Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 14. szám - A Duchesne-szakaszok a magyar büntetö-törvénykönyv javaslatában

Nyolczadik évfolyam. 14. szarr\. Budapest, 1878. április 4. Külön mellekletek: a „Döntvények gyűjteménye" az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel'-. A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések es reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 7. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGASZGYÜLÉS NAPILAPJA. Klűti/.ctr>j árak (helybe a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye", az „Igazságügyi rendeletek tára" és a* „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel" c/.imü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forintfélévre 5 forint, negyederre 2 forint 50 kr. *z előfizetési pénzek b é r me legczélszerübben postau küldendők. t »11 n, vidékríl ly utján MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLES TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. TARTALOM: Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. A Duchesne-szakaszok a magyar büntető-törvénykönyv javaslatában. Dr. Barna Ignácztól. _ A gyámsági törvény 254. §-ának értelmezéséhez Molnár Jenő aljarasbirótól. - Észrevételek az 1875. XXXVI. t.-cz. hatályon kivül tételéről, valamint az 1871. VIII. és IX. t-czikkek némely intézkedéseinek módosításáról szóló igazságügyminiszteri törvényjavaslat felett. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csödbe.ielentesi határidők. - Kivonat a .Budapesti Közlönyéből. — Csődök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok. - Igénykereseti felhívások) — H iilon melléklet : A »Döntvények gyűjteményéinek egy ive. A Duchesne-szakaszok a magyar biintetö-törvénykiJnyv javaslatában. Dr. Barna Ignácztól. (Befejező czikk.)*) A képviselőház a jogügyi bizottság által ajánlott módosítás alapján a főrendiház u. n. Duchesne-szakaszait következő szakaszokká változtatta át: 205. §. A 203. §-ban meghatározott bűntett elkövetésére irányzott szövetség (132. §.), ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul, 3 hónapig terjedhető fogházzal büntettetik. 288. §. A 278. §-ban meghatározott bűntett elkövetésére irányzott szövetség (132. §.), ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul, két évig terjedhető börtönnel büntettetik. 428. §. A gyújtogatás bűntettének elkövetésére irányzott szövetség (132. §.), ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul, két évig terjedhető börtönnel büntettetik. A főrendiház e szakaszokhoz szintén hozzájárult. Örömmel constátáljuk, hogy ezzel a dolog uj, bár nem mondhatjuk, hogy sokkal kedvezőbb fordulatot vett. Pillanatra sem lehet az iránt kétkednünk, hogy a legújabb szakaszok a főrendiház által előbb javaslatba hozott rendelkezésekben foglalt Duchesne-paragraphus eszméjét végkép és feltétlenül elejtették. Nem az egyszerű eredménytelen felhivás, az objectiv sikert nem aratott reábirási törekvés: hanem a technicus értelemben vett bűnszövetség (>complott«) helyeztetik büntetési sanctio alá. Nem az, ki valamely bűntett vagy vétség elkövetésére reábirni törekszik, de eredménytelenül; nem az, a ki az általa czélbavett bűntett végrehajtásának előmozdításához segédeket gyűjteni igyekszik: hanem csupán és egyedül azok, a kik a pénzhamisítás, gyilkosság, gyújtogatás bűntettének együttes vagy közös elkövetésére szövetkeznek, nyilváníttatnak büntethetőknek. A szövetség, a szövetkezés bűnössége, mondatik ki a képviselőház szakaszaiban. Minden netáni kételyt eloszlat a 132. §-ra történt félreérthetlen hivatkozás. Ezen a szövetség fogalmát ex professo körülíró szakasz értelmében ugyanis a »szövetség akkor tekintendő létrejöttnek, ha két vagy több személy a... elkövetését közös egyetértéssel elhatározzam Bár a szövetségről adott ezen fogalommeghatározás