Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 46. szám

— 375

azonban az a 48-i törvényben1) megállapított hatáskörrel és elvekkel a parlamenti kormánynyal szemközt ez idő szerint többé alkalmazható nem volt, annak újabb alakban szervezése mutatkozott szükségesnek, e kérdés részletezése azonban elej- tetett.2)

»Budapest főváros törvény- hatóságának szervező bizottsága« 1876. deczember 11-én tartott ülésében a közigazgatási törvényszék létesítése ismét szóba jővén, Stiller indítványozta, hogy az administrativ judicatura egy közigazgatási törvényszék életbe léptetéseigarendes bíróságokra ruháztassék. Ez ellen Busbach czélsze- rüségi szempontból felszólalt, mely nézetet a bizottság is magáénak vallott.

Őszinte örömünkre szolgál, hogy hazánk első s irány tadó municipiuma oly határozottan felszólalt mint első a külön közigazgatási törvényszék létesítésének szükségessége mellett. — Ha e tekintetben fél utón meg nem áll s oly irányú s oly czéllal biró jótékony mozgalmat kifejt, melynek eredményét ezen — mint láttuk — élénken érzett hiány betöltése képezné, valóban örömmel üdvözölhetnők mint egy igazán szabadelvű intézmény hazánkban való érdemdús úttörőjét. Alig képzelhetünk magunknak szebb s üdvösebb czélt a törvényesen biztosított kérelmezési és levelezési jog gyakorlására nézve!5)

Mindezekből látjuk, hogy a közigazgatási bíráskodási szervezetnek nálunk létesítése csak idő kérdése és most feladatunknak ismerjük még az európai legkülönbözőbb alakzatok megkisérlett beható vizsgálódása és összehasonlító tanulmányozása után azon ut és mód megjelölésének megkísérlését, melyen viszonyaink tekintetbe vételével nálunk a közigazgatási bíráskodás szervezhető.

Nálunk az I. fokú közigazgatási törvényszékek az önkormányzat alapján alakult juryvel úgy lennének létesíthetők, hogy minden törvényhatóság4) kebelében közigazgatási biróság állíttatnék fel oly módon, hogy a törvényhatósági közgyűlés 6 évre választ 6 közigazgatási bírót. Közigazgatási bírónak minden esküdtszéki képességgel biró hozzátartozója a törvényhatóságnak megválasztható,5) tekintet nélkül arra, hogy törvényhatósági bizottsági tagsággal bir-e vagy sem, kivéve az állami hivatalnokokat, törvényhatósági tisztviselőket és Budapesten a kerületi elöljárókat. Hogy a folyton változó érdekkörök

») L. 1848 : III. t.-cz. 19. s köv. §§-ok.

a) L. az 1871. február 13., 14. és 15-én tartott képviselőházi üléseket.

s) L. 1870 : 42. t.-cz. 42. § ; 1872 : 36. t.-cz. 57. §.

') ». . . Azt hiszszük, hogy a közigazgatási igazságszolgáltatást is a megyei alapra lehet fektetni«.

». . . A megyei bizottmánynak kebelében kell egy közigazgatási bírói testületet szervezni«. L. V ü n c s többsz. id. czikkét a »Jogtud. Közlöny« II. évfoly. (1867) 29. sz. 158. 1.

5) L. a választást illetőleg Tisza Kálmán képvh. beszéd 1869. jun. 28., ki »a bírói hatalom gyakorlásáról« szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásainál a 3. szakasz helyébe azt óhajtotta tétetni:

»Az első folyamodásu törvényszékhez az ítélő bírákat, valamint az egyes bírákat is, az illető törvényhatóságok fogják a megállapított képességgel biró honpolgárok közöl válasz- t a n i«. — Képvh. napló 1869—72. II. k. 381. 1.

kellőleg képviseltethessenek czélszerü, hogy a tagok egyharmada minden második év végével kilépjen s uj, modernebb nézetekkel biró elemeknek a bíróságba való bele- jutása lehetségessé tétessék megfelelő számú uj bíráknak választása által.

Ezen bíróságnál a törvényhatóság legfőbb tisztviselője elnököl, ki az egyes ügyek előadása végett az igazgatási szakok képviselőit a biróság tárgyalásaihoz berendeli, az igy berendelt szakképzettséggel biró előadó — (minden speciális szakismereteket feltételező nagyobb közigazgatási ág számára a tárgyak különfélesége szerint külön-külön előadókat meghív) — azonban szavazattal nem bir. A közigazgatási biróság elnökét és a biróság tagjait a király e minőségükben megerősíti. A biróság tagjai működésük megkezdése előtt ünnepélyes fogadást tesznek. A bíróságnál való szolgálat tiszteletbeli hivatal, melynek elvállalására kényszer utján kötelezhetők a megválasztottak; a ki a bírósági tagságot indokolatlanul visszautasitja, anyagi hátrányt szenvedhetne a községi adónak felemelése vagy pedig az által, hogy községi választási jogának gyakorlásától egy időre elüttetik. A kényszerszolgálat nálunknemuj; évszázados önigazgatásunk már régen1) alkalmazta ez elvet, mely jelenleg is fenáll, igy pl. a községekben a bírói* 2 3) hivatalra, vagy pedig az esküdtszéki szolgálatra vonatkozó törvényes rendelkezésekre stb. elég hivatkoznunk.5)

