Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 13. szám - Ismét a tözsdebiróságról

— 101 _ »Der von] der Klágerin angeblich erlittene Scliaden hat seinea Entstehungsgrund nicht in der Stellung derselben im Wechselver­bande, sondern darin, dass Klágerin — nach ihrem Austritte a us diesem Verbande, wie sie bebauplet, nocb Zahluii"- anf den Wecbsel geleistet hat. Zu dieser Zahlung war sie keinelfalls wechselmássig verpflichtet Immerhin ist gar nicht einzusehen wie nach Art. 83 der Wechselordnung aus der bezüglichen Leis­tung der Klágerin eine Zwaugs-Verpflichtung der Verklagteu folgen soll. Wenn letztere durch die Praejudicirung des Wechsels einen Vortheil erlangt hat, so steht doch dieser mit obgedachter Z ihlun<* der Klágerin, alsó mit derén angeblich erlittenen Schaden in gar kei­nem ursáchlichen Zusammenhange. Hiernach fehlt für die Auwen­duDg der fraglichen Gesetzes-Bestinimung sowohl die Legitimation der Kliigerin, als auch der Causal-Nexus zwischen Schaden" und Be­reicherung,« stb. Nem illeti meg a kereset továbbá azt sem, ki a váltót a mulasz­tás avagy elévülés utáni időben szerezte meg, mert ez esetben ismét hiányzik a kár és a károsodott közötti okszerű összefüggés (lásd német birodalmi főtörvényszék 994/873., a döntvényét id. gyűjteménye II. k. 130—131. 1.) »D.i Klágerin (ki a váltót a kérdéses időben szerezte) zu den AVechsel-Verbundenen m diesem Sinne niemals gehört hat«. Igyekeztem a gazdagodási kereset elméletének főbb controver­sáit feltüntetni. A feltüntetett kérdésekkel a gazdagodási kereset elmé­letének összes vitás kérdéseit fel nem tüntettem és fejtegetésem a tö­kéletességre legkevésbbé sem tarthat igényt. Lehet, hogy még lesz alkal­mam az érdekes kérdés egyéb vitás pontjaira is visszatérni. D>: Schreyer Jakab. Ismét a tözsdebiróságról. Tudvalevő dolog, hogy a perrendtartási javaslatnak a pesti tőzs­debiróság és a vidéki termény- és gabnacsarnokok külön bíróságai előtti perlekedésre vonatkozó része az emiitett javaslat átvizsgálására felhívott enquéte előtt egy kis módosítást szenvedett. Hogy a börziánerek ezea külön bírósága eltöröltessék, ezt a mi­nisztériumtól és a mostani törvényhozástól nem is várjuk. Mert a hol az irni és olvasni nem tudó falusi parasztot, és az irni és olvasni talán tudó szolgabírót és békebirót, kinek már a jogvégzettség is elégséges qualificatióul szolgál, i té 1 ő b i ró v á teszik (lásd a bagatell-törvényt), ott a börziánerség is elég qualificatiónak tekintethetik. De a perrenc.tartási javaslat átvizsgálására felhívott enquéte tagjaitól már azt vártuk volna, hogy lesz bennük annyi erkölcsi bátor­ság, hangosan kiáltani a jó igazságszolgáltatás jajszavára siket fü­lekbe : nem kell birói tudatlanság és nem kell tudat­lan bíróság. Hiába vártuk. Az enquéte megelégedett azzal, hogy az ezentúl is megmaradó tudatlan bíróságok e tudatlanság önkénye szerint, a perrendtartás által nyújtott biztosítékok nélkül, felebbezés kizárásával, mondjanak a polgá­rok peres ügyeiben ítéletet, számba vehető perorvoslat nélkül. Mert hát azon néhány eset, melyben az ítélet megsemmisítése a legvastagabb formaséitések miatt kélhető, vagy az igazolás vagy a rendes polgári bíróság előtti per utjáni megsemmisítés erős korlátok közé szorítva, komoly perorvoslatnak nem vehető. Szépen köszönjük az oly perorvoslatot, mely m?llett a polgár bőre lenyúzható, aztán kegyesen megengedtetik neki némely esetben, hogy magát jóravaló orvos által orvosoltathassa és magának uj bőrt szerez­hessen. Ezzel kitörülték a tudatlan bíróságok ellenzőinek szemét, no meg azzal, hogy ugy suttyomban az ügyvédi képviseletet