Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 4. szám - Részvénytársaság közgyűlésének határozata ellen a kereskedelmi törvény 174. §-a alapján indított kereset felfüggeszti-e a közgyűlési határozat foganatosítását? Ha igen, mily esetekben?

Hetedik évfolyam. 4. szán\. Budapest, 1877. január 25. Megjelen minden etOtSrttkDn; a „magyar jojásigyfilet" tartama alatt naponkint. * kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiok a kiadóhivatalhoz intézendík. Szerkesitősé.j : V. Nádor-útcza 13. sz. MAGYAR THEMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. •pLOFIZETESI ARAK (helybeD házhoz hordással, vagy vidékre bérrae, tei szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjteménye" czi/nű mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékről legczélszerűbben postautalvány útján küldendők. Kiadó-hivatal: IV. barátok t-re 7. sz. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLES NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. 'Külön mellékletek: a „^Döntvények gyűjteménye," és az „Jgazságügyi rendeletek tára," Felelős szerkesztő: TDx. Payei LátszlóKiadó: az ,,.A..tlie:n.a,eTa.Z3Q.'14 részvénytársas T AE TilOM: Pályázati ügy. — Készvénytársaság közgyűlésének határozata ellen a kereskedelmi törvény 174. §-a alapján indított kereset felfüggeszti-e a közgyűlési határozat foganatosítását? Dr. Wittmann Mór budapesti ügyvédtől. — A részvényes kereseti jogáról, különös tekintettel a magyar kereskedelmi törvény 174. §-ára. Dr. TJ 11 m a n n Sándor és Dr. S c h i 11 e r Zsigmond budapesti ügyvédektől. — A budapesti keresk. és váltótörvényszék 1876. évi kimutatásáról. — Egyleti ügyek (Jogászgyülés. Jogászkör). — Az ügyvédi kamarákból. (A Budapest (ővárosi adófelügyelö és a budapesti ügyvédi kamara közti iratváltás a budapesti ügyvédek megadóztatása tárgyában.) — Különfélék. (Alelnök a budapesti keresk. és váltótörvényszéknél. Hestautiák Angliában.) Legközelebbi csődbeje'.entési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhivások.) — Külön mellékletek : A >Döntvények gyűjteményéinek egy ive. — A részvényes kereseti jogáról. Ifj. Dr. Neumann Sándor budapesti ügyvédtől. Pályázati ügy. Utóbbi számunkban közzétett felszólításunk folytán a dicséretre érdemesített pályamunkák szerzői felhatalmazták e lapok szerkesztőségét a jeligés levelek felbontására ; ennek folytán kitűnt, hogy a >Neminem laedere, satun cuiquetribuere< jeligés munka szerzője ifj. Dr..Neumann Sándor budapesti ügyvéd, az »Aide toi ttDieu t'aiderat jeligéséi pedig Dr. Schiller Zsigmond és Dr. Ullm ann Sándor budapesti ügyvédek. — Ugy értesülünk, hogy a kérdéshez még több kitoló szakember kíván hozzászólni; az eszmecsere megindulásának ugy véljük szolgálatot teszünk, ha mind a három kitüntetett dolgozatot egyszerre olvasóink kezébe juttatjuk. Szerk. „Részvénytársaság közgyűlésének határozata ellen a kereskedelmi töryényl74. §-a alapján indított kereset felfüggeszti-e a közgyűlési határozat .foganatosítását? Ha igen, mily esetekben?**) Dr. Wittmann Mór budapesti ügyvédtől. /. A kérdés értelmezése. A részvénytársaság közgyűlésének határozatait az igazgatóság foganatosítja; az igazgatóság a végrehajtó közeg, mely által a közgyűlés min"t a részvényesek összeségének személyesitője kifelé nyilvánul. A kereskedelmi törvény 182. §-a szerint a részvénytársaság ügyeit igazgatóság intézi. A társaságnak jogokat, az igazgatóság szerez, kötelezettségeket az vállal számára.**) A közgyűlés mint olyan határozatokat hoz, életet ezen határozatoknak az igazgatóság ad. A közgyűlés mint olyan nem képes határozatait foganatosítani; neki c czélból más a részvényesnek is felelős közeg, mint az igazgatóság, rendelkezésére nem áll.