Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 45. szám - Közigazgatási biráskodás. [21. r.] - A kelet büntető-joga. [2. r.]

— 368 — tett intézkedés a nélkül épen nem foganatosítható ; azon kényszereszköz alkalmazása ellen is lehet folyamodás vagy keresetnek helye, midőn valaki állítja, hogy a kényszereszköz jogosulatlan, vagy a körülményeknél fogva az eléretni szándékolt czél elérése végett épen nem szükséges. Mindennek daczára mégis foganatosítható egy rendó'ri intézkedés, midó'n az a hatóság belátása szerint — a közjólét veszélyeztetése nélkül el nem halasztható.J) Igyekeztünk eddigelé kimutatni, hogy jogsértések ellen nálunk ad minist rationális gépezetünk jelenlegi alakulata mellett kielégítő' oltalom nem létezik. Ugyanez áll még fokozódottabb mértékben az érdeksértésekre nézve is. Pedig épen az érdekek első sorban azok, melyek a pártok és cliquek superioritásának és domináló befolyásának áldozatul szoktak esni. Pl. egy iparconcessio vagy italmérési jog megtagadása oly érdeksértés, mely kiválóan alkotmányos államban, hol parlamenti többség a minoritást terrorisálja, birói formák alapján érdekoltalmat tesz szükségessé. Hogy mennyire lehet érdekeket sérteni ajog tiszteletben tartása mellett, drastice bizonyította Gr n e i s t többsz. id. jelentésében: »Ueber die rechtliche Natúr, die Zustandigkeit und Verhandlungsform der Verwaltungs - Jurisdiction*.2) Budapesten pl. a kerületi elöljáróság képezi az első fokú iparhatóságot;3) az ő határozatai ellen a felebbvitel a tanácshoz történik,4) melynek határozatai a miniszterhez felebbeztetnek (81. §.). Tehát valamennyi rendelke') L. különben »Gesetz-Sammlung« S. 297, ausgegeben zu Berlin den 10. August 1876, 30—39. §§-ok. ') L. »Verhandlungen des 12. deutschen Juristentages«. ») 1872 : XXXVI. t.-cz. 84. §. «) Ibidem 86. §. üzöttek számára, a javulás átalháza. A sors, mely az embereket különböző várnákba helyezi, nem a véletlen, hanem az emberek mult életükben elkövetett tetteiknek következménye ; az, ki Qudrának született, mult életének bűnei folytán lett azzá s azért megnyugszik sorsában, melynek ő volt okozója s melyet csakis az által javíthat, hogy saját várnájának kötelességeit s terheit lelkiismerettel viselve, igy halála után a következő metempsychosis utján magasabb, isteni eredetéhez közelebb létfokra emelkedjék.1) Benne is él Brahma szikrája, de Qudra testében mély posványba merülve; nyomorállapota ellen hiába zúdulna fel, mert azt maga okozta s azt csak erényes tűrés s jámbor életmód által javíthatja meg. Valamint a nap lángtengere legkevésbbé sem homályosodik el, mert egyes fénysugarai vándorutjokon egy posvány iszapában rezegnek: épugy marad Brahma, a világiélek, érintetlenül, habár kisugárzásai a Qudra testében fényüket vesztik. £udra egyedüli hivatása s reménye, hogy erkölcsi tökéletesedés utján saját maga okozta állapotából felemelkedjék. így megmagyarázhatóvá válik azon mély erkölcsi megnyugvás, melylyel nagy társadalmi osztályok évezredeken át nyomorállapotban fetrengtek s hogy király, Brahmanus s £udra egyaránt szigorúan csak saját várnabeli kötelességeit ') C o 1 e b r o o k e : On the Philosophie of the Hindus : Transactions of the Royal. Aaiatic Societv VII köt. 23. lap. zésünkre álló jogi utaink jogvagy érdeksértés eseteiben a miniszter bureau-jának összpontosulnak! Poroszországban a közigazgatási törvényszékek tevékenysége épenséggel nem szorítkozik csupán a jogkérdések megítélésére, hanem é r d e k sértések felett is ítélnek ; a felhozott példában tehát az italmérési jog megtagadása esetében szintén fog a »Kreis-Ausschuss« ítélni.1) Folyamodásoknál a folyammenet a következő : a járási bizottság határozatai ellen a kerületi tanácshoz s ennek határozatai ellen a tartományi tanácshoz történik felebbezés, melynek folyamodások felett hozott határozatai végérvényesek. 2) Az előadottakban igyekeztünk képét nyújtani a magyar administrativ judicaturának ugy mint az eddig fenállott, mert az 1876: VI. t.-czikk »a közigazgatási bizottságról* vetette meg tulajdonképen alapját a nálunk eddigelé ismeretlen közigazgatási bíráskodásnak3) és képezheti csiráját egy I. fokú közigazgatási törvényszéknek, ha az contradictorius eljárással párosul és egy központi legfőbb közigazgatási törvényszéknek birói biztosítékok melletti életbeléptetése által szervezeti tekintetben módosittatik, illetőleg tovább fejlesztetik és kiegészíttetik. E munka körén tul menne, ha ezen törvénynek administratiónkra gyakorolt befolyását akarnók ismertetni; legyen elég erre nézve megjegyezni, hogy »a képviselőház közigazgatási bizottsága* jelentésében4) azon nézetnek adott kifejezést, hogy emiitett tör») L. Kreis-Ordnung vom 13. Dezember 1872, §. 135 f, 156 s Zustandigkeit s-G e s e t z §. 128. «) L. Gesetz vom 26. Juli 1876, §. 24. alinea 2 és 3. 