Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 45. szám - Közigazgatási biráskodás. [21. r.] - A kelet büntető-joga. [2. r.]

— 366 — rendelet kihirdetéséről felvett jegyző­könyvbe >a netalán észrevett szabálytalan­ságok beirandók* A bírónak gondolkodóba kell esnie, hogy ezen szabálytalanságok feljegyzésénél érintse-e a végrendelkezőnek arra való képességét, a végrendelet kül­kellékeit, melyek szintén szabálytalansá­gok, de a hirdetési eljárásnál mellőzendők volnának, s csupán a végrendelet szövegé­beni törlés, igazitás vagy beszúrás észlelése sazon körülmények jegyzendők fel, melyek az 1868: LIV. t.-cz. 566. §-ában helyesen megjelölvék. Úgyszintén a biró lelkismeretére nagy terhet ró a 116., 120. s több §-ban egyszerűen odavetett»megfelelő biztositás.« Jó lenne azt megfelelően kifejezni, hogy a biztositás vagy az örökségi vagyon saját értéke vagy pénzértékből álljon-e? Jelen czikknek szíík keretében még csak a 118. §-ra tétetik megjegyzés, mely által a perlekedésre tág kapu nyittatik, midőn az örökséget bíróságon kivül bir­tokba vevő örökös ellen a rendes örökösö­dési kereset, a 115. §-ban szabályozott egyeztetési eljárás mellőzésével közvetlenül megengedtetik. A hatályban levő törvények szerint ez egyesség — ha erre kilátás mu­tatkozik — ismételve megkisérlendő, s ré­gibb törvényeink is az osztályos rokonok közti gyülölkedések elhárítását kifejezetten követelik; nincs okunk eltérni ezen nemes iránytól. Ezen részletekre vonatkozó megjegy­zésektől eltekintve a törvényjavaslatban szabályozott eljárás is a helyes irányelvek­nek megfelel; a hagyatéki bírónak az örö­kösödési bizonyítványok kiadása ugyan elég gondot fog adni és minden egyes ügy beható tanulmányozását igényli: de álta­lában a hagyatéki vagyon rendezésében gyors, az ingatlanságok iránti rendelkezé­sekben a viszonyoknak megfelelő, s az osztály iránti intézkedéseknek is felkarolá­TÁRCZA. A kelet Mntető-joga. Dr. Schick Sándortól. (Folytatás.) Az indek társadalmi szervezete látszólag puszta valószinütlenségek, büntetö-joguk első pil­lantásra pjíszta ellenmondások lánczolata A legtisztább erkölcsi érzület cynikus ledérséggel, a legmslégebb emberszeretet az emberi méltóság leg­durvább megsértésével, jámbor érzelgős hajme­resztő kegyetlenséggel jár karöltve. Ugyanazon tör­vényhozó, ki azt rendeli, hogy beteg állatok szá­mára nyilvános kórodák építtessenek,1) a £udra életét egy féregénél nem becsüli nagyobbra, s mi­dőn a házasságtörő férfiút izzó vaságyon megsütni, a nőt kutyáktól szétszaggattatni rendeli,2)az ugyan­azon bűntettben hasonló körülmények között bű­nössé vált Brahmanust csakis pénzbüntetésre kár­hoztatja3) ; viszont pedig lopásban bűnös Brah­manust aránytalanul súlyosabban fényit, mint más várnabelit, Brahmanus tolvajt élethossziglani bör­tönre kárhoztatván; az egyedüli eset, melyre élet­hossziglani börtönbüntetést szab az ind büntető-jog. Holott a felségsértés bűntettére pénzbírság ') T h. K r u s e : id. m. 34. 1. •) Manu: 104: 100. s 106 : 110. L » Code d. L. d. G. XXI. f. III. sz. 271—276. 1. 3) M a n u : ibid. s Code d. L. d, G. ibid. sával eredményteljes tevékenységre enged következtetést. A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877: XX. t.