Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 40. szám - Közigazgatási bíráskodás. [17. r.]

— 327 — elfogadtatnék az, a mit Haus tanit, helyte­lenül büntetné a törvény a részest. Vagy bele kellett volna tehát venni a törvénybe a szándékosságban levő' megszoritást, vagy pedig el kell fogadni, hogy maga a tudás is megállapítja a részességet. A magyar javaslat ezen eset kizárása által igen sok valóságos bűnsegédet kihagy siklani a büntetés alól. A törvényhozások votuma telje­sen mellettünk szól. Az 1870. évi osztrák javaslaton kivül egyetlen egy törvénymü sem kívánja meg a segédtől a szándékossá­got oly értelemben, mint azt a mi javasla­tunk teszi, hanem mindannyian — a leg­különbözőbb variátiókban —azon felfogást tükrözik vissza, melyet kifejtettünk. Első helyen idézhetjük e tekintetben a mi 43-iki javaslatunkat. »68. §. A ki másnak valamely bűntettét akár az elkövetés előtti vagy alatti szándékos együtt­munkálással, akár az elkövetés előtti vagy alatti vagy utáni segítésnek előre kijelentett egyenes megigérésével, akár valamely szándékosan a bűntett elkövetésére irányzott tanácscsal vagy biztatással, ismerve a tettesnek bűnös eltökélését, előmozdítja, bűnsegédnek tekintetik.* Figyelemre méltó, hogy kétszer is használja a >szándékos* szót, de csak az egyik esetben oly vonatkozással, mint az uj javaslatban történik. Az elkövetésre irányzott dolust ugyanis csak az intel­lectuális segítés egyik neménél,') a tanács­csal vagy biztatással való segítésnél kí­vánja meg (»akár valamely szándéko­san a bűntett elkövetésére irányzott ta­nácscsal vagy biztatással <), a segítés többi nemeinél megelégszik azzal, hogy a segéd szándéka az ő saját cselekményére van irá­nyozva, így a physikai segélynél csak azt követeli meg, hogy a segéd szándéko­san együttmunkáljon, nem pedig culpose; a segítés megigérésénél pedig a szándékról egyáltalán nem szól. A mi a többi törvény müveket illeti, a tudatosság és szándékosság közti viszony igen szépen van kifejezve a hamburgi tör­vény 44. czikkében, mely így szól: »Wer das vorsátzliche Verbrechen eines Anderen wissentlich durch Rath oder That erleichtert oder befördert, ist als Gehülfe zu bestrafen.« Tehát ezen törvénykönyv, mely szin­tén az »előmozdit« és >könnyit« szókat használja, a tettesnél világosan megkívánja a szándékosságot (»vorsatzlich«), a segéd­nél pedig csak a tudatosságot. Megemlítjük még a sok közül a német és a zürichi kitűnő büntető-törvénykönyve­ket, melyek szintén a >wissentlich« szót használják. Sőt maguk a magyar javaslat készitői a különös résznek több mint husz §-ában, a segítő cselekményből álló büntettek körül­írásánál, a helyes kifejezést alkalmazzák, s ez által — bár nem szándékosan, de fel kell tennünk hogy tudva — előmozdít­ják az ellentábor erősödését. Dr. Fayer László. ') Ugyanezen felfogásra akadunk az olasz javas­latban (L. II progeto del Codice penale coi Jávori prepara­tori. Vol. 2. 