Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 46. szám

376 meg az érdekeiben sértett állampolgár és ne legyen kénytelen előbb az igazgatás egész folyammenetét kimeríteni, mert az érdekek legtöbbször oly termé­szetűek, hogy sértésüknél gyors segély és ovoslás igényeltetik; igy pl. ha valakinek adó* 5) fejében hordóit lefoglalják, az ugyan nem lesz képes még kedvező piaczi ár tartama alatt borait el­adni, ha panaszával az administrate egész folyammenetén kellett előbb átesnie, mig ezen érdeksértést involváló intézkedés megsemmisül, mert addig a kereskedelmi conjuncturák már több ízben való változá­son mehettek keresztül. Ezen meg számta­lan ilynemű viszásságoknak a közigazgatási bíróság előtt való közvetlen megjelenhetés szintén lenne hivatva elejét venni. Ezen közigazgatási törvényszék felfelé, valamint lefelé valóban független elemekből állana, melyek elég biztosítékot nyújta­nak egy részrehajlatlan ítélet hozatalra. A mondottaknál fogva legczélszerübbnek tartanók, ha érdeksértések felett az I. fokú közigazgatási bíróság végérvé­nyesen ítélne.2) Ezen első fokú közigaz­gatási bíróságok kiegészítésüket5) lelnék egy Budapesten létesítendő köz- igazgatási felső-törvényszék által. Itt a király által kinevezett bí­rák alkalmazandók, kikuek nagyobb fele magas!) közigazgatási hiva­talnokokból veendő; jogászok­nak is jelenléte azért szükséges, hogy a közigazgatási érzék mel­lett a bírói formai jogérzék is meglegyen.4 * б) A közigazgatási felső tör­vényszéknél való szolgálat fizetéses ál­lami hivatal, mely más nyilvános hivatal viselésével összeférhetetlen. Ezen törvény­széknél működő bírák rang és fizetésre nézve ugyanazon állást foglalnák el mint a legfelsőbb törvényszék bírái. Fontosabb elvi jelentőséggel biró esetek eldöntésénél az egyetemi szaktanárok szintén meghív hatók. Az eljárásra nézve az általunk az I. fokú eljárásra vonatkozólag elmondottak itt is alkalmazhatók, azon kü­lönbséggel, hogy itt nem szükséges a közérdek egy különképviselője, mert a birák nagyobb fele volt közigazga­tási hivatalnokokból állván, ez elég bizto­sítékot nyújt az iránt, hogy a közérdek és méltányossági momentumra való tekintet lesz ezen ítéleteknek tendentiáj a. A közigaz­gatási felső törvényszék a bíróságok és köz- igazgatási hatóságok közötti illetékes­ségi összeütközéseket is eldönt- h e t n é, mi a jogi állam követelményeinek inkább megfelelne, mint ezen ügyeknek a minisztérium által eddig történő döntése. A dolog természetében fekszik, hogy a közigazgatási törvényszék rendeletek érvényessége5) felett is jogosult dönteni.6 1) A konokságból való ■) L. Kerkápoly: Ibidem. а) L. e munka 92. 1. ■jl.Lechner: többsz. id. előadás. *) L. Szókolay Istvánnak a »Törvényszéki C s a r n o k«-ban közzétett jeles czikksorozatát: »Köz- igazgatási vitás ügyek illetősége«. II. évf. (1860) 345. 1. 5) Erre az osztrák közig, törvényszéket is a többsz. id. törvény 13. §. 3. bekezd, jogosítja fel. A porosz »Gerichtshof zur Entscheidung der Kompetenz-Konflikte« erre illetéktelen. б) Az 1869 : IV. t.-cz. 19. §. 2. alin. a törvényszéke­perlekedők a törvény világos értelme daczára és a sikerre való minden kilátás nélkül csupán perlekedési viszketegből tör­tént felebbezéseiknek száma a körülmé­nyek szerint meghatározandó megfelelő pénzbüntetések által lehetőleg kevesbíthető. A felsőbb törvény­széknél ügyvédkényszer azon jó­tékony hatást szüli, hogy a törvényszék minden substratum nélküli perek tárgyalá­sának szükségessége s kényszere alul meg lesz mentve. A mondottakból következik, hogy a felsőbb közigazgatási törvényszék a jogi- s ténykérdést önállóan, te­kintet nélkül az előbbi ítéletre, dönti el. Ez lenne szerény nézetem szerint főbb vonásaiban vázlata a nálunk szervezhető közigazgatási biráskodásnak. E tekintetben különbséget tennék érdeksértés ésjog- sértés között. — Az elsőfokú közigazga­tási bíróság érdeksértés valamint jogsértés felett is ítélne. Érdeksértéseknél a közigazgatási bíróság első s utolsó fokban döntene. Jogsértéseknél a budapesti közigazgatási felső- tör­vényszékhez történik felebbezés, mely kizárólagosan jogsértések felett utolsó fokban döntene. Feladatunk nem lenne megoldottnak tekinthető, ha legalább meg nem kíséreltük volna uj eszméknek, uj iránynak utat törni s azokat megczáfolni, kik a tudomány, a jog és a gyakorlat által egyiránt megkívánt közigazgatási bíróságnak nálunk életbelép­tetését azzal vélik elodázhatni, vagy azért tartják jelenlegi körülményeink között lé- tesithetetlennek, mert — úgy mondják — népünkben nem találjuk az arra szüksé­gelt elemeket, és mert anyagi helyzetünk uj költséges bíráskodás szervezését nem ja­vasolja. Ezen argumentatióknak rejtett pointje az, hogy a vitás közigazgatási