-cz. már a jövő év kezdetével alkalmazást nyer, sezen összefüggésben levő törvényjavaslat nélkül a gyakorlatban sok zavar és viszásság fog lábra kapni, mert például a hatályba lépő törvény rendelkezéseiben csak általában említ bíróságot: melyik legyen ezen bíró­ság, járásbíróság vagy törvényszék-e? erről sem a közigazgatási hatóságok sem a kir. bíróságok nem tájékozhatják magukat. Azért igen óhajtandó, hogy az eddigi kí­sérletek közül helyes irányelveivel és czél­szerü rendelkezéseivel feltűnt törvényjavas­lat szükséges átrostálás után mielőbb tör­vényerőre emelkedjék. Galamb István, kir. járásbiró. Közigazgatási bíráskodás. Gruber Lajostól. X. A közigazgatási bíráskodás kérdése Magyar­országban. (Folytatás). A mi az administrativ hatóságok eljá­rását a hatáskörükbe eső ügyek tárgyalá­sánál illeti, erre vonatkozólag miniszteri rendeletek szabtak cinosurát. *) Egysé­ges elj ár ási u t asitás nál unk nem létezik, hanem túlzás nélkül állithatjuk, hogy majdnem minden igazgatási ágban más eljárás divatozik, pl. az iparrend,2) a szabadalmi törvény,5) az árubélyeg és mustra oltalomra,4) aházalási ') L. : »Hivatalos utasítás a tisztán politikai s a ve­gyes járási és szolgabírói hivatalok számára.« — Kormány­lap 1855. I. 57. sz. 133. 1., ^birodalmi törvénylap« 1853. 9. s 10. sz. 2) L. 1859. évi deczember 20-án kiadott iparrend. *) L. 1852 aug. 15-én kelt cs. nyiltparancscsal közzé­tett szabadalmi törvény, melyet az 1867 : XVI. t.-czikkben foglalt vám- és kereskedelmi szövetségnek 16. czikke hatá­lyában továbbra is föntartott. *) Az árubélyeg- és mustra-oltalomra nézve van 1858. deez. 7. kelt két rendbeli császári nyiltparancs. van szabva:') addig annak, ki Brahmanust bárcsak szóval is megsérti, izzó tőr szurassék szájába,2) ki Erahmanust csak fűszállal is veri, vagy attól csak egy virágot lop, kezét veszti s a pokol örvényébe esik ;3) a Qudranak, ki Brahmanus szőnyegére leül, forró vas szurassék anusába s megbélyegzett hom­lokkal száműzessék az országból ;4) a ki első várna­belire vizel, annak penise levágassék; ki szelét nekiereszti, annak anusa kimetszessék, ki szakál­lának egy haját is kitépni merészli, két keze levá­gassék5) stb.: holott a Brahmanus még a legirtó­zatosabb bűntett miatt sem lakol halálbüntetéssel s rendes büntetése csak pénzbüntetés, esetleg szé­gyenitő minősítésekkel súlyosbítva. Még sajátságosabb, hogy soha nem emelte­tett hang az alsóbb várnákból ezen kegyetlen, em­berjogokat eltipró intézkedések, a várnakülönbsé­gen alapuló ezen hajmeresztő törvénysanctiók el­len : gyakran ültek Qudrak ind fejedelemszéken; a régikor hires dynastiái, a Nandá-k s Mauryá-k a legalsóbb néposztályból származtak s még sem volt eset arra, hogy valaha saját várnájuk emelésére, a fenálló és osztályuk társadalmi állását s méltóságát ') Yaynavalkya : »The punishment of kin, who per­forms acts hostile tothe king, shall be — 800 panas«. ') C o d e d. L. d. Gentoux: XVI. f. 233. 1. s Dr. M. Busch: TJrgeschichte des Orients. Leipzig 1870 ; III. k. 240. 1. 3) Manu: 4: 169. s Code d. L. d. Gentoux: XVII. f. III. sz. 255. 1. «) Code d. L. d. G e n t o u x : XVI. f. 235. 1. s) Code d. L. d. Gentoux: ibid. 235. 