78.1.) Közigazgatási bíráskodás. Gruber Lajostól. IX. A közigazgatási bíráskodás Ausztriában.1) Ausztriában a deczemberi alkotmány (15. articulusa, alinea 2) alaptörvényileg mondta ki a közigazgatási törvényszék2) létesítését: >Wenn Jemand behaup­tet durch eine Entscheidung oder Verfügung einer Verwal­tungs-Behörde in seinen Rech­ten verletzt zu sein, so steht es ihm frei, seine Ansprüche vor dem Verwaltungsgerichtshofe im öffentlichen mündlichen Ver­fahren wider einen Vertreter der Verwaltungs-Behörde g e 1­tend zu machen.s) Nyolcz évig (t. i. 1867. óta) tartott, míg a kormány azon helyzetbe jött, hogy a közigazgatási törvényszékről szóló javas­lat a képviselőházban vitatás alá kerülhe­tett,4) mig végre 1875. octóber 22-én tőr­vénynyé lett, annak daczára, hogy számos ellenzője volt, kik közül első sorban Hyét (volt cs. k. igazságügyminiszter, azelőtt bécsi jogtanár, jelenleg a birodalmi tör­vényszék tagja) emeljük ki. — Aközigazga­törvényszék lételét Unger miniszternek köszönheti, ki ezen institutió mellett több állandó becscsel biró beszédet tartott az osztrák parlamentben. Hye statistikai adatokkal mutatta ki, ') L. Motiven bericht zu dem Gesetze betr. die Brr. eines V. G.-hofes. — Bericht der Commission des Herrenhause*. — Sitzung des Herren­hauses am 22. und 23. Jánner 1875, stenographische Protokolle 432., 457. és 460. s k. 1. — Bericht des A u s­schusses des Abgeordnetenhauses. — Si­tzung des Abgeordnetenhauses arn 17. und 18. Márz 1875, stenographische Protokolle 4660—4669. és 4673—4701. 1.— Gautsch: Gesetz über den Vervval­tungsgerichtshof. — iJenaet Literaturzeitung* 1876. évfolyam 24. sz. — »Oesterreichische Zeit­schrift für Verwaltung* 1873. s 1877. évf.— Pann: Verwaltungsjustiz stb. 57—128. 1.— Beichs­Gesetze 1876. II. — Kissling: Beitrage zur Theorie des Verwaltungsrechtes I. 29. s k. 1. II. 47 — 74. 1. — L u d­wig Grünwald: Verwaltungsgerichtshof 102—150. 1. — Kaiserfeld: Verwaltungsgericht und Verwaltungs­reform. — Ulbrich: Verwaltungsgericht 88—93. 1. — K a u t z : Politika 443. 1. 13. jegyzet d) és 441. 1. — K o 1­1 e r : Bedenken stb. — Kőnek: Statistika 582. s k. 1. — >Neue freie Presse« 1876. évf. január 16-án és június 11-én kelt számok. — ^Jogtudományi Közlön y< 1875. évf. 47. sz. 405.1. :»Németország legujabbkori jogfejlő­dése*. — C o n c h a : Közigazgatási bíráskodás 95. 1. — Grünhut: Zeitschr. f. d. Privát- und öffentliche Beeht der Gegenwart I. k. 738. 1., II. k. 489. 1. s III. k. 742. 1. — Pann: Beitrage stb. 58. s k. 1. — sZeitschriftfür Btaatsw.« 1870. évf. I. füzet 193. s k. 1. — A képvi­selőház 1871. martius 24-én tartott ülésének jegyzőkönyve. s) Napi sajtónk e szó » Verwaltungsgerichtshof« meg­jelölésére e kifejezést használta: »kormányzati törvény­szék* ! Kormányozni és igazgatni nem mindegy ; azután e törvényszék nem is igazgat, hanem csak cassál. 3) Mária Terézia alatt az egyes kormányszékeknél és Bécsben az udvari cancellariának székhelyén úgyneve­zett sConsesaus deligati in causisSummi Principis et commissoru m« állottak fen, me­lyek mint vegyes testületek, összetéve bírósági és igazga­tási hivatalnokokból, a vitás nyilvánjog terén voltak hi­vatva dönteni. — L. Ghyczy Kálmán 1871. martius 24-én tartott képvh. beszéd. 4) (Az osztrák Beichsrath felső házának 1875. január 22-én tartott ülésében lásd Unger be­szédét). Unger miniszter akként nyilatkozott, hogy a közigazgatási törvényszéknek az a hivatása, hogy az ad­ministratió részéről történő jogsértéseket jóvátegye ; a tör­vényszék nem közigazgatási legfőbb feleb­be z ő szék, nem a közigazgatás keretén belül áll, hanem közigazgatási üg37ekben a semmi­tőszók hatáskörével bir, s mint ilyen az admi­nistrativ közegek pártoskodó határozatait ellensúlyozhatja. A miniszter jelentőséget tulajdonított annak, hogy a köz­igazgatási