Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 40. szám - Közigazgatási bíráskodás. [17. r.]

— 327 — elfogadtatnék az, a mit Haus tanit, helytelenül büntetné a törvény a részest. Vagy bele kellett volna tehát venni a törvénybe a szándékosságban levő' megszoritást, vagy pedig el kell fogadni, hogy maga a tudás is megállapítja a részességet. A magyar javaslat ezen eset kizárása által igen sok valóságos bűnsegédet kihagy siklani a büntetés alól. A törvényhozások votuma teljesen mellettünk szól. Az 1870. évi osztrák javaslaton kivül egyetlen egy törvénymü sem kívánja meg a segédtől a szándékosságot oly értelemben, mint azt a mi javaslatunk teszi, hanem mindannyian — a legkülönbözőbb variátiókban —azon felfogást tükrözik vissza, melyet kifejtettünk. Első helyen idézhetjük e tekintetben a mi 43-iki javaslatunkat. »68. §. A ki másnak valamely bűntettét akár az elkövetés előtti vagy alatti szándékos együttmunkálással, akár az elkövetés előtti vagy alatti vagy utáni segítésnek előre kijelentett egyenes megigérésével, akár valamely szándékosan a bűntett elkövetésére irányzott tanácscsal vagy biztatással, ismerve a tettesnek bűnös eltökélését, előmozdítja, bűnsegédnek tekintetik.* Figyelemre méltó, hogy kétszer is használja a >szándékos* szót, de csak az egyik esetben oly vonatkozással, mint az uj javaslatban történik. Az elkövetésre irányzott dolust ugyanis csak az intellectuális segítés egyik neménél,') a tanácscsal vagy biztatással való segítésnél kívánja meg (»akár valamely szándékosan a bűntett elkövetésére irányzott tanácscsal vagy biztatással <), a segítés többi nemeinél megelégszik azzal, hogy a segéd szándéka az ő saját cselekményére van irányozva, így a physikai segélynél csak azt követeli meg, hogy a segéd szándékosan együttmunkáljon, nem pedig culpose; a segítés megigérésénél pedig a szándékról egyáltalán nem szól. A mi a többi törvény müveket illeti, a tudatosság és szándékosság közti viszony igen szépen van kifejezve a hamburgi törvény 44. czikkében, mely így szól: »Wer das vorsátzliche Verbrechen eines Anderen wissentlich durch Rath oder That erleichtert oder befördert, ist als Gehülfe zu bestrafen.« Tehát ezen törvénykönyv, mely szintén az »előmozdit« és >könnyit« szókat használja, a tettesnél világosan megkívánja a szándékosságot (»vorsatzlich«), a segédnél pedig csak a tudatosságot. Megemlítjük még a sok közül a német és a zürichi kitűnő büntető-törvénykönyveket, melyek szintén a >wissentlich« szót használják. Sőt maguk a magyar javaslat készitői a különös résznek több mint husz §-ában, a segítő cselekményből álló büntettek körülírásánál, a helyes kifejezést alkalmazzák, s ez által — bár nem szándékosan, de fel kell tennünk hogy tudva — előmozdítják az ellentábor erősödését. Dr. Fayer László. ') Ugyanezen felfogásra akadunk az olasz javaslatban (L. II progeto del Codice penale coi Jávori preparatori. Vol. 2. 