A közigazgatási biróság előtti eljárás közvetlenül szóbeli, nyilvános és contra- dictorius legyen; a tényálladék helyreálli- tása végett tanuk eskü alatt kihallgatandók, szakértői szemlék elrendelendők; ítélethozatal előtt mindig az előadó mint a közérdek képviselője meghallgatandó. A biróság ülései nyilvánosak. Két tagnak jelenléte az elnökön kívül elegendő arra, hogy a biróság határozatképes legyen. A zárt ülésben hozott ítélet szótöbbséggel hozatik, indokokkal láttatik el s azonnal kihirdetendő. Ha a tagok páros számmal vannak jelen, akkor a korra nézve legfiatalabb biró nem szavaz. Ha az elnök vagy a közérdek, képviselője a biróság ítéletét a közérdek szempontjából sérelmesnek találja, akkor

') U1 a d i s 1 a i II. Regis Deer. I. Art. 34. (1492.) De Judicihus Nobilium in singulis Comi- tatihus eligendis. §. 1: »Et ipsi electi teneantur non refutare, séd suscipere officium judicatus, sub poena viginti quinque marcarum, irremissibiliter exigendarum«. — L. a porosz »K.-0.« 8. §.

3. §. »Et hujusmodi officium ad minus peran- num exercere debeant«. — 8. §. »Kreis-Ordnung«.

§. 5. »-----------ante annum quin tum futurum,

ad idem officium assumendum inviti non coarc- ten t u r«.

L. »Kreis-Ordnung« 8. §. utolsó pont: »----------für

die nächsten drei Jahre ablehnen«.

L. még »K özigazgatási Lapok« I. évf. 4. sz. — Tisza Kálmán id. képvh. besz.

s) Kis községekben a bírói hivatalt csak rendkívüli akadályoztatás eseteiben lehet visszautasítani sa megválasztott községi lakos 100 írtig terjedhető büntetés súlya alatt legalább egy évig viselni tartozik hivatalát. Rendkívüli akadály eseteiben a megválasztottnak indokolt folyamodására az alispán adja meg a fölmentést. Az alispán határozata felebbezhető a törvényhatósághoz. Az, a ki a bírói tiszteséget már egy éven át viselte, vagy a bírságot lefizette, nem kötelezhető, hogy azt tovább viselje, vagy hat év leforgása alatt újra elvállalja. (L. 1871: XVIII. t.-cz. 63—86. §§.)

!) Az 1876 : XV. t.-cz. 19. §. 4. alin. szintén az adó- kivető-bizottság tagságára vonatkozólag a kényszerszolgálat egy nemét statuálja.

jogsértéseknél köteles azt hivatalból felebbezni.

Mi a porosz »Kreis-Ordnung«, a württembergi és a badeni közigazgatási bírósági alakzat nyomán azért tartanók első fokban a választott elemet kivánatosbnak, mint a tanult közigazgatási birákból álló törvényszéket, mert itt mindig azon körülmény ki- puhatolására forditanda fő figyelem, hogy a valamely administrativ intézkedésnél alkalmazott kényszer mérve1)afenforgó körülmények és viszonyok tekintetbe vételével igazolt és arányos volt-e, és ezt csak az ugyanazon körülmények között élő igazgatottak maguk lesznek leginkább képesek megítélni. A»Kreis-Ordnung« nyomán Poroszország, Baden, Hessen és Württemberg példáját követve érdeksértések esetében szintén ezen biróság ítélne, mert ki lenne alkalmasabb valamely érdek feletti jurisdictióra, mint ugyanazon érdekkörnek képviselője; nem tekintve azt, hogy a miniszter — gyakorlati szempontból jelenleg a doctrina tanait nem követvén — az érdeksértések feletti utolsó fokban való judicaturánál okvetetlenül megkívánt megértést nélkülözi, mert ő mintegy madártávlatból tekint le az administratióra; feladatához képest ő a nagy elvek megindítója és létesítője; azonban épen ezért k i s s z e r ü ér- d’eksértésekre nézve hiányzik nála természetszerűen a jobb megértés.2)

Ehhez hasonló értelemben nyilatkozott Kerkápoly Károly.5) Helyes nézete szerint ugyanis a miniszter ritkán ad a panaszlónak elégtételt, mert ha ez történnék, akkor az ő közegei rendeletéit nem igen fognák exequálni, mert félniük kellene attól, hogy a miniszter nagy on sokat akadékoskodik, hogy a végrehajtás módját nagyon is bonczolgatja és kritizálja, a mi a hatóságok tetterejét és vállalkozó szellemét sértené és tönkre tenné, mert nagyon sokat találnának minden egyes con- cret esetben töprengeni azon, vajon nem sértik-e valakinek jogos érdekeit, mi a végrehajtás erélyét megzsibbasz- taná.

Azért is nem a miniszterhez való folyamodásban — úgy mond Kerkápoly — hanem a praeventióban van az orvoslás módja és ott keresendő.4) Minthogy a prae- ventió közigazgatásunk jelenlegi alakulata mellett is mélyen menő gyökeresen átalakító reformok5) létesítése előtt nem alkalmazható, az orvoslás azon módjához kell fordulnunk, mely jobb és megfelelőbb az eddiginél, és ez a felsőbb hatóságnak és a miniszternek utolsó fokban való döntése helyett: a közigazgatási bíróságnak autorisatiója érdeksértések felett is ítélhetni. Az érdeksértéseknél megkívánjuk, hogy mindjárt a független tribunal előtt jelenhessék

*) L. II. rész, II. fejezet.

’) Gneist: »Verhandlungen des 12. deutschen Juristentages«. — »Saját érdekeinek legjobb bírája a tagosu- lat maga«. — »Budapesti Szemle«. Uj folyam. 1869. XIV. k. 180. s k. 1. Concha pályaműve.

3) L. többsz. id. előad.

‘) L. C o n c h a : Id. m. 78. 1. jegyz.

5)L. Kaiserfeld: Verwaltungs-Gerichtshof 8.sk.l.

*