Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 42. szám - Közigazgatási bíráskodás. [18. r.]

- 345 — elrettentő befolyást idézhetett volna elő reájuk. Erre vonatkozólag mondta Schmidt badeni tanár: »Diese Ungeheuerlichkeit kann unmöglick von der Gesetzgebung Oesterreichs angenommen werdenc A tárgyalásról jegyzőkönyv veze­tendő, mely a közigazgatási törvényszék jelenlevő tagjainak, az érdekelteknek és képviselőiknek, azután a közigazgatási ható­ságok képviselőinek neveit tartalmazza és az ülésben való leglényegesebb események­ről bizonyít. A nem nyilvános tanácskozás- és sza­vazásról külön jegyzőkönyv vezettetik. Minden j egyzőköny v az elnök és jegyző által aláírandó.]) A közigazgatási törvényszék Ítéletei ellen az előbbi állapotba való visszahelye­zés jogorvoslata nem használható.2) Ha az eljárás valamelyik stádiumában a közigazgatási törvényszék előtt a bepa­naszolt közigazgatási hatóságok részéről bebizonyittatik, hogy a panaszos idő­közben kártalanittatott, akkor az eljárás a panaszos meghallgatása után t. i. végzés által megszüntetendő. Az egyszer megszüntetett eljárás többé meg nem újítható.5) A közigazgatási törvényszék illeté­kessége rendőri büntető ügyek­ben összefüggésben a rendőri törvényho­zással fog szabályoztatni.4) Az illetéke sségi összeütközé­sekről következő törvény intézkedik:5) »Gesetz vom 22. Október 1875, R. G. B. Nr. 37, Jahrgang 1876 c A közigazgatási törvényszék s a rendes törvényszékek közötti illetékes­ségi összeütközéseknél a birodalmi tör­vényszék dönt.6) A közigazgatási törvényszék s a "birodalmi törvényszék közötti illetékes­ségi összeütközéseknél egy mindkét tör­vényszék négy tagjából összeállított tanács dönt, melynél a legfelsőbb törvényszék el­nöke vagy helyettese elnököl. E tanács tagjai mindkét elnökség által esetről-esetre jelöltetnek ki. Ily összeütkö­zések eldöntésére vonatkozó indítvány a legfelsőbb törvényszék elnökénél teendő. Ezen tanács előtti eljárás nyilvá­nos és szóbeli.7) Ily összeütközések eldöntésére vonat­kozó indítvány, a szerint, a mint az illeté­kesség mindkét részről igénybe vétetik, vagy mindkét részről megtagadtatik, a leg­főbb igazgatási hatóságtól vagy az érdekelt féltől teendő. A fél folyamodványának i) §. 42. ') §. 43. Rechtskraft der Erkenntnisse. 3) §. 44. Einstellung des Verfahrens. ') §. 48. TJebergangs- und Vollzugsbestimmungen. -— >Verordnung de9 Gesammtministeriums vom 5. August 1876, R.-G.-Bl. Nr. 95, womit Bestimmungen über die innere Einrichtung des k. k. Verwaltungsgerichts­hofes, dann über das bei demselben anzustellende Personale getroffen werden«. 5) L. 9. §. des Gesetzes vom 22. Október 1875, B. G. B. Nr. 36. — E törvény czime : »Gesetz vom 22. Október 1875, R. G. B. Nr. 37, Jahrgang 1876, wodurch in theil­weiser Abánderung des Staatsgrundgesetzes vom 21. De­zember 1867, R. G. B. Nr. 143, Bestimmungen über die Entscheidung von Competenzconflieten zwischen dem Ver­waltungsgerichtshofe und den ordentlichen Gerichten, so-r wie zwischen dem VerwaltungsgerichUhofe und dem Beichsgerichte getroffen werdenc. «) 1. §• 7) 2. §. ügyvéd ellenjegyzésével kell el­látva lennie.1) Érdekes az 1867. július 25-én kelt ausztriai