is megenge­dik, a mennyiben a javaslat általában azon nagy haladást foglalja ma­gában, hogy a felek jogosítva vannak magukat még képviseltetni is. Azt hinné az ember, hogy a börziáner urak ezen silányságokkal, melyek miatt hajuk szála sem görbed meg, tökéletesen meg lesznek elégedve, és öiülni fognak, hogy vagy a tözsdebiróság eltörlése vagy legalább annak gyökeres reformja nem czéloztatik. De nem igy áll a dolog. A börziáner urak a javaslat módosításait roppant genirozoknak tartják magukra nézve, és ismét fogtak maguknak egy pártfogót, még pedig ez úttal ügyvédet, Dr. Stiller Mór ur személyében, ki a »Pester Lloyd« hasábjain a birói tudatlanság tzószólójává lett. Stiller Mór ügyvéd ur a jogi szaklapokban egyesek által a tözs­debiróság ellen közlött czikkeket és az ügyvédi kamaráknak e tárgyú felterjesztéseit »inscenirozott Hetz«-nek és »journalisticai Hetzjagd«­nak nevezi. Tudjuk, hogy minden tudomány terén vannak oly eldöntet­len kérdések, melyek felett egymástól eltérő vélemények képviselői vitatkoznak ; sőt azt is megengedjük, hogy az ily kétes kérdések felett vitázó pártok néha oly aránytalan számban állhatnak egymással szem­közt, hogy az egyik nézet mellett csak számra nézve eltünőleg kicsiny, de talán tekintélyénél fogva sulylyal bíró csapatka áll; és épen azért, ha Stiller ur egy ily e 1 d ö n t e 11 e n kérdésnél a számszerűleg csekély kisebbség pártjára állván, a vele szemben álló többség nézetnyilváni­tását »inscenirozott Hetz«-nek és »journalisticai Hetzjagd«-nak ne­vezi, akkor bár nem tartjuk őt nagy tekintélynek, de azt mondanók reá : legyen neki az ő hite szerint. De a midőn arról van szó, üdvös-e az igazságszolgáltatásra nézve az, ha törvénytudatlanok ítélő bírákká tétetnek; a imidőn ez már nemcsak a jogász, de a józaneszü ember előtt is nem el­döntetlen kérdés, és a niidón a jogi szaklapok ritka egyhangú­sággal ítélik el a birói székben a tudatlanságot, akkor az ily egyhangú véleménynyilvánítást »Hetz«-nek és »Hetzjagd«-nak nevezni többé nem a kisebbség véleményének latba vetése, hanem szellemi vaksá" vagy a börziáner urak kegyeinek hajhászása. Ha Stiller Mór ügyvéd ur vastag tévedéseit rendre előszedni akar­nók, hasábokra lenne szükség. De legnagyobb részük nem érdemes a czáfolatra. Mutatványul csak néhányat közlünk: Az alapeszme, melyből kiindul, a »Pester Lloydt első czikkének itt szó szerint lefordított részében foglaltatik : »Bármily csalogató legyen is a polgári természetű perlekedésnél az eljárás egységét (Einheitlichkeit) fentartani, de nem tagadható, hogy apracticus élet épen ellenkező irányban halad. Mihelyt a jogügy­leteknek egy köre, akár gyakoriságuknál fogva, akár elintézésük° sür­gősségénél fogva, vagy akár azon érdekeknek, melyeket érintenek, kü­lönösségüknél fogva, különszerü jelleget (Gepráge) ölt, azonnal elkez­dődik a különszerü peres ellátásért a küzdelem. Ez természetes küz­delme az egyéninek a nivellirozó Schablone ellenében, mely küzdelmet a törvényhozások is teljesen méltányolnak, midőn kereske­delmi,- bánya,- gyár,- cselédbiróságokat stb. állítanak fel, és a pMgári peres ügyek legkülönfélébb terén speciális eljárást hoznak be«. Aztán igy folytatja : »Ezen körülmény igazságos méltánylásának köszöni kétségkívül a tözsdebiróság is keletkezését és az 1870. II. t.