törvényszék tagjai nem a képviselőtestületből, hanem a császártól nyerik kinevezésüket. L a s s e r bel­ügyminiszter a törvényszéket »nem föltétlenül szükségesnek* de hasznosnak tartotta. Csak­hogy arról kell gondoskodni, hogy az uj intézmény zava­rólag vagy lassitólag ne hasson a közigazgatásra. — Lásd még B á h r : Eechtsstaat stb. 71.sk. 1., ki szintén a cas­satió eszméjét pendíti meg. hogy a törvényszék jurisdictiója alá tar­tozó döntésekből 90—95° 0 adó- és ille­tékügyek; 10—5° 0 a döntéseknek az államizgatás valamennyi többi ágára vo­natkozik, s ebből csak egy adó- és ille­tékügyekre vonatkozó közigaz­gatási törvényszék felállításá­nak szükségességét sürgette. Hi­vatkozik K r a u s z r a, az egykori osztrák pénzügyminiszterre, ki már a negyvenes években adó és illetékügyekben az utolsó fokban való döntést az akkori udvari ka­marától és későbbi pénzügyminisztériumtól elvonta és a legfelsőbb jövedék tör­vényszékre ruházta, mely törvényszék tudvalevőleg 40 év óta jól constituálva fenáll, melynek elnöke a legfelsőbb tör­vényszék mindenkori1) első elnöke is, mely 6 tanácsosból van összeállítva, kik közül három a legfelsőbb törvényszék birói kar­jához tartozik és a többi három pénzügy­miniszteri tanácsos. Ezt azért állították, fel, mert a népesség bizalma mindenütt min­denek felett a törvényszékek felé gravitál. Hye indítványozta, hogy egyelőre csak adó- s illetékügyekre nézve állíttassák fel a közigazgatási törvényszék, és pedig: a) vagy a létező legfelsőbb jöve­dék-törvényszék egyesítésével, vagy mint önállló törvényszék, ha­nem utóbbi esetben azon organisatióval, hogy ennek minden tanácsánál az elnök és a szavazó bírák fele a birói karból, a másik fele a legfőbb financz-administrativ hatóságból vétessék; hogy továbbá b) a közigazgatási törvény­szék adó- és illetékügyekben, nemcsak mint semmitőszék működjék, ha­nem hogy a vitás jogi pontok felett érdem­leges határozatokat hozzon; és hogy c) ez ügyeknél a második instantia (pénzügyi igazgatóság) döntésével az ügy be legyen fejezve, és csak azon esetben, midőn a per tárgya bizonyos minimál összeget (talán 25 vagy 50 frtot) túlhalad, legyen további fe­lebbezés és pedig közvetlenül a közigazga­gatási törvényszékhez megengedve, a többi a közigazgatási törvényszékhez utasított teendőket a birodalmi törvényszék judic a túrája alá akarta utasítani, vagy ez ügyekre nézve a közigazgatási jogszol­gáltatást egyáltalán más időkre halasztani. Későbben Hye indítványát, mely kel­lőleg támogattatott, szavazás előtt vissza­vonta, miután Lasser belügyminiszter a meritalis particular-döntések rendszerének az ausztriai viszonyokra nézve hátrányos voltát feltüntette. Ausztriában2) az >alkotmány ál­tal biztosított politikai jogok sértése miatt emelt panaszok fe­lett is a birodalmi törvényszék itél és e minőségében igazgatási törvényszék. Te­kintettel a bírod, törvényszék ebbeli func­tiójára némelyek javasolták, hogy az igaz­gatási törvényszék a birodalmi törvény­székkel egy törvényszékké egyesittessék, illetőleg a birodalmi törvényszék functióit az igazgatási törvényszék illetékességének egész terére kiterjeszteni.3) ')L. Sitzung desHerrenhauses am 22. Janner 1875. Stenographische Protokolle 432 — 457. 1. -) L. »Verh. d. XII. deutschen Juristentages* 30., 241., 249. és 328. 1. 3) >M otivenbericht zu dem G esetzen twurfet

Next

/
Thumbnails
Contents