Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 40. szám - Közigazgatási bíráskodás. [17. r.]

— 328 — Aközigazgatásitör vényszék az igazgatás organismusán kívül áll; feladata abban áll, hogy az administrativ judicatumokat törvényszerűségük szempontjából ellenőrizze. ') Törvényszék és igazgatás egymás ellenébe helyeztetnek itt ugy, hogy a jogaiban sértettnek a törvényszék által az igazgatás ellen segély nyújtassák, tehát a közigazgatási törvényszék nem az igazgatáson belül van ennek mintegy tetó'zeteként, hanem az igazgatáson kivül, és mint ilyen a sértettnek még egy egészen rendkivüli különös óvszert van hivatva nyújtani. Igaza van egy osztrák képviselőnek, midőn mondja: > Minek nekünk rendkivüli bíráskodás, ha a rendes bíráskodás alapépitvénye hiányzik? ha rendes bíráskodással bírnánk, nem szorulnánk rendkívülire!* — A közigazgatási törvényszéket létesítő törvényczime: >Gesetz vom 12. Október 1875, R. G. B. Nr. 36, Jahrgang 1876, betreffend die Errichtung eines Verwaltungsger ichtshof es.« Az absolut állam nem tűrhette igazgatásának ellenőrzését. Az alkotmányos államban a >Staatsgrundgesetz vom 21. Dezember 1867, R. Gr. B. Nr. 144, über die richterliche Gr e w a 11« állapította meg, hogy az igazgatási hatóságok döntései ellen meg legyen engedve a felebbezés egy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok számára Bécsben felállított közigazgatási törvényszékhez.2) A közigazgatási törvényszék mindazon esetekben dönt, midőn valaki állítja, hogy egy igazgatási hatóság törvényellenes döntése vagy intézkedése által jogaiban megsértetett.5) Azon igazgatási hatóságok, melyeknek döntései vagy intézkedései ellen a közigazgatási törvényszéknél panasz emelhető, nemcsak az állami igazgatás szervei, hanem a tartományi-, kerületi s községi igazgatás szervei is. Grünwald4) a 2. § nál azon helyes megjegyzést teszi, hogy e szó >valaki* nagyon határozatlan, hogy »rendelet ellen es« intézkedéskor követendő eljárásról nincsen emlités téve, hogy »mulasztás« általi jogsértések fel sem tételeztettek a legislativától, végre, hogy e kifejezés »jogaiban* arra is enged következtetni, hogy ezek magánjogok is lehetnek. Továbbá kívánja, hogy e szó »panasz* helyett tétessék a megfelelőbb >kereset*5) és így nyilatkozik: »Ein Staat, ') >M otivenbericht der Regierungsvorlage<t. s) Errichtung des Verwaltungsgerichtshofea und Sitz desaelben. 3) 2. §. Zustandigkeit. ') J. m. 70. s k. 1. 5) Ibidem pag. 86. — Ezekre vonatkozólag jegyzé meg Unger miniszter: »— — — Wenn man zwischen Beachwerde und K1 a g e eine feine Unterscheidung berausklügelt, so bitté ich doch, sich den 19. §. des a. b. Gr. B. anzuseben, wo es heisst: »Jedem, der sich in seinem Kechte gekrankt zu sein eracbtet, stebt es frei, seine B escbwerde vor der durch die Gesetze bestimmten Bebörde anzubringen«. Dass man im bürgerlichen Gesetzbuche bei der Beschwerde an die K 1 a g e gedacht, dass Beschwerde und Klage, Klage und Beschwerde auf Eines und dasselbe hinauskommt, darüber sollte man doch keinen Zweifel baben«. — L. Sitzung des Abgeordnetenbauses am 18. Márz 1875. — P a n n : VerwaltungsJustiz, 28. 1. 9. jegyz. der einen Staatsgerichtshof in's Lében gerufen, um die Rathe der Krone richten zu können, braucht sich wahrhaftig nicht zu scheuen, es klar und deutlich zu verkünden, dass auch Verfassungsbehörden verklagt werden können!