyokhoz képest, a belügyminiszter által állapittatnak meg. A kihirdetési napot követő 3 nap letelte előtt azonban ily nemű szabály nem léphet hatályba. A 8. §-ban megjelölt ideiglenes szabály mindazonáltal a kihirdetést követő 24 óra elteltével válik hatályossá. 12. §. A rendőri büntető rendelet vagy szabály alkalmazásánál joga van a bíróságnak azok törvényessége felett is határozni, de nem szabad a rendelet vagy szabály szükségességét vagy czélszerüségét bírálata alá vennie. Törvényhatósági vagy városi rendőri büntető szabályt illetőleg, •az azt megállapító hatóság mikénti összehívása, alakulása, valamint a szavazás módozata vagy a szavazatok száma, szintén nem képezheti a hiróság bírálatának tárgyát. 13. §. A rendőri büntető rendelet vagy szabály hatálya megszűnik: 1. ha határozott időre szól: ezen idő elteltével; 2. ha valamely esemény, mint ragályos betegség, marhavész, gyakori tűzvész, vizár vagy másnemű közveszély tartamára s nem a visszavonásig adatott ki: ezen esemény elmultával: 3. ha egyes rendszerint nem ismétlődő eseteket — mint kiállításokra, körmenetekre, ünnepélyekre s hasonló esetekre vonatkozik: a kibocsátás ''ndokául szolgált eset elmultát követő napon. A törvényhatósági szabály ezeken fölül hatályon kívül helyeztetik, az azon tárgyról valamely miniszter által kiadott büntető-rendelet hatálybaiéptével, a városi szabály pedig az ugyanazon tárgyról intézkedő miniszteri büntető-rendelet vagy törvényhatósági szabály hatálybaléptével. . ,, ..... . Ha azonban az alattas hatóság által kibocsátott szabály tobb intézkedést tartalmaz, s a fölöttes hatóság rendelete vagy szabálya nem terjed ki valamennyire: ez utóbbi által nem érintett intézkedések továbbra is hatályban maradnak. 14. §. A büntető-törvénykönyv általános határozatai, a mennyiben a jelen törvésy ellenkezőt nem állapit meg, a rendőri kihágások esetében is alkalmazandók. 15. §. Külföldön elkövetett rendőri kihágás miatt, a jelen törvény hatályának területén büntetésnek nincs helye. 16. §. Rendőri kihágás miatt kiadás nem engedélyezhető. 17. §. Az elzárás legrövidebb tartama 3 óra. s a községi fogházban, a mennyiben a viszonyok engedik, magán-zárkában hajtatik végre. Az elzárásra itélt, maga élelmezheti magát, s munkára a következő szakaszban meghatározott eset kivételével nem kényszeríthető. 18. §. Oly helyeken, a hol a belügyminiszter által megerősített szabályok szerint berendezett és vezetett dologház létezik. 8 napnál hosszabb elzárásra itélt azon egyének, a kik életkoruk 20. évét még nem haladták tul, büntetésüket dologházban állják ki. s ez esetben a házszabályokban meghatározott munkára kényszeritendők. 19. §. Ha valamely kihágásra a törvény, a rendelet vagy a szabály csupán pénzbüntetést rendel: ezen büntetési nem csakis a behajthatlanság és több kihágás találkozásának eseteiben (30. §.) változtatható elzárásra. 20. §. Ha az enyhítő körülmények tulnyomóak: az elzárás helyett pénzbüntetés állapitható meg. 21. §. Ha az Ítéletben csupán pénzbüntetés allapittatik meg : meghatározandó egjszersmind az elzárás tartama, mely a pénzbüntetés behajthatlansága esetében ennek helyébe lép. Ezen átváltoztatásnál 2 frtot felül nem haladó pénzbüntetés helyett, 12 óránál hosszabb ideig tartó elzárás nem állapitható meg. Két forintot fölülhaladó pénzbüntetés esetében mindenik forinttól tiz forintig terjedő összeg helyett egy napi elzárás számítandó. A két forintot felülhaladó, de egy egész forintot ki nem tevő többlet, a pénzbüntetésnek elzárásra való átváltoztatásánál nem jő számitásba. 