3) Állami életünk szervezetében tökéletesen hiányzik a legszorosabb értelemben vett közigazgatási bíráskodás, és ennek következtében a kormány felelőssége az állami tevékenység nagy terén épenséggel ki van zárva. — L. még Mészáros czikkét a ^Közigazgatási Lapok« I. évf. 2. sz. 22. s k. 1. *) L. képviselőházi irományok 1875 — 78. III. kötet 239. s k. I. teljesitik, resignatióval épen csak a nekik jutott uton törekszenek erkölcsi tökély után. Ugyancsak ezen rendszer folyománya, hogy Indiában nyilvános kórodák állíttattak fel beteg állatok ápoiására s hogy a törvény súlyos büntetések kiszabása mellett az állatok sértését vagy megölését tiltja; hiszen erkölcstelen életmód miatt állattestekbe záratik a lélek, honnét csak hosszú bünhödési pályafutás után s gyakran számtalan állati tökélyfokon keresztül emelkedik ismét fel, s igy az ind képzelemnek az egész állatvilág meghalt emberek leikéivel volt benépesítve s minden hangyában, mely sértetett, minden féregben, melyre valaki lépett, talán egy emberi lélek, talán rokon, barát lelke szenvedt. De értelmet nyernek a törvények is, melyek oly különböző büntetési mérvet alkalmaznak a különféle várnabeli gonosztevőkre nézve. Az alsóbb osztályú igen természetesnek találta, ha általában s különösen felsőbb várnabeli ellen elkövetett legcsekélyebb bűntett miatt súlyosan fenyíttetett, mert hiszen bűnössége nagyobb, különben nem sülyedt volna ily alsó várnába s igy büntetésének szigoruabbnak kellett lennie, saját javára, hogy általa tisztuljon, határozott elvievén, hogy a büntetés kiszenvedésének teljes tisztító ereje van, Manu szerint: »Men, who have comitted offences and have received from kings the punishment du to them, go pure to heaven and become as clear as those, who have done welk1) (»azok, kik büntettet elkövettek s a királytól az őket illető >) Manu : 318 : 382. I. (Jones kiad.). vény — akkor még javaslat — »közigazgatásunk javulását fogja maga után vonni*. Feladatunkhoz szorosan tartozik a közigazgatási bizottságnak mint felebbviteli hatóságnak jelentőségével foglalkozni és kimutatni : bir-e az és mennyiben egy pártatlan közigazgatási jogszolgáltatási fórum kellékeivel ? Különösen czélirányos, hogy többé a közgyűlések1) nem fognak határozni a felebbezett administrativ ügyek felett, mire ezen sok fejű testületek nem is birtak képességgel.2) Ennek visszás hatása kitetszik leginkább abból, hogy a felebbezési ügyek ugy intéztettek, hogy igen gyakran épen azon tisztviselők, kiknek eljárása jött legtöbbször szóba, képezték a jelenlevők nagy többségét. A mi a közigazgatási bízottság összeállítását illeti, nem helyeselhetjük, hogy az jelenlegi alakulata mellett eljárjon felebbviteli hatóságként. Különösen nem tartjuk helyesnek azt, hogy a bizottság oly sokfejű; ennek — mint már előbb megjegyeztük — az összes közigazgatási ágak összhangba hozzatalára nézve előnyös oldala lehet, azonban mint bíróság felette sok szavazóból áll, minek czélszerütlensége további bizonyitgatásra nem szorul és elég e tekintetben csak azon körülményre hivatkoznom, hogy Európának legkülönbözőbb közigazgatási bíráskodási alakzatai között nem akadunk — mint láttuk — egyetlenegyre sem, mely abirák oly óriási számával bírna. Egy talán a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának nagyságával biró közigazgatási bíróság megfelelőbb lenne. A közigazgatási bizottságban a laikus elem az államhivatalnokokkal és az önkormányzati, ') Az administratió juryje. s) L. G r ü n w a 1 d Béla: többsz. id. m. 117.1. — Tisza Kálmán: Indokolás a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslathoz. — Képviselőházi irományok 1875—78. I. k. 320. s k. 1. büntetéssel sújtattak, tisztulva mennek az égbe s oly tiszták lesznek, mint azok, kik erényesen éltek«); mert valamint a fa árnyékával azt is fedi, ki levágja, ugy megbocsát az ég azon bűnösnek, ki büntetését kiszenvedte. — S lehetett-e ezek után máskép, mint hogy a Brahmanus, ki a földi nyomorvilág fölé emelkedve, erényei által már az utolsó tökélyfokot érte el, tekintélyének fényével eláraszsza ezen egész theokratiko-sociális közületet, melynek tagjai még a bün s nyomor elleni küzdelemben vajúdnak; lehet-e ezen tulajdonkép már is mennyei lényt ép oly érzéki büntetésekkel sújtani, mert egy, erkölcsileg végtelen távolban alatta álló teremtményt sértett; mint azon istentelen »egyszerszülöttet«, ki átkozott kezét Brahmanus ellen felemelni merészlé ? Ezen alapszanak az ind büntető-jog azon főelvei, hogy Brahmanus megölése a legirtózatosabb bűntett s hogy >saját atyját s anyját, uralkodót egész kíséretével megölve, mégis büntetlenül marad a Brahmanus«, (mely utolsó elv azonban nem szó szerint veendő) s mindazon tulszigoru törvények, melyek Brahmanus megsértésére vonatkoznak. Ezen várnaszellem mint iránytadó elv húzódik keresztül az egész büntető-jogon, a mi különösen az egyes büntettek s büntetések leírásánál szembe fog tűnni. De a fenjelzett eszmeirány más tekintetben is döntőleg befolyt a büntető-jog szellemére s okozta azt, hogy daczára azon hajmeresztő intézkedéseknek, melyek a várnarendszer következtében a büntető-törvények sanctióiban foglalvák, mégis