78.1.) Közigazgatási bíráskodás. Gruber Lajostól. IX. A közigazgatási bíráskodás Ausztriában.1) Ausztriában a deczemberi alkotmány (15. articulusa, alinea 2) alaptörvényileg mondta ki a közigazgatási törvényszék2) létesítését: >Wenn Jemand behauptet durch eine Entscheidung oder Verfügung einer Verwaltungs-Behörde in seinen Rechten verletzt zu sein, so steht es ihm frei, seine Ansprüche vor dem Verwaltungsgerichtshofe im öffentlichen mündlichen Verfahren wider einen Vertreter der Verwaltungs-Behörde g e 1tend zu machen.s) Nyolcz évig (t. i. 1867. óta) tartott, míg a kormány azon helyzetbe jött, hogy a közigazgatási törvényszékről szóló javaslat a képviselőházban vitatás alá kerülhetett,4) mig végre 1875. octóber 22-én tőrvénynyé lett, annak daczára, hogy számos ellenzője volt, kik közül első sorban Hyét (volt cs. k. igazságügyminiszter, azelőtt bécsi jogtanár, jelenleg a birodalmi törvényszék tagja) emeljük ki. — Aközigazgatörvényszék lételét Unger miniszternek köszönheti, ki ezen institutió mellett több állandó becscsel biró beszédet tartott az osztrák parlamentben. Hye statistikai adatokkal mutatta ki, ') L. Motiven bericht zu dem Gesetze betr. die Brr. eines V. G.-hofes. — Bericht der Commission des Herrenhause*. — Sitzung des Herrenhauses am 22. und 23. Jánner 1875, stenographische Protokolle 432., 457. és 460. s k. 1. — Bericht des A u sschusses des Abgeordnetenhauses. — Sitzung des Abgeordnetenhauses arn 17. und 18. Márz 1875, stenographische Protokolle 4660—4669. és 4673—4701. 1.— Gautsch: Gesetz über den Vervvaltungsgerichtshof. — iJenaet Literaturzeitung* 1876. évfolyam 24. sz. — »Oesterreichische Zeitschrift für Verwaltung* 1873. s 1877. évf.— Pann: Verwaltungsjustiz stb. 57—128. 1.— BeichsGesetze 1876. II. — Kissling: Beitrage zur Theorie des Verwaltungsrechtes I. 29. s k. 1. II. 47 — 74. 1. — L u dwig Grünwald: Verwaltungsgerichtshof 102—150. 1. — Kaiserfeld: Verwaltungsgericht und Verwaltungsreform. — Ulbrich: Verwaltungsgericht 88—93. 1. — K a u t z : Politika 443. 1. 13. jegyzet d) és 441. 1. — K o 11 e r : Bedenken stb. — Kőnek: Statistika 582. s k. 1. — >Neue freie Presse« 1876. évf. január 16-án és június 11-én kelt számok. — ^Jogtudományi Közlön y< 1875. évf. 47. sz. 405.1. :»Németország legujabbkori jogfejlődése*. — C o n c h a : Közigazgatási bíráskodás 95. 1. — Grünhut: Zeitschr. f. d. Privát- und öffentliche Beeht der Gegenwart I. k. 738. 1., II. k. 489. 1. s III. k. 742. 1. — Pann: Beitrage stb. 58. s k. 1. — sZeitschriftfür Btaatsw.« 1870. évf. I. füzet 193. s k. 1. — A képviselőház 1871. martius 24-én tartott ülésének jegyzőkönyve. s) Napi sajtónk e szó » Verwaltungsgerichtshof« megjelölésére e kifejezést használta: »kormányzati törvényszék* ! Kormányozni és igazgatni nem mindegy ; azután e törvényszék nem is igazgat, hanem csak cassál. 3) Mária Terézia alatt az egyes kormányszékeknél és Bécsben az udvari cancellariának székhelyén úgynevezett sConsesaus deligati in causisSummi Principis et commissoru m« állottak fen, melyek mint vegyes testületek, összetéve bírósági és igazgatási hivatalnokokból, a vitás nyilvánjog terén voltak hivatva dönteni. — L. Ghyczy Kálmán 1871. martius 24-én tartott képvh. beszéd. 4) (Az osztrák Beichsrath felső házának 1875. január 22-én tartott ülésében lásd Unger beszédét). Unger miniszter akként nyilatkozott, hogy a közigazgatási törvényszéknek az a hivatása, hogy az administratió részéről történő jogsértéseket jóvátegye ; a törvényszék nem közigazgatási legfőbb felebbe z ő szék, nem a közigazgatás keretén belül áll, hanem közigazgatási üg37ekben a semmitőszók hatáskörével bir, s mint ilyen az administrativ közegek pártoskodó határozatait ellensúlyozhatja. A miniszter jelentőséget tulajdonított annak, hogy