miniszteri felelősségről szóló tör­vény azon rendelkezése, melynél fogva mindegyik miniszter a törvényelle­nesnek elismert ügyvezetéséből származó károk miatt a rendes biróság előtt megtámadható, de ennek addig nem lehet helye, míg a bepanaszolt ellen a vádper folyamatban van. Ez törvényes sanc­tiója azon elvnek, hogy a miniszter egy­szersmind »hivatalnok* is, tehát mint ilyen nemcsak felelősségnek van kitéve, hanem keresetjog is érvényesíthető ellene. Alkot­mánysértések esetében az úgynevezett »Staatsgerichtshof<r bíráskodik,mely az ujabb elmélet kívánalmainak megfele­lőbb, a mennyiben nem a törvényhozás biráskodik, mint érdekelt fél és mint biró egy időben saját ügyében, hanem a biro­dalmi tanács mindegyik háza a birodalmi tanácsban képviselt országok oly állam­polgárai közül, kik nem tagjai a bi­rodalmi tanácsnak, külön-külön 12 független állású, törvénytudó férfiút 6 évre választ, kik maguk kebeléből elnö­köt választanak s ezek képezik a bíróságot. A legtágasabb értelemben vett köz­jogi peres ügyekre, valamint az il­letékességi összeütközésekből származó villongásokra nézve az 1867 dec. 21-én kelt egyik alap törvény nyel létesí­tett »Reicksgericht«2) (birodalmi tör­vényszék) az alkotmányosság egyik bizto­sitékát képezi, a mennyiben közhatóságnak ugy, mint egyes magánosok politikai jogaikban alkotmányellenes in­tézkedések által szenvedett meg' rövidítések vagy formális sérté­sek eseteiben szintúgy az egyes orszá­gok és tartományok egymás irányában ke letkező közjogi követelések esetei ben, a mondott törvényszékben független és azért részrehajlatlan bíróságot lelhetnek Ezen törvényszék tagjait, az urak háza és a képviselőház által ajánlott férfiak közül, ő felsége éltük fogytáig ne vezi ki; az elnököt és a másodelnököt a birodalmi tanács részéről javaslattétel nélkül ő felsége szintén éltük fogytáig nevezi ki. E törvényszék competentiájához tar tozik a végeldöntés: XÍ a közhatóságok és törvényszékek közt a felett támadt villongás esetében, va­jon valamely ügy bírói vagy közigaz­gatási uton elintézendő-e; 2. egy ország képviselete a legfőbb k o r mán y h a t ó s ág közt ') 3. §. ») L. »Zeitschrift f. Staatsw.t 1870 Heft. 193. s k. 1. : »Das österreichische Beich» g e r i o h t als umfassender Gerichtshof des öffentliehen Rechtes: » eine neuere Schöpfung des öffentl Rechtes in Oesterreich, welche für Európa ganz neu in ihrer Art und höchstens dem Bundesger ichta h o f der Vereinigten Staaten vergleichbar«. Másutt: »Für die Wissenschaft hat dieser Ver such eine hohe Bedeutung, auch wenn er in Oesterreich misslingen sollte. Man hat es hier gewagt, das öffentl. Recht in entscheidenden Punkten .mit justitiellen Garantieen auszustatten. Das neue östrr. Reichsger. ist we der ein französischer Staatsrath, noch ein Geheimrath bis herigen Stils, sondern ein öf fent 1 i chrech t li che Gericht sui generis, selbst als CompetenzgerichtS' hof selbststándiger und weiter angelegt, a 11 die bisherigen C o m p e t e n z c o n f 1 i c t s b e h ö r d e n«. a miatt támadt összekoccanásnál, hogy mindkét fél bizonyos administrativ ügyben az intézkedés vagy végelhatározás jogát igénybe veszi; 3. az egyes országok autonóm