22. §. A 21. §. esetében a pénzbüntetés helyett megállapítandó elzárás tartama nem terjedhet tovább 30 napnál — ha a törvényben, 8 napnál — ha miniszteri rendeletben, 3 napnál — ha törvényhatósági, és 1 napnál — ha városi szabályban határoztatik meg az elkövetett kihágás büntetése. 23. §. Ha az Ítéletben az elzáráson felül pénzbüntetés is állapit tátik meg: abban szintén meghatározandó az elzárás azon tartama, mely a pénzbüntetés behajthatlansága esetére, ennek helyébe lép. Ez esetben azonban, a pénzbüntetés összegére való tekintettel, és a 21. §. rendelkezésének szem előtt tartása mellett, az elzárás tartama felemelhető: 15 napig terjedhető tartammal, ha a törvényben, 5 napig terjedhető tartammal, ha miniszteri rendeletben, 2 napig terjedhető tartammal, ha törvényhatósági szabályban, 1 napig terjedhető tartammal, ha városi szabályban határoztatik meg az elkövetett kihágásnak a két büntetési nemben való büntetése. Az elzárásnak a 3. §-ban megjelölt esetek szerinti leghosszabb tartama a jelen szakasz esetében, az itt meghatározott korlátok közt felemelhető. 24. §. Hivatalvesztés és a politikai jogok felfüggesztése a rendőri kihágás fölött ítélő bíróság által nem állapítható meg. A fegyelmi törvények rendelkezései mindazonáltal ezen intézkedés által nem érintetnek. 25. §. A büntető-törvénykönyv 60. és 61. §§-aibm meghatározott mellékbüntetések, az ott megjelölt föltételek alatt kihágási esetekben is alkalmazhatók. A különös szakképzettséget kívánó foglalkozás azonban 6 hónapi tartamon felül nem tiltható el. 26. §. A rendőri kihágás kísérlete nem büntettetik. 27. §. A rendőri kihágásra megállapított büntetés remcsak a tettes, hanem a felbujtó ellen is alkalmazandó. Ha azonban a rendőri büntető-törvényben, rendeletben vagy szabályban a csa'ádfők, gondnokok, felügyelök, a háztulajdonosok, az iparosok vagy gazdák felelőssé tétetnek gyermekeik, gondnokoltjaik, a felügyeletükre bízottak vagy a lakók, segédek illetőleg a tanonczok által elkövetett kihágásért, amennyiben a kihágás azoknak rendelete vagy utasítása folytán követtetett el: a büntetés csak is ellenök lesz megállapítandó. Kivétetik az eset, ha jelen szakaszban megjelölt tettesek, a rendőrség felhívása vagy intése ellenére követték el a kihágást. Ez esetben ők is büntetendők. 28. §. A rendőri kihágás az esetben is büntetendő, ha az gondatlanságból követetett el, kivéve ha a törvény, rendelet vagy szabály csak a szándékos elkövetést rendeli büntetni. 29. §. Több még nem büntetett rendőri kihágás találkozása esetében, valamennyire egy összbüntetés állapítandó meg. Oly rendőri kihágások találkozása esetében, melyekre a törvény, rendelet vagy szabály elzárást, vagy elzárást és pénzbüntetést együtt állapított meg, ha az összbüntetés elzárásban áll: ennek tartama a 23. §-ban megjelölt különböztetésekkel, az ott meghatározott tartammal felemelhető. 30. §. A pénzbüntetés, az ezen büntetéssel büntetendő mindegyik kihágás miatt külön állapítandó meg, s behajthatlansága esetére az e helyett alkalmazandó elzárás tartama tekintetében szintén a 23. §. rendelkezései irányadók.