« Ellenkező véleményben van Unger, midőn mondja: »A közigazgatási törvényszéknek nem szabad sohasem és semmi körülmények között az igazgatási kereset tribunálj án ak lenni, hanem egy semmitőszék functióival bir.« *) (Folyt, következik). Szemle. Budapest, október 3. A bagatellügyi törvényjavaslat legvjabb alakja. A bagetell-eljárást szabályozó törvényjavaslatnak törvéuynyé válása gyorsan halad. Az a szerencsétlen gondolat, melynek alapján minisztériumunk szolgabiró-izü törvényjavaslatát beterjesztette, megtermetté előrelátható gyümölcseit, lelket öntött a szolgabírói justitia lovagjaiba s azt eredményezte, hogy az eredeti javaslat azon negyedik vagy talán ötödik átdolgozása is, mely Horánszky Nándor indítványa folytán az igazságügyi bizottság asztaláról holnap a ház elé kerül, ha nem rendesen, legalább renden kivül eshetőleg a szolga, birák bagatell-biráskodással való felruházását is megengedi. Horánszky közvetítő indítványa a központi bizottság tervezetével szemben mindenesetre haladást jelent, és pedig nemcsak azért, mert a szolgabiráknak bagatell-biráskodással való felruházását maga az indítvány is csak egyes esetekben s bizonyos feltételek létezése mellett engedi meg, hanem mert reménylhető, hogy ilyen esetek, melyek ugy az igazságszolgáltatásnak, mint a közigazgatásnak egyaránt ártanának, felette ritkán fognak előfordulni. Furcsa következményekre fog azonban vezetni az, hogy a kisebb polgári ügyekben teljes birói hatósággal felruházott közegek ítéletei ellen a felebbezés kizártával csak semmiségi panasz engedtetik azon törvényszékhez, melynek kerületében az ítélő biróság székhelye fekszik. Nézetünk szerint ez intézkedés a helyes itélethozásnak nagy hátrányára válnék, mert a bagatell-birák érdemleges határozatának felebbezhetlensége viszonyaink között mi által sincs indokolva, s más részről ki leszünk téve annak, hogy a, felebbezés kizárása által elérni kivánt czél, az eljárás gyorsasága, is meg fog hiúsulni. Azon semmiségi panasz, mely bizonyára csak az alakszerűségek meg nem tartása esetére lesz megengedve, gyakorlatban minden fizetni nem szerető adós által fel fog használtatni arra, hogy valamely alaki kifogás ürügye alatt magát az ítélet érdemleges részét is a törvényszék elé vonszolja, s mig az illető törvényszék igen sok esetben azon kínos helyzetnek lesz kitéve, hogy az érdemileg 1 e g h e ly t e 1 e n e b b Ítélet ') K o 11 e r (Bedenken gegen die Antrage der Regierung stb. 14.1) ellenkező értelemben a következőket jegyzi meg : »"Wir sind berechtigt, zu verlangen, dass d a s Kind bei seinem w ab r e n Namen genannt, dass die Partei sich bewusst werde, wie dem entmuthigenden Erleiden der Rechtsverletzung das aufrichtende der Klage mit der ihr innewohnenden moraliscben Autoritüf, mit den juridischen Gesammtfolnen, die sie nach sich zieht, und daruDter mit der völligen Nivellirung der Behörde und Partei vor der Rechtsverletzung, ausdrücklich in die österreicbische Verwaltung eingeführt werde*. — Gneist azt jegyzi meg : *>I c h wünsche nicht, dass in dieneueGesetzgebung das Wort >K 1 a ge< eingeführt werde, weil diese Bezeichnung unrichtige p r ivatrechtliche Polgerungen herbeiführt*. I L. : »V. d. 12. d. J. t.« III. k. 251. 1. ellen alaptalan formai okból beadott semmiségi panaszt fájó szívvel lesz kénytelen visszautasítani, addig a legalaposabb Ítélettel szembeu is bármi alaptalan semmiségi panasz elég lesz a pernek ép oly hosszú ideig való elhúzására, mint a mennyi időbe a felebbezés elintézése kerülne. Ha pedig az indítvány idevonatkozó pontja még a per gyors elintézését sem biztosítja, nem látunk semmi okot arra, hogy a bagatell-birák ítéletei ellen még egy fokú felebbezés se engedtessék meg. A mi bagatallbiráink nem lesznek békebirák, ne is várjuk tehát, hogy ítéleteik békebirói Ítéletek lesznek. A következő sorokat vettük: Tisztelt szerkesztő ur! Tudtam, hogy kikapok. Daempf urnák beszéltek, de vége felé már nekem is szólott. Annál jobb. Legalább szólhatok még egyébről is. Oly együgyű nem leszek, hogy az ipar és hitel védői előtt a születési aristokratiát oltalmam alá vegyem, mikor a Wodjáner. Schossberger, Kochmeister, Popper, stb. nevek épen az ipar és hitelaristocratiából kerülnek a születési aristokratia közé. Csak azt jegyzem meg, hogy biráló ur tollában a tulajdonképeni erő nem annyira szerzettnek, mint inkább veleszületettnek látszik, s igy a születési fölényt mint factort ignorálni, tőle nem argumentum. Még néhány erősebb kifejezés használatáról sem szólok; az ilyet a haladó életkor maga orvosolja. Még a »comprimittál< kifejezésnek is hajlandó vagyok a szelídebb értelmet tulajdonítani. Hanem a »roszhiszemüség és korlátoltsága vádjára egyet-mást meg kell említenem. Maga biráló ur segít ebben azon nézetével, hogy a bölcseség nem az eredményben, hanem a módszerben keresendő. Bocsánat, de ily jóhiszem és ily korlátlanság nem kell. Nem instálunk azon codifikátióból, melynek módszere szép, de eredménye rosz. Inkább bátorkodnánk azt mondani, hogy a korlátoltságnak talán két oldala van, s ha egyike a tudományokra vonatkozhatik, akkor a másik a gyakorlat exigentiáibani járatlanságot mutatja; s ha a gyakorlat és elmélet emberei látköreiket azonosítni nem képesek, ebből nem egymás korlátoltságára, hanem valami másra volna következtetés vonandó. Azon ideák, miket >ujabb társadalmi tudományt czim alatt árulnak, mások előtt sem egészen ismeretlenek, sőt philosophiával is foglalkoztak többé-kevésbbé mások is. Az első, a mit észlelhettek, az, hogy: mint valaki nem rég hirlapilag fejtegette is, kevés pontnak, még inkább tehát számos elvi tételnek, akár septillióig variálható combinatiója van, — s ekkép az elmélet, ugy a philosophia is örökké ujabb meg ujabb változatokban fejlődhet tovább, — mit a napi szükségletnek élő praxis még csak figyelemmel sem kisérhet, annál kevésbbé vehet experimentálási anyagul. Hegel az anyagi s szellemi világ minden tüneményét egy belső hiányon induló tökéletesbülési dialectika lánczolatán egy összefüggő s önmagába visszatérő körbe igyekezett összeállítani ; s hogy példát idézzek, a mathematikai pont továbbfejlését a vonalban, ezét a sik térben, ezét a tömegben s ezét végre a jegeczesedésben kereste; mig megfordítva, a szép művészeteknél a tömegből vagyis az építészetből és a szobrászatból indult ki; innét ment át a siklapnak megfelelő festészetre, majd erről az időt képviselő mathematikai vonalnak megfelelő zenészetre, s erről a poezisra. Ugyanezen dialectikát ráolvashatnók örökösödési vitáinkra is; legalacsonyabb foknak vehetnék a vagyonnak mint tömegnek az ági kérdésekbeni döntő szerepét; magasabb foknak mondhatnók a festészetnek megfelelő graduális öröklési rendszert; hol a közelebbi és távolabbi egyének erősebb és gyengébb megvilágitatással elö- vagy háttérbe mennek, ennek ismét további tökéletesbülése lenne a vonalnak megfelelő lineális örökösödés; mivel azonban a fejlődés eszméjénél fogva ezen is tul kellene mennünk, a mathematikai pontot talán méS legjobban a communismus képviselhetné,