ügyek döntése a rendes, vagy talán épen- séggel semminemű bíróságra sem ruháztassék. A financziális szem­pont — mint ismételve hangsúlyoztuk — oly körülmény, mely a fenforgó intézmény létesítésénél nem sza­bad, hogy tekintetbe jöjjön.1)2) Azonban a politikai eszély — oly tényező, melylyel szintén számolni kell — azt java­solja, hogy a legszükségesb institutiók a lehető legkisebb költségokozással létesit- tessenek. Útmutatásunk szerint az első fokú közigazgatási bíróság mindennemű költségokozás ki- mélhetésével azonnal létesít­hető. Ha valaki talán a szolgálati kötelezettség5) — mert ennek létesi­ket feljogosítja, hogy a rendeleteket a törvényesség tekintetéből megvizsgálják. Azonban ez felette ritkán tör­ténik meg, mert a rendes biróságok rendszerint nem jönnek azon helyzetbe, hogy miniszteri rendeleteket megvizsgál­hassanak, hanem csak akkor tehetik azt, ha elvétve né­melykor egy polgári jogperben fordul elő egy administrativ- rendelet. *) Az osztrák közig, törvényszék évenkinti rendes kiadása 126,840 forintot tesz. Különben is az igazságügyi tárczánál mutatkozandó csekély emelés oly természetű, hogy ott a nemzet leg- kevésbbé sem sajnálja méga nagyobb kiadá­sokat sem. 2) Nem szabad felejtenünk, hogy a minisztériumok működési körének nem legcsekélyebb részét a vitás köz­igazgatásjogi ügyek feletti bíráskodás képezi. Ezen teher­től szabadulna meg a kormány egy közig, felső-törvényszék életbe léptetése által s ez után rendeltetéséhez képest kizá­rólagosan csak a kormányzás felé fordíthatná figyelmét. 3) L. Gneist: »Kreis-Ordnung« 42. I. — A »f ő- városi szervező bizottság« 1877. junius hó tése az, mit kívánunk — mint a személye? szabadság újabb s talán szükségtelen meg­szorítása ellen kifogásokat emel, akkor gróf Eulenberg belügyminiszter a porosz kamarában a »Kreis-Ordnung« feletti vita alkalmával tartott beszédének következő passusára hívom fel figyelmét: »A »Kreis- Ordnung« az általános szolgá­lati kötelezettséget, mely kato­nai téren oly nagygyá tette Po­roszországot, a polgári térre viszi át. Az általános szolgálati kötelezettség ez a jelszó, melyet kiadok, ez a »Kreis-Ordnung« mottój a«.1) Csak az a nép örvend legtöbb szabad­ságnak,2) mely nemcsak a törvényhozás­ban, hanem a hozott törvények végrehaj­tásában is tevékeny részt vesz. — A köz- igazgatási biráskodásnak az önkormányzat alapján való létesítése folytán a nép még a közigazgatás vitelének mi­kéntje felett is ítélhet, mi száza­dunk utolsó évtizedeinek legnagyszerűbb vívmányaihoz tartozik.3) Százados ön- kormányzatunk már évszáza­dokkal ezelőtt — sezaz, mit eléggé nem hangsúlyozhatunk — alkalmazta a szolgálati kötelezettség nagy elvét, melyet szűnni nem akaró tapsvihar között proclamált csak leg vi j abban a porosz kamara. A >Kreis-Ordnung«-nak a szolgá­lati kötelezettségre vonatkozó rendelkezései már II. Ulászló 1492-ben kibocsátott I. decretu- mának 34. articulusában foglal- vák: »de judicibus nobilium.« Büszkén tekinthetünk népünk múltjára, mely e te­kintetben Európa legműveltebb nemzetei­nek egyikét megelőzte. Már II. Ulászló állapítja meg4) a »viginti quinque marcarum« fizetésének kötelezettséget azokra nézve, kik a reájuk eső tiszteletbeli hivatalban eljárni vonakodnának; a »Kreis- Ordnung« a községi adó felemelé­sével sújt. — Nálunk5) »officium admi- nus perannum exercere debeant —« ; a »Kreis-Ordnung«-ban 6 év. — Nálunk akarata ellenére senki sem kötelezhető öt év leforgása előtt »invitus« a hivatalnak újra elfogadására;6) a »Kreis-Ordnung« a legközelebbi három évre ment7) fel. — Ezen kis párhuzamból is látható, hogy az, mi a modern szabadelvüség állítólagosán legújabb s legnagyobb vívmánya s hala­dása nálunk csak ismételve s szélesebb alapokra fektetve alkalmazandó.8) Ennek még az a jó következménye is leend, hogy a népben a közügyekért való érzéket 1 l-én tartott ülésében mondotta ki, hogy semminemű tiszteletbeli tisztviselőnek alkalmazá­sát nem tartja c z é 1 s z e r ü n e k«. — L. »Pesti Napló« 1877. évf. 147. sz. *) L. G n e is t: Ibidem p.45. а) Kerkápoly: többsz. id. előadása. 3) L. e munka 134. 1. *) §. 1. 1492-ki I. decr. 34. artic. — L. még »Köz­igazgatási Lapok« I. évf. 4. sz. б) §. 3. u. o. 6) §. 5. u. o. Ő 1871: XVIII. t.-cz. 63—86. §§-ok hat évi mentességet normált. — »Kr.-O.« 8. §. a) »A közjogi bíráskodás hiánya a mo­dern parlamentaris államra egy jelentőségű nemcsak ezen alakjának szükségképi felbomlásával, hanem belső magvá- nak is a társadalmi uralom azon niveaujára való sülyedé- sével, amely oly hátrányos színben különbözteti meg aa ókor respublicáit a modern államban erkölcsileg egyedül lehetséges uralomtól«. — L. Concha: i. m. 123. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents