Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1877 / 46. szám
376 meg az érdekeiben sértett állampolgár és ne legyen kénytelen előbb az igazgatás egész folyammenetét kimeríteni, mert az érdekek legtöbbször oly természetűek, hogy sértésüknél gyors segély és ovoslás igényeltetik; igy pl. ha valakinek adó* 5) fejében hordóit lefoglalják, az ugyan nem lesz képes még kedvező piaczi ár tartama alatt borait eladni, ha panaszával az administrate egész folyammenetén kellett előbb átesnie, mig ezen érdeksértést involváló intézkedés megsemmisül, mert addig a kereskedelmi conjuncturák már több ízben való változáson mehettek keresztül. Ezen meg számtalan ilynemű viszásságoknak a közigazgatási bíróság előtt való közvetlen megjelenhetés szintén lenne hivatva elejét venni. Ezen közigazgatási törvényszék felfelé, valamint lefelé valóban független elemekből állana, melyek elég biztosítékot nyújtanak egy részrehajlatlan ítélet hozatalra. A mondottaknál fogva legczélszerübbnek tartanók, ha érdeksértések felett az I. fokú közigazgatási bíróság végérvényesen ítélne.2) Ezen első fokú közigazgatási bíróságok kiegészítésüket5) lelnék egy Budapesten létesítendő köz- igazgatási felső-törvényszék által. Itt a király által kinevezett bírák alkalmazandók, kikuek nagyobb fele magas!) közigazgatási hivatalnokokból veendő; jogászoknak is jelenléte azért szükséges, hogy a közigazgatási érzék mellett a bírói formai jogérzék is meglegyen.4 * б) A közigazgatási felső törvényszéknél való szolgálat fizetéses állami hivatal, mely más nyilvános hivatal viselésével összeférhetetlen. Ezen törvényszéknél működő bírák rang és fizetésre nézve ugyanazon állást foglalnák el mint a legfelsőbb törvényszék bírái. Fontosabb elvi jelentőséggel biró esetek eldöntésénél az egyetemi szaktanárok szintén meghív hatók. Az eljárásra nézve az általunk az I. fokú eljárásra vonatkozólag elmondottak itt is alkalmazhatók, azon különbséggel, hogy itt nem szükséges a közérdek egy különképviselője, mert a birák nagyobb fele volt közigazgatási hivatalnokokból állván, ez elég biztosítékot nyújt az iránt, hogy a közérdek és méltányossági momentumra való tekintet lesz ezen ítéleteknek tendentiáj a. A közigazgatási felső törvényszék a bíróságok és köz- igazgatási hatóságok közötti illetékességi összeütközéseket is eldönt- h e t n é, mi a jogi állam követelményeinek inkább megfelelne, mint ezen ügyeknek a minisztérium által eddig történő döntése. A dolog természetében fekszik, hogy a közigazgatási törvényszék rendeletek érvényessége5) felett is jogosult dönteni.6 1) A konokságból való ■) L. Kerkápoly: Ibidem. а) L. e munka 92. 1. ■jl.Lechner: többsz. id. előadás. *) L. Szókolay Istvánnak a »Törvényszéki C s a r n o k«-ban közzétett jeles czikksorozatát: »Köz- igazgatási vitás ügyek illetősége«. II. évf. (1860) 345. 1. 5) Erre az osztrák közig, törvényszéket is a többsz. id. törvény 13. §. 3. bekezd, jogosítja fel. A porosz »Gerichtshof zur Entscheidung der Kompetenz-Konflikte« erre illetéktelen. б) Az 1869 : IV. t.-cz. 19. §. 2. alin. a törvényszékeperlekedők a törvény világos értelme daczára és a sikerre való minden kilátás nélkül csupán perlekedési viszketegből történt felebbezéseiknek száma a körülmények szerint meghatározandó megfelelő pénzbüntetések által lehetőleg kevesbíthető. A felsőbb törvényszéknél ügyvédkényszer azon jótékony hatást szüli, hogy a törvényszék minden substratum nélküli perek tárgyalásának szükségessége s kényszere alul meg lesz mentve. A mondottakból következik, hogy a felsőbb közigazgatási törvényszék a jogi- s ténykérdést önállóan, tekintet nélkül az előbbi ítéletre, dönti el. Ez lenne szerény nézetem szerint főbb vonásaiban vázlata a nálunk szervezhető közigazgatási biráskodásnak. E tekintetben különbséget tennék érdeksértés ésjog- sértés között. — Az elsőfokú közigazgatási bíróság érdeksértés valamint jogsértés felett is ítélne. Érdeksértéseknél a közigazgatási bíróság első s utolsó fokban döntene. Jogsértéseknél a budapesti közigazgatási felső- törvényszékhez történik felebbezés, mely kizárólagosan jogsértések felett utolsó fokban döntene. Feladatunk nem lenne megoldottnak tekinthető, ha legalább meg nem kíséreltük volna uj eszméknek, uj iránynak utat törni s azokat megczáfolni, kik a tudomány, a jog és a gyakorlat által egyiránt megkívánt közigazgatási bíróságnak nálunk életbeléptetését azzal vélik elodázhatni, vagy azért tartják jelenlegi körülményeink között lé- tesithetetlennek, mert — úgy mondják — népünkben nem találjuk az arra szükségelt elemeket, és mert anyagi helyzetünk uj költséges bíráskodás szervezését nem javasolja. Ezen argumentatióknak rejtett pointje az, hogy a vitás közigazgatási ügyek döntése a rendes, vagy talán épen- séggel semminemű bíróságra sem ruháztassék. A financziális szempont — mint ismételve hangsúlyoztuk — oly körülmény, mely a fenforgó intézmény létesítésénél nem szabad, hogy tekintetbe jöjjön.1)2) Azonban a politikai eszély — oly tényező, melylyel szintén számolni kell — azt javasolja, hogy a legszükségesb institutiók a lehető legkisebb költségokozással létesit- tessenek. Útmutatásunk szerint az első fokú közigazgatási bíróság mindennemű költségokozás ki- mélhetésével azonnal létesíthető. Ha valaki talán a szolgálati kötelezettség5) — mert ennek létesiket feljogosítja, hogy a rendeleteket a törvényesség tekintetéből megvizsgálják. Azonban ez felette ritkán történik meg, mert a rendes biróságok rendszerint nem jönnek azon helyzetbe, hogy miniszteri rendeleteket megvizsgálhassanak, hanem csak akkor tehetik azt, ha elvétve némelykor egy polgári jogperben fordul elő egy administrativ- rendelet. *) Az osztrák közig, törvényszék évenkinti rendes kiadása 126,840 forintot tesz. Különben is az igazságügyi tárczánál mutatkozandó csekély emelés oly természetű, hogy ott a nemzet leg- kevésbbé sem sajnálja méga nagyobb kiadásokat sem. 2) Nem szabad felejtenünk, hogy a minisztériumok működési körének nem legcsekélyebb részét a vitás közigazgatásjogi ügyek feletti bíráskodás képezi. Ezen tehertől szabadulna meg a kormány egy közig, felső-törvényszék életbe léptetése által s ez után rendeltetéséhez képest kizárólagosan csak a kormányzás felé fordíthatná figyelmét. 3) L. Gneist: »Kreis-Ordnung« 42. I. — A »f ő- városi szervező bizottság« 1877. junius hó tése az, mit kívánunk — mint a személye? szabadság újabb s talán szükségtelen megszorítása ellen kifogásokat emel, akkor gróf Eulenberg belügyminiszter a porosz kamarában a »Kreis-Ordnung« feletti vita alkalmával tartott beszédének következő passusára hívom fel figyelmét: »A »Kreis- Ordnung« az általános szolgálati kötelezettséget, mely katonai téren oly nagygyá tette Poroszországot, a polgári térre viszi át. Az általános szolgálati kötelezettség ez a jelszó, melyet kiadok, ez a »Kreis-Ordnung« mottój a«.1) Csak az a nép örvend legtöbb szabadságnak,2) mely nemcsak a törvényhozásban, hanem a hozott törvények végrehajtásában is tevékeny részt vesz. — A köz- igazgatási biráskodásnak az önkormányzat alapján való létesítése folytán a nép még a közigazgatás vitelének mikéntje felett is ítélhet, mi századunk utolsó évtizedeinek legnagyszerűbb vívmányaihoz tartozik.3) Százados ön- kormányzatunk már évszázadokkal ezelőtt — sezaz, mit eléggé nem hangsúlyozhatunk — alkalmazta a szolgálati kötelezettség nagy elvét, melyet szűnni nem akaró tapsvihar között proclamált csak leg vi j abban a porosz kamara. A >Kreis-Ordnung«-nak a szolgálati kötelezettségre vonatkozó rendelkezései már II. Ulászló 1492-ben kibocsátott I. decretu- mának 34. articulusában foglal- vák: »de judicibus nobilium.« Büszkén tekinthetünk népünk múltjára, mely e tekintetben Európa legműveltebb nemzeteinek egyikét megelőzte. Már II. Ulászló állapítja meg4) a »viginti quinque marcarum« fizetésének kötelezettséget azokra nézve, kik a reájuk eső tiszteletbeli hivatalban eljárni vonakodnának; a »Kreis- Ordnung« a községi adó felemelésével sújt. — Nálunk5) »officium admi- nus perannum exercere debeant —« ; a »Kreis-Ordnung«-ban 6 év. — Nálunk akarata ellenére senki sem kötelezhető öt év leforgása előtt »invitus« a hivatalnak újra elfogadására;6) a »Kreis-Ordnung« a legközelebbi három évre ment7) fel. — Ezen kis párhuzamból is látható, hogy az, mi a modern szabadelvüség állítólagosán legújabb s legnagyobb vívmánya s haladása nálunk csak ismételve s szélesebb alapokra fektetve alkalmazandó.8) Ennek még az a jó következménye is leend, hogy a népben a közügyekért való érzéket 1 l-én tartott ülésében mondotta ki, hogy semminemű tiszteletbeli tisztviselőnek alkalmazását nem tartja c z é 1 s z e r ü n e k«. — L. »Pesti Napló« 1877. évf. 147. sz. *) L. G n e is t: Ibidem p.45. а) Kerkápoly: többsz. id. előadása. 3) L. e munka 134. 1. *) §. 1. 1492-ki I. decr. 34. artic. — L. még »Közigazgatási Lapok« I. évf. 4. sz. б) §. 3. u. o. 6) §. 5. u. o. Ő 1871: XVIII. t.-cz. 63—86. §§-ok hat évi mentességet normált. — »Kr.-O.« 8. §. a) »A közjogi bíráskodás hiánya a modern parlamentaris államra egy jelentőségű nemcsak ezen alakjának szükségképi felbomlásával, hanem belső magvá- nak is a társadalmi uralom azon niveaujára való sülyedé- sével, amely oly hátrányos színben különbözteti meg aa ókor respublicáit a modern államban erkölcsileg egyedül lehetséges uralomtól«. — L. Concha: i. m. 123. 1.
