Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 45. szám - Közigazgatási biráskodás. [21. r.] - A kelet büntető-joga. [2. r.]

— 369 — a törvényhatósági tisztviselőkkel kapcsolatosan összmüködik; azonban a hivatalnokok részéről hiányzik a pártatlan s részrehajlatlan j ur isdictiónál nélkülözhetetlen függetlenség; továbbá az á 11 arnk öz egek a törvényhatósági tisztviselőkkel egyetemben számbeli túlsúlyt gyakorolnak a választott tiz tag ellenében; végül a bizottságban helyet foglaló állami és önkormányzati közegek némelyike, mint pl. a főorvos vagy a posta igazgatója stb. vajmi keveset értenek a közigazgatás teendőihez szakmájuk kivételével, tehát ez elemeknek a bíráskodó bizottságban való jelenléte, — kik sokszor azon kellemetlen helyzetbe fognak jutni, hogy olyas valami felett kell majd szavazniok, mihez épenséggel nem értenek, és azért önállóságuk rovására a capacitatiónak nyílik majd tág tere, — csak zavarólag hathat. Mindezekhez még az járul főbaj gyanánt, hogy az utolsó fokban való döntés a minisztert illeti. Ezek azon okok, melyek miatt a közigazgatási bizottságot contentiosus ügyek eldöntésére nézve alkalmatlannak tartjuk. Áll itásunk erősítésére hivatkozunk Szilágyi Dezső 1876. január 15-én, a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával tartott beszédének — a közigazgatási bizottságra, mint közigazgatási bíróságra vonatkozó — következő passusaira:') > a mit kívánok és nélkülözhetetlennek tartok: az, hogy ugy az állam, mint a kormányzottak részéről gyakorlandó ellenőrzés s z e r v e z t e s s é k, és szerveztessék életerős formában és ugy, hogy e controll gyakorlása valóban üdvös, valóban lehető legyen. Van az ellenőrzésnek egy orgánuma, egy köre, melynek teendőjét jelenleg rész>) L. a képviselőház naplója 1875 — 78. IV. kötet 40. s k. 1. emberies, szelid felfogás lengi át az indusi büntetőjogot. A társadalmi anyaföld észszerű müvelése azt követeli, hogy a mérges növények, melyek talajából kisarjadzottak, okvetlenül levágandók. A büntevőnél ugyanaz áll, mi a tragikai hősnél a drámában. A drámai hős egy uj világrend sybillini lapjaival lép a küzdttére, fellázadva a fenállónak fenségessége ellen s el kell vesznie, visszasülyednie gyarlóságában, de ha el is vesz, bár sápadtan izgatottságtól, mégis felemelkedést érzünk : az érczütések, melyek alatt összeroskad, egy fensöbb hatalmat mutatnak. Ehhez hasonlóan tűnik fel a gonosztevő, ki egy sötét világ rémeitől környezve árnyként szállfel s istentelen kezét emeli harczra az erkölcsi világrend ellen s kinek az igazság fénye előtt szintén kell, hogy eltűnjék, egy magasabb erkölcsóvó hatalom érczütései alatt kell, hogy öszszeroskadjon. Nem ugy az iDdeknél. Miután a világ csak Maya, az élet a bűnhődés zarándoklata, a születés csak erkölcstelen előélet következménye s a létezés maga bűnnek, a természet általános bűnének folyománya: mily magántett jöhetne itt nagy tekintetbe szemközt a lények összeségének ezen általános családbüntettével, mely bűntettel sújtson a földi hatalom szemben azon óriási nyomorral, mely a gonosztevő lelkét jövő vándorlásán várja? S hiszen a Mayatan folytán az indus legfőbb boldogsága a halál, viszszatérés Brahmához, a büntetését tisztított 1 ;leknek való visszavonulása a világiélekbe, s mit is ben ezen (t. i. a közigazgatási) bizottság fogja végezni: a c o n t e n t i o s u m f o r u m alkotása, azon fórumé, mely az egyént megvédi jogsérelem ellen, a közjogi viszonyok körében, mely jogorvoslatra forumot, formákat és biztosítékokat nyújt az alsó közegek határozataival szemben — egy központi legfőbb contentiosum fórum birói biztosítékok melletti megalkotása által, melynek következtében a contentiosus ügyek elintézése a minisztériumok hatásköréből kivétetik. Be kell következnie ennek szükségképen akkor, mihelyt közigazgatásunk minden ágában törvényeink') lesznek ; mihelyt a közigazgatás körében teljesen valósitható lesz az, hogy a törvények és a törvényes rendeletek szerint birói biztosítékok mellett fog a magánszemélyek irányában a közkötelességek reárovása, s a közjogi természetű jogosítványok megvédése eszközöltetni «. Sziváklmre szintén ugyanazon nézetnek adott épen akkor és ugyanott kifejezést, midőn a közigazgatási bizottságban a justice administrative alapjait látja lerakva. A legközvetlenebb szomszédságunkban létesített ausztriai közigazgatási törvényszék nálunk sem irodalmunkra, sem napi sajtónkra,2) melyek a tárgygyal mindeddig még sohasem foglalkoztak, de még törvényhozóinkra sem gyakorolt semminemű látható befolyást. Csak a törvényhatóságok gyüléstermeiben tünedezik fel olykor-olykor a közigazgatási •) L. Kautz hasonló értelemben való megjegyzését: Politika 441. 