Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1877 / 52. szám - A magyar büntető-javaslat a törvényhozás előtt
Hetedik évfolyam. 52. szám. Budapest, 1877. deczember 27. Külön mellékletek: a «D8ntvények gyűjteménye", aí „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". * kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak: (bclybcn házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a . Magyar Themis", a „Dontvények gyűjteménye", az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi tőrvérvek anyaggyüjteménynyel" czimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 torint, negyedévre 2 forint 60 kr. Az elífizetósi pénzek bérmentesen, vidékrSl legczélszerübben postautalvány utján küldendők Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 7. sz. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A magyar büntető-javaslat a törvényhozás előtt. Dr. Fayer Lászlótól. — Örökösödési jogunk reformjához. Enyiczkei Gábor budapesti ügyvédtől. — Eszmék a büntetés végrehajtásának reformjához. — A hitelezők közös képviseletéről. Dr. H e 1 d Kálmán budapesti ügyvédtől. — A jogi oktatás reformja. Dr. V é c s e y Tamás egyetemi tanártól. — A végrehajtási jog elévülése, (n.). — Jogirodalom. (Die oesterreichische Polizeipraxis. "Von W. Prucha). D. J. — Az ügyvédi kamarákból. (Fegyelmi tárgyalás a budapesti ügyvédi kamaránál). — Különfélék. (Az olasz váltótörvényjavaslat). — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. — (Csődök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Döntvények gyűjteményéinek egy ive. A magyar büntető-javaslat a törvényhozás előtt. Az 1874-iki év nyarán látott napvilágot a magyar büntető-törvénykönyv javaslata. A codifikátor nem ragaszkodott szigorúan valamely külföldi codexhez; ecclectice járt el és az alapul vett 1870-iki osztrák javaslat mellett sok tekintetben követte a belga törvényt, az olasz javaslatot és a német törvényt. A magyar szakközönségnek a belga törvényből és az olasz javaslatból átvett categoriák nem igen voltak Ínyére, mivel kissé távolesnek a magyar praxistól és annak megszokott légkörétől. S annál nagyobb idegenkedést szült a javaslat ezen iránya, mivel a német büntető-törvény mindinkább bóditott nem csak a német cultura területén, de Olaszországban és Belgiumban is. Tudva volt nem különben az is, hogy az ecclecticismus utján igen nehéz egységes codexet létrehozni. De miután már a javaslat ez alapon kidolgoztatott, remélték — s ezek közt voltunk mi is —, hogy nem lesz lehetetlen az előkészítési stádiumok alatt a javaslatot módosítások utján a német büntető-törvényhez közelebb vinni s a különböző codexekből átvett határozmányokat összeolvasztani és kiegyenlíteni. Rövid idő alatt több kritikai dolgozat jelent meg, melyek mindannyian német irányú módosításokat sürgettek. Egy évvel a javaslat megjelenése után közzététetett .a második szöveg. Ez tartalmazott néhány részleges módosítást, melyet a budapesti ügyvédegylet ajánlott; s némi csekély figyelemben részesültek a szakirodalomban felmerült indítványok is. Nagyban és egészben az intéző körök ragaszkodtak az eredeti határozmányokhoz. A második szöveg 1875. nyarán az •enquéte elé terjesztetvén, itt is némely határozmányok módosíttattak — többnyire a német törvény szellemében. Az enquéte határozatai nyomán állapíttatott meg a végleges szöveg, mely a képviselőház elé került. A jogügyi bizottság nem járt el feladatában rendszeresen és öntudatosan. Érezték ugyan e bizottság tagjai, hogy a javaslatnak romanisáló merev határozmányait a német törvény szellemében hajlékonyabbakká kellene tenni, de a módositványokban nem nyilvánult valamely egységes irány. Némely helyen a német törvény határozmányai fogadtattak el; másutt egészen önkényüleg a >józan ész< szerint rontottak; majd ismét itt-ott meghagyták a javaslatnak a már előbb keresztülvitt módosításokkal ellentétben levő eredeti szerkezetét. így történt, hogy mig a büntetésnemek felosztása megmaradt az eredeti franczia-belga szellemben: a büntetés végrehajtásánál (36. §.) a börtönt a fogházzal — a német reminiscentiák folytán — összevegyitették. Mig a börtön minimumát egy évről leszállították 6 hónapra: a fegyháznak két évi minimumát egy évre leszállítani — mint a következetesség megkívánta volna — elmulasztották. Mig a mellékbüntetések kötelező kiszabását a befejezett bűnös cet leleményeknél meghagyták: a kísérletnél, a segédnél és a 92; §-ban körülirt enyhítő körülmények esetében a facultativ kiszabást mondották ki, s ennek következtében a 15 évi fegyházzal sújtott segédnél a biró a mellékbüntetést mellőzheti, a pár havi fogsággal illetett vétség tettesénél azonban nem. A kísérletnek franczia körzetű definitióját átalakították a legújabb Glaser-féle javaslat értelmében, a részességet pedig ugyanily czélzat mellett rendszertelenül elrontották. A különös rész büntetési tételeit majd meghagyták az eredeti 5 éves spatiumokkal, majd pedig 8 évesekké tágították. így a felségsértéstől kezdve (I. fejezet) egész a szemérem elleni büntettek (XIV.) lejezetéig egyetlen egyszer sem tértek el az ötös rendszertől; ezen fejezetnél megtörtént egy esetben (232. §.); utána ismét maradt a régi. Az élet elleni bűntetteknél (XVIII. fejezet) ujolag áttöretett az ötös rendszer; de már a legközelebbi fejezetben, a testi sértéseknél, két helyen meghagyták az eredeti tételeket. Innen származik az, hogy mig a szándékos emberölés (281. §.) 2—10 évi fegyházzalbüntettetik, addig a testi sértésnél, a 307. §. esetében, midőn a tettes akarata ellenére következik be a halál, a büntetés 5—10 évi fegyház, vagyis a minimum 3 évvel magasabb; s ami még nagyob anomália: ha életveszélyes szer beadása vagy alkalmazása folytán nem is. halál, hanem csak a 304. §-ban felsorolt súlyos testi sértések valamelyike áll be, a büntetés maximuma 15 év, minimuma pedig az, a mi az emberölésnél a maximum 10 év. (Az igaz, hogy mindezen testi sértéseknél felöleli a büntetési tétel a praemeditatiót, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy benne van az affectus is). A testi sértést az emberöléshez képest ily súlyosan büntetni nem egyéb, mint praemium az ölésre. A későbbi fejezeteknél ugyanigy megy tovább. Az összeredmény az lett, hogy a jogügyi bizottság a codex egyöntetűségét nemcsakhogy nem mozdította elő, de, néhány tagadhatlanul helyes módosítást leszámítva, az eredeti bajokat ujakkal tetézte. Azt lehetett ezek után feltenni — s bevalljuk, mi valóban azon naiv hiedelemben voltunk —, hogy a javaslat hiányai a képviselőház plenumában fognak bizonyos határozott megállapodás szerint kiküszöböltetni. Csalódtunk. Nemcsakhogy nem volt egységes terv a szükséges módosítások megtételére, de a >lelkesült* többség egyetlenegy vezérelvét az képezte, hogy körömszakadtig kell védeni mindent, és nem engedni sehol. Ezzel természetesen meg volt pecsételve a javaslat sorsa. A keresztülvitel biztosíttatott ; de a hibák megmaradtak. A sibylla könyvei folytonosan kevesbednek. Még csak a felsőház van hátra, hol a szükséges módosításokat meg lehetne tenni. Azon férfiakhoz fordulunk, kik a codexet készítették. Ne hagyják magukat elaltatni a dicsénekek által — jöjjenek azok bárhonnan. A hibákat ezek csak addig takarhatják, mig a codex életbe lép. Ha elkövetkezik ezen idő, nem lesz oly ékesen szóló panegyrikus, a ki képes volna helyessé tenni az olyhatározmányt, melyetazélet elitéi. Dr. Fayer László.