1. ügyre,') a lakosság élet- és vagyonbizton­sága fölötti őrködésre vonatkozó eljárások, a közegészségi rendészetre vonatkozó intéz­kedések2) stb. mindegyike lényegesen kü­lönbözik egymástól. Hogy a közigazgatási törvényszék fel­állításának szükségességét3) demonstráljuk, feltüntetünk a közigazgatás nagy teréből egy-két ágat, hogy láthassuk hová fordul­hatunk jogsértések esetében; létezik-e ná­lunk a jogállam kívánalmainak megfelelő jogi oltalom mindennemű az administratio részéről való jogsértések ellen, és mily jog­talanságokra vezethet, ha ma egy állam, mely a jogállamok között akar helyet foglalni, a nyilvánjogok oltalmára szolgáló részrehajlatlan birói orgánumot nélkülöz. Az államhivatalnok pl. állásának fon­tesságánál fogva igényt tarthatna arra, hogy állami hivatalok betöltésénél igazságtalan­ságok és jogtalan actusok elő ne fordulja­nak, és hogy ilyenek előfordultával fórum létezzék, mely előtt jogos igényeit érvénye­sítheti. Itt azonban mindenek előtt szük­séges pracis szolgálati pragmatica és nyugdijtörvény; mert mig ezek nem léteznek, addig a hivatalnoki kar vi­szonylagos jogtalanságnak leend kitéve.4) Az állam elleni nyugdijke­reseteket5) a rendes bíróságok ') A házaláai ügyet egy 1852. évi september 4-én kelt cs. nyiltparancs szabályozza. — Keresk. m. r. — R. T. 1870. 290. 1. L. Kedvessy: id. m. 336. 1. 8) Azért kell a jogi controlet létesíteni, mert az igaz­gatás szervezete megkívánja, nem pedig mert másutt jónak bizonyult. Szükségünk van közigatási bíráskodásra ; érezzük azon fonákságot, hogy a legfontosb törvények magyarázata a departement-cheftől függ ; a pártok s nemzetisé­gek közötti elkeseredettség ennek hiánya miatt fokozódik. — L. 15. 1. *) Hasonló értelemben nyilatkozik Hye: »Sammlung der reichsgerichtlichen Erkenntnisse«, bevezetés XXXI. lap, lit. d) és K o 11 e r : i. m.: Beden­ken stb. 18. 1. 5) L. 1876. évi június 9-én 7467. sz. a. hozott semmi­tőszéki határozat. »Közig. Döntvénytár* I. foly. (1877.) 7. lap : »A volt államhivatalnok által az államszol­gálatban töltött évekre nézve ennek, közigazgatásilag már elutasított, nyugdíjigényeknek megállapí­tása birói útra nem tartozi k«. minden irányban elnyomó törvényeken változtatni iparkodtak volna. De van valami, mi ennél még sajátságosabb. A papok mindenütt törekedtek hierarchikus tago­sulás s hatalmi szervezés után, a perzsák magiusai épugy mint a héberek levitái, a gallusok druidái ugy mint a keresztény clerus, sőt még az Afrika nyugati partján otthonos szerecsen törzsek fetisch­férfiai is. Nem ugy a Brahmanusok Indiában. Ha­bár nincs ország, melyben hit, erkölcs s jog oly nagyszerű, egységes rendszerré összeforrt volna, mint az ind pantheisticus világnézletben; habár sehol nem hordja a társadalom a theokratikus fel­fogás jellegét oly szembetűnően, mint Indiában: mindamellett a papok Indiában soha nem gyako­roltak politikai hatalmat. A Brahmanusok, kiknek tekintélye határtalan vala, soha még meg sem kí­sérlettéi, hogy erkölcsi hatalmukat politikai hata­lom elnyerésére felhasználják, hogy ethikai hata­lomkörükön túltörve, az államügyek vezetésére be­folyjanak. A Brahmanusok egymás között mind­nyájan egyenlők rangra nézve, tekintély tekinteté­ben egymással csak erény s tudomány fegyvereivel vetélkedve, ők irták a törvényeket, magyarázták s foganatosították azokat — de soha nem lépett fel Brahmanus, hogy ezen valóban ugy nevezhető »ci­vitas dei«-t politikai értelemben olyannak magya­rázza ; évezredek alatt nem találkozott köztük egy doctor angelicus sem; a Brahmanus soha nem po­litisált, bármennyiszer is olvassuk annak merő ellenkezőjét történészeink e tekintetben nyilváa kellő tárgyismeret nélkül irt munkáiban.

Next

/
Thumbnails
Contents