1. utolsó bekezdés. — L. még»Jogt u d. K ö z 1 ö n y<r II. évf. 29. sz. i. czikk. -) Különben a journalistika természeténél fogva csak actualis napi kérdésekkel foglalkozhatik epheinericus módon ; tőle nem várható ez ügyben az initiativa. Ha majdan hazánkban is napi rendre leend tűzve a közigazgatási bíráskodás kérdése, akkor napi sajtónk hasábjaiban is e thema intensivebb discussiójával fogunk találkozhatni. nyújthat neki e föld, mely a nyomor átmeneties hazája, a Sansara, ezen négy mérges folyamtól képezett léttenger ? Ugy hogy a hindu szellemirányának föjellege, hogy óhajainak eszménye, hogy szerinte a legtökéletesebb földi állapot a feltétlen nyugalom (ganti), minek aBuddhismus Nirvaná-ja megfelelt s mit a xitopadesa röviden jellemez: »az egyest el kell hagyni ... a család végett a családot » » » ... a község » a községet » » » ... az ország » a földet el kell hagyni . saját maga érdekében*. Azért is nem ékesíti emlékoszlop a hindu sírját, egyszerű a temetkezés, egyszerű a sir: »hral öé xal al raffái xal ui/gúxío[iara«1), Aristobulus szerint pedig épen a keselyük elé dobták volna az elhalt hindusok hulláit, mit sem törődve az élettel, mely börtön, s a testtel, mely a börtön rabláncza. Megelőzték Luther jelszavát: »i n v i d e o, quia quiescuntt. Hogy ennélfogva valamint a drámában a drámai hősnek szomorú vége minden tragikus hatás nélkül maradt volna, épugy hatástalan s ellentétben az általános felfogással lett volna a büntetési szigor, igen világos s csakugyan látjuk, hogy az indusi drámának, eltérőleg a görög s újkori drámától, nincs tragikus kimenete, hanem ellenkezőleg mindig víg végű s hogy a fenyítő gyakorlat, daczára a törvénykönyvek barbár intézkedéseinek, szerfelett szelid volt, mint a hindu jellem általában. Az ó-ind törvény, a jus scriptum, nem ') S t r a b o 54. f. 162. f. 258. 1. törvényszék tengeri kígyója. így »Budapest főváros törvényhatóságának szervező' bizottsága< 1876. deczember hó 4-én tartott ülésében a polgármester Grerlóczy — kinek állásánál fogva bő alkalma nyilik a gyakorlati közigazgatás szükségleteivel közvetlen szemlélődés folytán megismerkedni — egy már nélkülözhetetlenné vált közigazgatási törvényszék minél előbb életbeléptetését sürgette. — Királyi (a bizottság egyik tagja) az 1348 : III. t.-cz. 19. §-ára utalt s tekintettel pénzügyi viszonyainkra elégségesnek tartotta az ott creáltatni igért állami tanácsot, ha a neki elvileg juttatni akart competentia megfelelőleg szélesbül, akkor — szerinte — valamennyi igénynek meg fog felelni, melyeket egy közigazgatási törvényszéknél támasztani lehet.1) A bizottság meggyőződve ezen intézmény fontos s immár halaszthatatlan voltáról szintén azon kivánatát fejezte ki, hogy egy közigazgatási törvényszék létesíttessék. Mi csak örülhetünk, hogy a közigazgatási törvényszék hiányának érzete nálunk napról-napra élénkebbé válik. A baj felismerése képezi a javítás lehetőségének feltételét. Ami azon nézetet illeti, hogy pénzügyi2) viszonyaink nem birnák el a közigazgatási törvényszéket, és hogy ezt az államtanács helyettesíthetné, ezt illetőleg az a nézetünk, hogy a nyilvánjogok ép olyfontosak mint — amagán') L. »P e s t e r L 1 o y d« 1876. évf. deczember 5. sz. 2) »Igazságosság az állam legmagasabb eszméje; megvalósítása még a közjólét előmozdítása felett is áll; igazságosság nagyobbá tesz egy népet. A mi az igazságosság megvalósítására szükséges, arra egy államnak minden időben a szükséges eszközöket kell előteremteni tudni; takarékosságból az igazság követelményeit részint teljesítetlenül hagyni, az állami feladat határozott félreismerését képezné. De különősen áll ez oly időre nézve, melyben a srendöri államból« »jogi állami keletkezzék*. — Luthardt: id. m. 96.1. vonatkozott szigorúan a gyakorlatra; általános jellege az ókori törvényhozóknak, hogy intézkedéseiket a kinyilatkoztatás forrására vezetik vissza s törvényeiket örök időkre adják, miért is rendesen eszményies irányúak; igy az indeknél is, s mig egyrészt a törvényes sanctiók kegyetlenségének nagy része csakis a phantasticus paronomasia rovására esik, melynek Manu s Yaynavalkya-nál 21 pokol áll rendelkezésére : addig a gyakorlat is sok intézkedést abrogált, a legtöbbet enyhítette, a testcsonkitásokat többnyire pénzbüntetéssé változtatta, mi már Manu legrégibb commentatorainál látható, az ind jogtudósok hivatkozni szokván különösen a »Mandanaratna pratipára«, mely szerint a mi kötelesség volt az első világkorban, nem kell hogy betartassék mindig a negyedikben s igen sok törvényt ennél fogva elavultnak kinyilatkoztatván, »these parts of ancient law were abrogated by wise legislators« (az ősi törvény ezen részei abrogáltattak bölcs törvényhozók által). Ennek az volt következménye, hogy az ind biró bölcs belátásának igen tág tér volt nyitva s az Ítéletek inkább a szokások alapján s a concret ügy természete szerint birói arbitrium alapján hozattak. Ily értelemben veendő Strabo állítása: »ayqa(poiq xal xavxa yóuoig xiM^voti«, mely állítás gyakran ismétlődik későbbi Íróknál s tévedésekre szolgáltatott okot. (Folytatása következik.)