***) *) A pályadíjjal kitüntetett dolgozat. Szerk. **) D. Dr. Apáthy István: Kereskedelmi jog 416. is köv. ]., Dr. Schnierer Gyula : A k. t. magyarázata 155. és köv. 1. **•) A k. t. 193. §-a alapján az ügyek vitelével megbízott meghatalmazottak csak megbízóiknak felelősek, azok kötelességeit e kérdés szempontjából azért nem vizsgálhatjuk. A közgyűlés felmentheti ugyan az | igazgatóságot, megvizsgálhatja és helybenhagyhatja a számadásokat és megállapíthatja a mérleget, de ezek oly teendők, melyek már véghezvitt, már foganatosított cselekményekre vonatkoznak és csak a foganatosított tettek ratihabitióját foglalják magukban; mihelyt azonban >foganatositanit, azaz egy határozatot tetté megvalósítani, az akaratot és az eltökélést a külvilágban érvényesíteni kell, a közgyűlés csak az igazgatóság által cselekedhetik. Nem változtat ezen elven azon körülmény, hogy a keresk. törvény 179. §-a értelmében a közgyűlés jogosítva van az igazgatóságot megválasztani és elmozdítani, a hol első pillanatra azt lehetne gondolni, miután a közgyűlés maga választja és mozdítja el az igazgatóságot, mintha itt ezen határozatoknál a közgyűlés maga is intéz- I kednék és határozatainak foganatosítást is j szerezne; de tényleg ezen határozatokat is | csak az igazgatóság foganatosítja, miután j az elmozdítás, a választás — csak határozat — nyilvánított akarat, foganatosittatik, és tetté ezen akarat az által válik, hogy a megválasztott igazgatóság a társaság ügyeit kezdi intézni, az elmozdított pedig intézni megszűnik. A közgyűlés határoz, az igazgatóság a határozatokat foganatositja. Midőn tehát a közgyűlési határozat foganatosításáról szólunk, az igazgatóság teendőire és cselekményeire kell gondolnunk. Kérdés támadván most a közgyűlési határozat foganatosithatása iránt, a felvetett kérdést a mondottak szerint igy kell értelmeznem : vajon szabad-e az igazgatóságnak, ha a közgyűlési határozat a keresk. törvény 174. §-a alapján megtámadtatik, ezen határozatot foganatosítani avagy nem. Ez azonban a felvetett kérdés csak egyik oldala, mert nem mindig áll az igazgatóságnak hatalmában és lehetőségében a közgyűlési határozatot foganatosítani; vannak határozatok, melyek foganatosításánál az igazgatóság a bíróság közremükösére van utalva, határozatok, melyeknek csak a bíróság közreműködése szerezhet érvényt, és melyek annak közreműködése nélkül nem foganatosíthatók. így elhatározván a közgyűlés az alapszabályok módositását, a társaság felosztását vagy egyesítését más társasággal, ezen határozatok a keresk. czégjegyzékbe való bevezetésük előtt joghatálylyal nem bírnak (k. t. 181. §.). A keresk. czégjegyzékbe való bevezetést a bíróság rendeli el, joghatályt ezen határozatoknak a bíróság szerez, és igy ezen határozatok a bíróság közbenjárása és közreműködése nélkül nem foganatosíthatók. Az alaptőke leszállításához, amennyiben az ily leszállítás nem az eredeti alapszabályokban megállapított kisorsolás utján történik, megint a törvényszék engedélye kívántatik meg; ezen határozat tehát megint a bíróság engedélye nélkül nem foganatosítható. Midőn tehát a megtámadott közgyűlési határozat foganatosithatása iránt kérdés támad, és létezvén oly határozatok, melyek a bíróság engedélye és közreműködése nélkül nem foganatosíthatók, természetesen a kérdés oda is irányul, vajon közremüködjék-e, beleegyezését adja-e a biróság a megtámadott határozat foganatosithatásához vagy nem. Ekként megvizsgálván azon közegek teendőit és feladatait, melyekre a közgyűlés, határozatainak foganatosításánál utalva van, és megtudván e közegeknek a foganatosítás körüli kötelességeit, a foganatosithatás iránt sem lesz és nem is lehet kétségünk. A cselekmény helyett az alanyoknak a cselekményhez való jogosultságát fogjuk vizsgálat alá venni. Az alanyok az igazgatóság és a biróság. II. Az igazgatóság. A keresk. törvény 174. §-a szerint a részvényeseknek kereseti joguk van a közgyűlési határozat ellen, ha az a törvénynyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik. Ellenkezhetik pedig a közgyűlési határozat a törvénynyel és az alapszabályokkal anyagilag és alakilag. Anyagilag a közgyűlési határozat elrendel olyat, a mit a törvény vagy az alapszabályok tiltanak, annak foganatosítását kívánja meg, a mit a törvény és az alapszabályok szerint foganatosítani nem volna sza-