Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 13. szám - Ismét a tözsdebiróságról

— 101 _ »Der von] der Klágerin angeblich erlittene Scliaden hat seinea Entstehungsgrund nicht in der Stellung derselben im Wechselverbande, sondern darin, dass Klágerin — nach ihrem Austritte a us diesem Verbande, wie sie bebauplet, nocb Zahluii"- anf den Wecbsel geleistet hat. Zu dieser Zahlung war sie keinelfalls wechselmássig verpflichtet Immerhin ist gar nicht einzusehen wie nach Art. 83 der Wechselordnung aus der bezüglichen Leistung der Klágerin eine Zwaugs-Verpflichtung der Verklagteu folgen soll. Wenn letztere durch die Praejudicirung des Wechsels einen Vortheil erlangt hat, so steht doch dieser mit obgedachter Z ihlun<* der Klágerin, alsó mit derén angeblich erlittenen Schaden in gar keinem ursáchlichen Zusammenhange. Hiernach fehlt für die AuwenduDg der fraglichen Gesetzes-Bestinimung sowohl die Legitimation der Kliigerin, als auch der Causal-Nexus zwischen Schaden" und Bereicherung,« stb. Nem illeti meg a kereset továbbá azt sem, ki a váltót a mulasztás avagy elévülés utáni időben szerezte meg, mert ez esetben ismét hiányzik a kár és a károsodott közötti okszerű összefüggés (lásd német birodalmi főtörvényszék 994/873., a döntvényét id. gyűjteménye II. k. 130—131. 1.) »D.i Klágerin (ki a váltót a kérdéses időben szerezte) zu den AVechsel-Verbundenen m diesem Sinne niemals gehört hat«. Igyekeztem a gazdagodási kereset elméletének főbb controversáit feltüntetni. A feltüntetett kérdésekkel a gazdagodási kereset elméletének összes vitás kérdéseit fel nem tüntettem és fejtegetésem a tökéletességre legkevésbbé sem tarthat igényt. Lehet, hogy még lesz alkalmam az érdekes kérdés egyéb vitás pontjaira is visszatérni. D>: Schreyer Jakab. Ismét a tözsdebiróságról. Tudvalevő dolog, hogy a perrendtartási javaslatnak a pesti tőzsdebiróság és a vidéki termény- és gabnacsarnokok külön bíróságai előtti perlekedésre vonatkozó része az emiitett javaslat átvizsgálására felhívott enquéte előtt egy kis módosítást szenvedett. Hogy a börziánerek ezea külön bírósága eltöröltessék, ezt a minisztériumtól és a mostani törvényhozástól nem is várjuk. Mert a hol az irni és olvasni nem tudó falusi parasztot, és az irni és olvasni talán tudó szolgabírót és békebirót, kinek már a jogvégzettség is elégséges qualificatióul szolgál, i té 1 ő b i ró v á teszik (lásd a bagatell-törvényt), ott a börziánerség is elég qualificatiónak tekintethetik. De a perrenc.tartási javaslat átvizsgálására felhívott enquéte tagjaitól már azt vártuk volna, hogy lesz bennük annyi erkölcsi bátorság, hangosan kiáltani a jó igazságszolgáltatás jajszavára siket fülekbe : nem kell birói tudatlanság és nem kell tudatlan bíróság. Hiába vártuk. Az enquéte megelégedett azzal, hogy az ezentúl is megmaradó tudatlan bíróságok e tudatlanság önkénye szerint, a perrendtartás által nyújtott biztosítékok nélkül, felebbezés kizárásával, mondjanak a polgárok peres ügyeiben ítéletet, számba vehető perorvoslat nélkül. Mert hát azon néhány eset, melyben az ítélet megsemmisítése a legvastagabb formaséitések miatt kélhető, vagy az igazolás vagy a rendes polgári bíróság előtti per utjáni megsemmisítés erős korlátok közé szorítva, komoly perorvoslatnak nem vehető. Szépen köszönjük az oly perorvoslatot, mely m?llett a polgár bőre lenyúzható, aztán kegyesen megengedtetik neki némely esetben, hogy magát jóravaló orvos által orvosoltathassa és magának uj bőrt szerezhessen. Ezzel kitörülték a tudatlan bíróságok ellenzőinek szemét, no meg azzal, hogy ugy suttyomban az ügyvédi képviseletet is megengedik, a mennyiben a javaslat általában azon nagy haladást foglalja magában, hogy a felek jogosítva vannak magukat még képviseltetni is. Azt hinné az ember, hogy a börziáner urak ezen silányságokkal, melyek miatt hajuk szála sem görbed meg, tökéletesen meg lesznek elégedve, és öiülni fognak, hogy vagy a tözsdebiróság eltörlése vagy legalább annak gyökeres reformja nem czéloztatik. De nem igy áll a dolog. A börziáner urak a javaslat módosításait roppant genirozoknak tartják magukra nézve, és ismét fogtak maguknak egy pártfogót, még pedig ez úttal ügyvédet, Dr. Stiller Mór ur személyében, ki a »Pester Lloyd« hasábjain a birói tudatlanság tzószólójává lett. Stiller Mór ügyvéd ur a jogi szaklapokban egyesek által a tözsdebiróság ellen közlött czikkeket és az ügyvédi kamaráknak e tárgyú felterjesztéseit »inscenirozott Hetz«-nek és »journalisticai Hetzjagd«nak nevezi. Tudjuk, hogy minden tudomány terén vannak oly eldöntetlen kérdések, melyek felett egymástól eltérő vélemények képviselői vitatkoznak ; sőt azt is megengedjük, hogy az ily kétes kérdések felett vitázó pártok néha oly aránytalan számban állhatnak egymással szemközt, hogy az egyik nézet mellett csak számra nézve eltünőleg kicsiny, de talán tekintélyénél fogva sulylyal bíró csapatka áll; és épen azért, ha Stiller ur egy ily e 1 d ö n t e 11 e n kérdésnél a számszerűleg csekély kisebbség pártjára állván, a vele szemben álló többség nézetnyilvánitását »inscenirozott Hetz«-nek és »journalisticai Hetzjagd«-nak nevezi, akkor bár nem tartjuk őt nagy tekintélynek, de azt mondanók reá : legyen neki az ő hite szerint. De a midőn arról van szó, üdvös-e az igazságszolgáltatásra nézve az, ha törvénytudatlanok ítélő bírákká tétetnek; a imidőn ez már nemcsak a jogász, de a józaneszü ember előtt is nem eldöntetlen kérdés, és a niidón a jogi szaklapok ritka egyhangúsággal ítélik el a birói székben a tudatlanságot, akkor az ily egyhangú véleménynyilvánítást »Hetz«-nek és »Hetzjagd«-nak nevezni többé nem a kisebbség véleményének latba vetése, hanem szellemi vaksá" vagy a börziáner urak kegyeinek hajhászása. Ha Stiller Mór ügyvéd ur vastag tévedéseit rendre előszedni akarnók, hasábokra lenne szükség. De legnagyobb részük nem érdemes a czáfolatra. Mutatványul csak néhányat közlünk: Az alapeszme, melyből kiindul, a »Pester Lloydt első czikkének itt szó szerint lefordított részében foglaltatik : »Bármily csalogató legyen is a polgári természetű perlekedésnél az eljárás egységét (Einheitlichkeit) fentartani, de nem tagadható, hogy apracticus élet épen ellenkező irányban halad. Mihelyt a jogügyleteknek egy köre, akár gyakoriságuknál fogva, akár elintézésük° sürgősségénél fogva, vagy akár azon érdekeknek, melyeket érintenek, különösségüknél fogva, különszerü jelleget (Gepráge) ölt, azonnal elkezdődik a különszerü peres ellátásért a küzdelem. Ez természetes küzdelme az egyéninek a nivellirozó Schablone ellenében, mely küzdelmet a törvényhozások is teljesen méltányolnak, midőn kereskedelmi,- bánya,- gyár,- cselédbiróságokat stb. állítanak fel, és a pMgári peres ügyek legkülönfélébb terén speciális eljárást hoznak be«. Aztán igy folytatja : »Ezen körülmény igazságos méltánylásának köszöni kétségkívül a tözsdebiróság is keletkezését és az 1870. II. t.-cz. általi reactiválását. Azért is leplezetlenül kifejezést adunk elismerésünknek azért, hogy az uj polgári perrendtartás szerkesztője a tözsdebiróság ellen hosszú idő óta inscenirozott »Hetz«-ek által magát megzavartatni nem engedte és ezen egészen életképes intézmény reorganisatióját munkája körébe vonta. Persze, hogy mindezen journalisticai hajtóvadászatokban leginkább ismét csa'< a phrazis mint master of run a messze csillámló vadászkabáttal (Jaeke) és az üres ostorcsattogással vitte a nagy szót és tehát minden józanul gondolkodó igazságügyi politicus kénytelen volt mindezen ellentétes nézetekből logikailag arra következtetést vonni le, hogy a tőzsdebiróságot egészséges alapon reorganis á 1 n i, de nem egészen eltörölni kelW. És miután megjegyzi czikkiró azt, hogy »ezen álláspont az, melynek a javaslat 379—383. §-ai eleget tenni megkísérlik, áttér ezen szakaszok tárgyalására. Czikkiró ur ezen idézetben mint roppant éleseszü logikus és mint »józanul gondolkozó igazságügyi politikus« mutatja be magát a •>Pester Lloyd« szakavatatlan publikumának, mely a tözsdebiróság ellen irt czikkeket nem is olvasta. De Stiller Mór ur sem olvasta vagy nem értette meg. Mert ama czikkek, melyek által a hajtóvadászat a minden esetre va d tözsdebiróság ellen insceniroztatott, azt tartalmazták, hogy ha már e bíróság el nem törültetnék, akkor legalább gyökeresen reorganizáltassék és reformáltassék. Azt pedig, mit a czikkek világosan tartalmaztak, azokból logikai következtetés utján levonni szükség nem levén, Stiller ur roppant logikája ama czikkek ismerői előtt kárba veszett. A perrendtaitási javaslat pedig egy betűt sem tartalmaz ugyan a tözsdebiróság r e o r g a n i z a ti ój á ró 1, sőt épen ugyanazon szervezettel és ugyanazon törvénytudatlan börziáner személyzettel meghagyja előbbi állapotában, hanem csak némi peres eljárási intézkedést akar behozni, s igy ha a tőszdebiróság előtti perlekedésnél eddig perrendtartás létezett volna, akkor is csak ennek reformjáról lehetne szó, de Stiller ur nem késik ezt a tözsdebiróság r e o r g a n i z at i ó j á n a k mondani. Azonban Stiller Mór ur a mily éleseszü logikus, épen oly »józan gondolkodású igazságügyi politikus« és épen oly nagy jogtudós. Czikkének fentebb szó szerint lefordított részéből látható, hogy neki egy általános polgári törvénykönyv vagy egy általános polgári perrendtartás csak »Schablone«. Senki sem tagadja, hogy az élet különféle viszonyaira különféle törvények alkottatnak. De mi ugy tudjuk, hogy a józanul gondolkodó igazságügyi politikusok és jogtudósok leginkább az anyagi törvények terén törekszenek speciális törvényeket hozni, de csak is oly jogviszonyokra nézve, melyeknél ez e 1 k e r ü 1 h e 11 e n ü 1 szükséges, ugy bog)- az általános polgári anyagi törvényre szokták a fősúlyt fek tetn i. A polgári perlekedés terén pedig még sokkal inkább észlelhető a józanul gondolkodó igazságügyi politikusok azon határozott törekvése, hogy még a speciális anyagi törvények által szabályozott jogviszonyokból s/ármazó perek i •, még ha külön ügybiróságokhoz vannak is utasítva, lehetőleg egy általános polgári perrendtartás szabályai szerint döntessenek el, és csak nagyszükség esetén alkotnak eltérő eljárásokat, de e z e k i s az általános polgári perrendtartásra a 1 a p i 11 a t n a k. Egy szóval, a józan gondolkodású igazságügyi politikus épen ellenkező utat követ, mint Stiller ur. És Stiller Mór ur épen azon kérdésre marad adós a felelettel, hol van ama szükségesség, hogy a börziánereknek külön bíróságuk, külön peres eljárásuk legyen ? A börzén kötött ügyletek vagy tisztán kereskedelmi és polgári magánjogi ügyletek, vagy tisztátalan és kárhozatos börzejátékok. Az első nemüekre meg van a kereskedelmi és polgári törvény és eljárás a megfelelő bíróságokkal együtt, az utóbbiak pedig nemhogy pártfogásban részesitendők volnának, hanem kiirtandók.