Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 5. szám - Uzsora és igazságszolgáltatás

yam. 5. szám. Budapest, 1877. február 1. Megjelen minden csütörtökön ; a „magyar jogászgyűlés" tartama alatt naponkint. MAGYAR A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. THEMIS pLŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi rendeletek tára„ és a „Döntvények gyűjteménye" czimű mellékletekkei együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek b i czélszerőbben p ó s t a íentesen, vidékről legilvány átján küldendők. Szerkesztőség : V. Nádor-útcza 13. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok tere 7. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. 'Külön mellékletek: a „^Döntvények gyűjteménye," és az „Jgazsác/ügyi rendeletek tára." Felelős szerkesztő: ZDr. Fayer László. Kiadó: az „.A./tlieiiaeia.im" részvénytársaság. TARTALOM: Uzsora és igazságszolgáltatás. Dr. Teleszky István országgyűlési képviselőtől. — A gyámügyi törvényjavaslat és a közjegyzőség. Dr. M a r k ó Sándor rozsnyói kir. közjegyzőtől. — Jogirodalom. (Dr. Sághy Gyula : »A kötelmi jog általános elmélete az ausztriai jog szempontjából tekintettel a római jogra és ujabb törvényhozásokra«. Dr. Dell1 Adami Rezső budapesti ügyvédtől.) — Törvényszéki csarnok. (Az Erny-féle bűneset. Dr. E m m e r Kornél védbeszédje.) — A budapesti ügyvédi kamara segélyezési szabályai. — Különíélék. (A büntető-törvényjavaslat tárgyalásának felfüggesztése a jogügyi bizottságban. A bagatellügyi törvényjavaslat.") — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. — (Csődök. — Csödmegszüntetések. - Pályázatok. — Igénykereseti felhivások.) — Külön melléklet : A gyámügy rendezéséről szóló törvényjavaslat indokolásának befejezése. Törvényjavaslat az 1848-ik évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szóló 1871. LIII. törvényezikk módosítása és kiegészítéséről és e törvényjavaslat indokolása. Uzsora és igazságszolgáltatás. Az uzsora-törvények eltörléséről szóló 1868. évi XXXI. t.-cz. pótlását tárgyazó törvényjavaslat, ugy a mint azt az igazságügyminiszter ur előterjesztette, s azon alakjában is, melyben azt az igazságügyi bizottság, egyébként nem lényegtelen módosításokkal, elfogadta, azon vezéreszméből indult ki, hogy az adós és a hitelező kölcsönös beleegyezése mellett kötelezett és kifizetett vagy a tőkéből levont kamatok korlátozása mellőzendő; mert e tekintetben hatályos és az uzsorát valóban megakadályozó törvényt hozni az államnak nincsen hatalmában ; ennélfogva a kamatmaximum — a miniszteri előterjesztés és az igazságügyi bizottság megállapodása szerint 10° 0 — csupán a végből állapítandó meg, hogy ha a kamatkövetelés biztosítása vagy érvényesítése végett állami jogsegély kívántatik igénybe vétetni, ezen megállapított maximumon felül az állam közegeinek közbenjárását, institutióinak igénybe vételét ne engedje meg. Voltak többen, kik az igy tervezett törvényjavaslatot is káros hatást eredményezőnek tekintették. Mi azonban ezek aggályait nem osztjuk ; sőt ellenkezőleg azt hiszszük, hogy míg a törvényjavaslat a fentjelzett vezéreszme korlátai között mozgott, nem akadályozta volna a tőke szabad forgalmát, nem bénította volna meg az üzletet, nem lett volna semmi káros hatása; hanem azon nem épen kicsinylendő eredményt fogta volna előidézni, hogy a megállapított kamat-maximumon felül 20, 40, 80 "<„ bekeblezést előtüntető telekkönyvi bejegyzéseket, ugyanennyi, vagy még magasabb száztóli marasztalást tartalmazó Ítéleteket legalább a jövőben nem fogtunk volna látni; hogy a biró felmentve lett volna azon kényszerhelyzet alul, miszerint a lelketlen uzsorás lelkiismeretlen ügyleteit tényleg elősegélje, hogy a perek, végrehajtások, árfelosztások és csődperek folyama alatt a kikötött szerfelett magas kamatok nem fogtak •volna felhalmozódni. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság azonban nem csupán a tekintetben Hezitált tul a kormányon és az igazságügyi bizottságon, hogy a kamatmaximumot 10 °/0-ról 8°/0-ra szállította le, hanem e mellett feladva a törvényjavaslat fentemiitett vezéreszméjét, az 5. §-ban következő dispositiókat vette fel: tjocöre azonban azon kölcsönnél, mely félévnél hosszabb időre köttetett, a félévet meghaladó időre kamatot levonni nem szabad. A félévet meghaladó időre, vagy a jelen törvényben meghatározott mértéken felül bármely időtartamra levont kamatok a tőkéből leróvott összegnek tekintetnek<. A képviselőház pedig a törvényjavaslat közelebbi tárgyalása alkalmával nem \ csak az 5. §. fentidézett intézkedéseit fogadta el, hanem továbbment a sikamlós téren, mert a 6. §-ban a következő intézkedést fogadta el: >Áz 1868. évi XXXI. t.-cz: 3. %-ának következő rendelkezése: »A szerződő feleknek szabadságukban áll az írásbeli szerződésben azt is kikötni, hogy a kölcsön visszafizetése az adott tőkénél nagyobb mennyiségű dolgokban történjék*, hatályon kivül helyeztetik.^ Ennél fogva a képviselőház által elfogadott szöveg szerint, havalaki 1000frtot egy esztendőre 5 ° 0-ra ad kölcsön, deaz5°/0 kamatot = 50 frtot, az egész évre levonja: ennek a fél éven tul eső időre járó fele, vagyis 25 frt a tőkéből lerovottnak tekintetik; tehát a tőketartozás 975 frt marad, és a kölcsönadott tőke egy éven át 2 '/2 °/0-ot jövedelmez. Vagy ha valaki 2000 frtot felvenne, és egy év múlva 2100 frt visszafizetését kötelezné, a nagyobb tőkekikötés hatálytalan levén, az adós az esztendő lejártával csak a felvett 2000 frtot lenne köteles kamat nélkül visszafizetni. A kamatmaximumnak 10" 0 -ról 80 n -ra ! való leszállítását is helytelennek tartjuk | ugyan, de a kérdés ezen részével e helyütt j nem foglalkozunk. Az 5. és 6. §-oknak fentidézett intézkedéseit azonban valóságos igazságügyi calamitásnak tekintjük, és igy nem vélünk hibát elkövetni, ha a kérdés ezen részét e szaklap hasábjain röviden megvilágítjuk. Azon anomáliákon kivül, melyeket a fentebbi példák elég meggyőzőn mutatnak, erős meggyőződésünk: hogy az ineriminált czikkek a valódi uzsorát legkevésbbé sem fogják korlátozni, hanem szomorú eredményök az leszen, hogy különben nem irigylésre méltó igazságszolgáltatásunkat fogja általok ujabb érzékeny csapás érni. Az uzsorát, a valódi uzsorát ilynemű megszorításokkal korlátozni nem lehet; s a hivatolt intézkedések épen nem fognak azon eredményre vezetni, hogy a megállapitott kamatmaximumot meghaladó kamatoknak előre való levonását, vagy tényleg felvett kisebb tőke-összeg helyett nagyobb összeg visszafizetésének kötelezéséé megakadályozzák. Utalunk e tekintetben arra, hogy váltóbeli kötelezettségeknél a kamatlevonás korlátozását s a nagyobb összeg kötelezésének tilalmát tárgyazó fentebbi intézkedések a váltójog vezéreszméjéből kifolyólag nem alkalmazhatók; s azt még a képviselőház többsége is kimondotta, hogy a tervezett törvény korlátozásai váltókövetelésekre nem alkalmazhatók. Minthogy pedig az uj váltótörvény által a váltóképesség úgyszólván általánosittatott, s minthogy megszüntettetett a régi váltótörvény azon intézkedése, hogy a váltó bekeblezés által váltójogi erejét elveszti és köztörvényi kötelezvénynek tekintendő: igen világos, hogy ezekben a legegyszerűbb mód van megjelölve arra, hogy az uzsorás ügyletek váltóval létesíttessenek és ez által a tervezett törvény hatálytalan intézkedései egyszerűen kijátszassanak. Es ez annál könnyebben elérhető, mivel nem is szükséges minden váltót az esetleges prolongátiók alkalmával külön bekebleztetni, hanem egy általános fedezeti bekeblezés eszközölhető, melylyel a hitelező adósának minden váltótartozására a bekeblezett összeg erejéig zálogjogi biztosítást nyer. Utalunk arra, hogy ha az adós közjegyzői közokiratban ismeri el, miszerint hitelezőjével régebben fenálló tartozásaira nézve összeszámolt s ezen régibb tartozásához, például 2000 frthoz, ujabban 1000 frtot vett fel, s igy összesen 3000 írttal adós, melyet 8"/0 kamataival együtt megfizetni kötelezi magát: akkor az ily összeszámolás tételeibe bárminő magas kamatlevonás vagy bármely merész tőke-uzsora a leg-