szabatosnak épen nem mondható, sőt még a német codex megfelelő 83. §-ának határozatlan s számos kételyeket ébresztett szövegezését >haben Mehrere die Ausfiihrung einer .... vtrabredeU sem közelíti meg, — mindazáltal reményelhető, hogy az őszinte magyarázat abban nem fog mást találni akarni, mint azt, hogy szövetséget csak a tett együttes vagy közös elkövetésére irányzott szövetkezés, tehát csupán a több tettesek (Mittháter) társasága képez. A miniszteri javaslat indokai elég határozottan mondják, hogy a javaslat nem ismer szövetséget, mint a több tettességtől különböző fogalmat. Az indokok által emiitett »kivételek* nem ezen elv alól képeznek kivételt, — azaz az általuk érin*) Az előbbi czikkeket 1. a 11. és 12. számokban. Szerk. tett szövetség sem »a több tettességtől különböző fogalom*, — hanem kivételes természetük abban áll, hogy bennük már a szövetség maga képezi a fenyített cselekmény önálló tárgyi alzatát, vagyis az u. n. societas delinquendi sine actu helyeztetik büntethetőség alá. A szövetség tehát a javaslat kifejezett álláspontja szerint, — feltéve hogy vonatkozó szakaszát helyesen értelmezzük s őrizkedünk a világos gondolatot a nem ép világos szövegnek feláldozni, — közös tettességre való előzetes megállapodást, codeliquenseket tételez fel. Következve az uj szakaszok kivételes bűncselekményének, a szövetségnek alanya felbujtó vagy segéd nem lehet. Azon feltétel, melytől a főrendiház szakaszai szerint* az értelmi bűnös tevékenységnek büntethetősége függővé tétetik, ugyanis a felbujtottnak határozott beleegyezése, lényegben nem felel meg a szövetségről a 132. §-ban foglalt meghatározásnak, mert ezen beleegyezés folytán nem jólétre oly előzetes megállapodás, mint a melyet a szövetség fogalma feltételez. Az igéret, melyet a felbujtott a felbujtónak, a segéd a tettesnek a bűntett elkövetése illetve előmozditása iránt tesz, bár létre hozza az akaratok találkozását, tartalmaz is látszólag előzetes megállapodást: de távolról sem képezi az akarategység azon kapcsát, mely a tulajdonképeni bűnszövetségnek lételeme. Az eredménytelen felbujtás esete tehát, mégha a reábirási törekvésnek, a felbujtandó bűnöseihatározásának ébresztése, a határozott beleegyezés s igérettétel sikerült is — nem lévén subsumáiható a képviselőház uj szakaszaiban foglalt szövetség fogalma alá: az u. n. Duchesne-szakasz, a felbujtás önállósításának eszméje, szerencsésen elejtett álláspont. A dolog fontossága és az uj szabványok helyes értelmezésének érdeke igazolja a következő kitéréseket. Nem mintha a bűnszövetség vagy a több tettesség tanának végtelen bonyodalmaiba merészelnénk hatolni akarni, — oly tér ez, mely a különböző subjectiv, objectiv és aközvetitő elméletek szellemi küzdelmének úgyszólván gyupontját képezi, melyen ezért minden talpalatnyi föld vitás, — hanem azon félremagyarázásoknak szeretnők lehetőleg elejét venni, melyek a bűnszövetség alanyi körének igazolatlan tultágitását fogják feladatuknak tekinteni. Nem nyomhatjuk el aggodalmunkat, hogy mint a főrendiház »Duchesne«-szakaszaiban sokan szövetséget, ugy most mások a képviselőház igazi és félreismerhetlen »cornplott«-szakaszaiban Duchesne-szakaszt fognak minden áron felfedezni akarni. A félreértések és tévedések játéka veszélyessé teszi a legjobb törvényt, Bármennyire vitás volt is mindenkor a bűnszövetség elmélete, bármily különféle kísérletek tétettek is Feuerbachtól mai napig annak tudományos construálására, hogy az előzetes megállapodás folytán létrejött közreműködés (verabredete Mitthaterschaft) a véletlen, esetleges közreműködéstől (zufallige Mitthaterschaft), vagyis hogy a szövetség a több tettességtől lényegileg különböző részességi alakulás, fogalmilag eltérő bünösségi forma: a szövetség alanyi köre, vagyis azon kérdés, hogy kik lehetnek bűnszövetség alanyai,