-cz. általi reac­tiválását. Azért is leplezetlenül kifejezést adunk elismerésünknek azért, hogy az uj polgári perrendtartás szerkesztője a tözsdebiróság ellen hosszú idő óta inscenirozott »Hetz«-ek által magát megzavartatni nem engedte és ezen egészen életképes intézmény reorganisatióját munkája körébe vonta. Persze, hogy mindezen journalisticai hajtóvadászatok­ban leginkább ismét csa'< a phrazis mint master of run a messze csil­lámló vadászkabáttal (Jaeke) és az üres ostorcsattogással vitte a nagy szót és tehát minden józanul gondolkodó igazságügyi politicus kény­telen volt mindezen ellentétes nézetekből logikailag arra következ­tetést vonni le, hogy a tőzsdebiróságot egészséges alapon reorgani­s á 1 n i, de nem egészen eltörölni kelW. És miután megjegyzi czikkiró azt, hogy »ezen álláspont az, mely­nek a javaslat 379—383. §-ai eleget tenni megkísérlik, áttér ezen sza­kaszok tárgyalására. Czikkiró ur ezen idézetben mint roppant éleseszü logikus és mint »józanul gondolkozó igazságügyi politikus« mutatja be magát a •>Pester Lloyd« szakavatatlan publikumának, mely a tözsdebiróság el­len irt czikkeket nem is olvasta. De Stiller Mór ur sem olvasta vagy nem értette meg. Mert ama czikkek, melyek által a hajtóvadászat a minden esetre va d tözsdebiróság ellen insceniroztatott, azt tartalmazták, hogy ha már e bíróság el nem törültetnék, akkor legalább gyökeresen re­organizáltassék és reformáltassék. Azt pedig, mit a czikkek világo­san tartalmaztak, azokból logikai következtetés utján levonni szükség nem levén, Stiller ur roppant logikája ama czikkek ismerői előtt kárba veszett. A perrendtaitási javaslat pedig egy betűt sem tartalmaz ugyan a tözsdebiróság r e o r g a n i z a ti ój á ró 1, sőt épen ugyanazon szer­vezettel és ugyanazon törvénytudatlan börziáner személyzettel meg­hagyja előbbi állapotában, hanem csak némi peres eljárási intézkedést akar behozni, s igy ha a tőszdebiróság előtti perlekedésnél eddig per­rendtartás létezett volna, akkor is csak ennek reformjáról le­hetne szó, de Stiller ur nem késik ezt a tözsdebiróság r e o r g a n i z a­t i ó j á n a k mondani. Azonban Stiller Mór ur a mily éleseszü logikus, épen oly »jó­zan gondolkodású igazságügyi politikus« és épen oly nagy jogtudós. Czikkének fentebb szó szerint lefordított részéből látható, hogy neki egy általános polgári törvénykönyv vagy egy általános polgári perrendtartás csak »Schablone«. Senki sem tagadja, hogy az élet különféle viszonyaira különféle törvények alkottatnak. De mi ugy tudjuk, hogy a józanul gondolkodó igazságügyi poli­tikusok és jogtudósok leginkább az anyagi törvények terén törek­szenek speciális törvényeket hozni, de csak is oly jogviszo­nyokra nézve, melyeknél ez e 1 k e r ü 1 h e 11 e n ü 1 szükséges, ugy bog)- az általános polgári anyagi törvényre szok­ták a fősúlyt fek tetn i. A polgári perlekedés terén pedig még sokkal inkább észlel­hető a józanul gondolkodó igazságügyi politikusok azon határozott tö­rekvése, hogy még a speciális anyagi törvények által szabályozott jog­viszonyokból s/ármazó perek i •, még ha külön ügybiróságokhoz vannak is utasítva, lehetőleg egy általános polgári perrend­tartás szabályai szerint döntessenek el, és csak nagy­szükség esetén alkotnak eltérő eljárásokat, de e z e k i s az általá­nos polgári perrendtartásra a 1 a p i 11 a t n a k. Egy szóval, a józan gondolkodású igazságügyi politikus épen el­lenkező utat követ, mint Stiller ur. És Stiller Mór ur épen azon kérdésre marad adós a felelettel, hol van ama szükségesség, hogy a börziánereknek külön bírósá­guk, külön peres eljárásuk legyen ? A börzén kötött ügyletek vagy tisztán kereskedelmi és polgári magánjogi ügyletek, vagy tisztátalan és kárhozatos börzejátékok. Az első nemüekre meg van a kereskedelmi és polgári törvény és eljárás a megfelelő bíróságokkal együtt, az utóbbiak pedig nemhogy pártfogás­ban részesitendők volnának, hanem kiirtandók.

Next

/
Thumbnails
Contents