közegei közti villongásoknál a hatáskörükbe tartozó ügyek felett. Compe­tens e törvényszék azonkívül mindazon ese­tekben, midőn a birodalmi tanácsban kép­viselt országok és tartományok vagy egy­más, vagy a közösség irányában, vagy azoknak egyes községei, testületei, vagy egyes állampolgáraik amaz ország vagy az országok közössége irányában, oly igénye­ket támasztanak, melyek a rendes biróság utján nem valósithatók; e biróság az egyes állampolgárok alaptörvényileg biztosított politikai jogok sértése miatt emelt >pana­szak (?) felett is ítél oly esetben, a midőn azon ügy az előszabott administrativ uton már el lett intézve. — Illetékessége felett kizárólag ezen biróság határoz, mely hatá­rozatok ellen nem lehet felebbezni, tehát semmi nemű jogorvoslattal élni. — Illeté­kességi öszeütközések esetében tehát azon rendes biróság vagy közhatóság, melyhez valamely ügy elintézése általa utasittatik, az ügy elintézésére végérvényesen köteles. A »Reichsgericht«-nek szervezetét az 1869. april 18-án kelt törvény szabályozza. *) A birodalmi törvényszék a nyilvános­ság és szóbeliség elvén nyugszik s tagjai az alaptörvényekre tesznek esküt. — Mind­két 2) igazgatási bíróságnál a tagok elmoz­dithatatlanok, azonban összeállítá­saikra nézve csak abban térnek el, hogy a közigazgatási törvényszék biráit a 1 e g i s­lativa hozzájárulása nélkül ne­vezik ki, míg ellenben a birodalmi törvény­szék tagjait illetőleg a törvényhozás előbb említett módon gyakorolja be­folyását, mely törvényszék ezáltal po­litikai színezetet is nyer, mit a közigazga­tási törvényszéknél jótékonyan mellőzünk. (Folytatása következik.) A következő sorokat vettük: Tisztelt szerkesztő ur! Dr. Vida Lajos urnák legutóbb (a M. Th. f. é. 40. számában) közzétett periratára — fájda­lom — felelnem kell, mert abban nemcsak néze­teimet, hanem személyemet is keserű élezeknek sóstavába öli. Nem e haláltól, hanem attól félnék, hogy ártatlant a gyilkosság kísérletének vádja érné. A »praxisban« megtanultam, az ellenfélnek meddő érveléseit is szóra méltatni, — a biró iránti tekin­tetből. így jelen esetben sem szoritkozhatom a be­avatkozó ur kereseti jogának kétségbevonására, ámbár tagadhatatlan, hogy Daempfur művéről irt bírálatom megtámadt kifejezései személy ellen nem irányoztattak, és igy közel fekvő lenne az el­mélkedés a »roszhiszemüség és korlátoltság« meg­bízás nélküli ügyvitelének feltételei és a személyt nem bántó sértésnek actio popularis-t szülő hatása fölött. Tagadhatatlan az is, hogy a tisztességes táblabírák jogezime is választathatott volna, mi­nek mellőzése jó indulatra nem mutat. Avval sem érem be, ha a bölcselkedésre való activ legitimationak kísérletét olyannak jelzem, ') L. Kautz: Politika 443. 1. 13. jegyzet d).— Kőnek: Statistika stb. 582. 1. — S t e i n : Verwaltungs­lehre (2. kiadás) I. k. 1. Vorrede zur zweiten Auflage XIV—XVIII. 1. — Staatsgrundgesetz vom 21. Dezember 1867, Nr. 143, R.-G.-B. über das Reiehs­gericht. — Kissling: Reichsgericbt und Verwal­tungsgerichtshof. — H y e : Sammlung der — — — Er­kenntnisse des k. k. österreichischen Reichsgerichts. 2) T, i. : »ReichsgerichU és »Verwaltungsge­riehtshof*.

Next

/
Thumbnails
Contents