a közigazgatási törvényszék tagjai nem a képviselőtestületből, hanem a császártól nyerik kinevezésüket. L a s s e r belügyminiszter a törvényszéket »nem föltétlenül szükségesnek* de hasznosnak tartotta. Csakhogy arról kell gondoskodni, hogy az uj intézmény zavarólag vagy lassitólag ne hasson a közigazgatásra. — Lásd még B á h r : Eechtsstaat stb. 71.sk. 1., ki szintén a cassatió eszméjét pendíti meg. hogy a törvényszék jurisdictiója alá tartozó döntésekből 90—95° 0 adó- és illetékügyek; 10—5° 0 a döntéseknek az államizgatás valamennyi többi ágára vonatkozik, s ebből csak egy adó- és illetékügyekre vonatkozó közigazgatási törvényszék felállításának szükségességét sürgette. Hivatkozik K r a u s z r a, az egykori osztrák pénzügyminiszterre, ki már a negyvenes években adó és illetékügyekben az utolsó fokban való döntést az akkori udvari kamarától és későbbi pénzügyminisztériumtól elvonta és a legfelsőbb jövedék törvényszékre ruházta, mely törvényszék tudvalevőleg 40 év óta jól constituálva fenáll, melynek elnöke a legfelsőbb törvényszék mindenkori1) első elnöke is, mely 6 tanácsosból van összeállítva, kik közül három a legfelsőbb törvényszék birói karjához tartozik és a többi három pénzügyminiszteri tanácsos. Ezt azért állították, fel, mert a népesség bizalma mindenütt mindenek felett a törvényszékek felé gravitál. Hye indítványozta, hogy egyelőre csak adó- s illetékügyekre nézve állíttassák fel a közigazgatási törvényszék, és pedig: a) vagy a létező legfelsőbb jövedék-törvényszék egyesítésével, vagy mint önállló törvényszék, hanem utóbbi esetben azon organisatióval, hogy ennek minden tanácsánál az elnök és a szavazó bírák fele a birói karból, a másik fele a legfőbb financz-administrativ hatóságból vétessék; hogy továbbá b) a közigazgatási törvényszék adó- és illetékügyekben, nemcsak mint semmitőszék működjék, hanem hogy a vitás jogi pontok felett érdemleges határozatokat hozzon; és hogy c) ez ügyeknél a második instantia (pénzügyi igazgatóság) döntésével az ügy be legyen fejezve, és csak azon esetben, midőn a per tárgya bizonyos minimál összeget (talán 25 vagy 50 frtot) túlhalad, legyen további felebbezés és pedig közvetlenül a közigazgagatási törvényszékhez megengedve, a többi a közigazgatási törvényszékhez utasított teendőket a birodalmi törvényszék judic a túrája alá akarta utasítani, vagy ez ügyekre nézve a közigazgatási jogszolgáltatást egyáltalán más időkre halasztani. Későbben Hye indítványát, mely kellőleg támogattatott, szavazás előtt visszavonta, miután Lasser belügyminiszter a meritalis particular-döntések rendszerének az ausztriai viszonyokra nézve hátrányos voltát feltüntette. Ausztriában2) az >alkotmány által biztosított politikai jogok sértése miatt emelt panaszok felett is a birodalmi törvényszék itél és e minőségében igazgatási törvényszék. Tekintettel a bírod, törvényszék ebbeli functiójára némelyek javasolták, hogy az igazgatási törvényszék a birodalmi törvényszékkel egy törvényszékké egyesittessék, illetőleg a birodalmi törvényszék functióit az igazgatási törvényszék illetékességének egész terére kiterjeszteni.3) ')L. Sitzung desHerrenhauses am 22. Janner 1875. Stenographische Protokolle 432 — 457. 1. -) L. »Verh. d. XII. deutschen Juristentages* 30., 241., 249. és 328. 1. 3) >M otivenbericht zu dem G esetzen twurfet