Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 39. szám - Törvényjavaslat a végrehajtásieljárásról. [A törvényjavaslat szövege] [4. r.]

— 322 történtek volna, mi által a beolvadó társaság hitelezői — a biztosítottak — azon esélynek lettek kitéve, hogy mig a dijakat a biztosítási szerződés tartamáig a velők szerződési viszonyban levő >Hazá«-nak tartoznak továbbra is fizetni, addig & biztosított összegek esetleges kifizetését nem ettől, miután az e czélra szolgálható minden vagyonát átruházta, hanem csakis a vagyont átvevő >Tiszá«-tól, tehát egy oly harmadiktól, kivel szerződési viszonyba nem léptek, lépni nem akartak, követelhetnék: a >Haza« tehát ezen eljárása által oly tényleges állapotot idézett elő, hogy biztositottaival szemben maga helyett más kötelezettet — >Tiszát« — jelölt ki a biztosított összegek esetleges kifizetésére. Mivel pedig felperes, ki az alperessel kötött életbiztosítási szerződés szerinti kötelmének a biztosítási dijaknak egész 1877. oct. 6-ig terjedő időszakra eleget tőn, az alperesnek egyoldalú intézkedése által létesített ezen uj állapotot elfogadni s a >Hazá«-val kötött biztosítási szerződést a »Tiszával« folytatni nem akarja és erre törvény szerint nem is kötelezhető, jogosítva van a vele szerződött alperestől az idővel beálló kötelezettségének teljesítésére biztosítékot követelni ; ha pedig ezt nem tenné, a biztosítási szerződéstől, miután ezt alperes minden vagyon nélkül nem folytathatja, elállani, és a befizetett díjösszeget, még pedig mivel a k. t. 505. §-ában foglalt esetek egyike sem forog fen, nem ^g részben, hanem egészben visszakövetelni.* Legközelebb bővebben vázoljuk ezen érdekes per lefolyását. V TörTényjayaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás.) 161. §. Ha az elárverezendő ingatlanra még jogérvényesen el nem döntött tulajdonjog-igény •van telekkönyvileg feljegyezve, s a végrehajtató követelése a tulajdonjog-igény feljegyzése után van telekkönyvileg bekeblezve: az igény jogerejü eldöntéséig az árverés csak azon feltétellel rendelhető el, hogy a feljegyzett igény az uj tulajdonos ellen is érvényesíthető leszen. Ha pedig a végrehajtató követelése az igény feljegyzését megelőzőleg van telekkönyvileg bejegyezve : az árverés az igényre való tekintet nélkül rendelendő el és foganatositandó; a vételár azon része azonban, mely az igényt megelőzőleg bejegyzett tehertételek kielégítése után fentmarad, az igény jogerejü eldöntéséig birói letétben tartandó. Ugyanezen szabályok alkalmazandók akkor is, ha az elárverezendő ingatlanra valamely tulajdon iránt indított per van feljegyezve. 162. §. Ha valamely ingatlanra zálogvisszaváltási jog van telekkönyvileg feljegyezve: ugy a zálogbirtokosnak, mint a zálogvisszaváltásra jogosítottnak telekkönyvi joga az ingatlanok árverésére előirt szabályok szerint árvereztetik el azon módosítással, hogy ezen esetekben a kiküldött az árverési hirdetmény kibocsátása előtt helyszíni "becslési eljárást tartani, s a még hátralévő zálogos évek és a zálogszerződés feltételeinek figyelembe vételével a becsértéket hivatalból kinevezett 2 szakértő által megállapítani köteles. Ha azonban a végrehajtató követelése a zálogvisszaváltási jog feljegyzését megelőző elsőséggel van bekebelezve, az árverés az ingatlanra a zálogvisszaváltási jogra való tekintet nélkül rendelendő el; s a vételár azon maradványa, mely a zálogvisszaváltási jog feljegyzését megelőző tehertételek kielégítése után fentmarad, birói letétbe helyezendő mindaddig, mig azon kérdés, hogy e maradvány a zálogvisszaváltásra jogosított és a zálogbirtokos illetőleg ezek jelzálogos hitelezői közt mi módon osztandó meg, birói ítélettel vagy egyességgel el nem döntetik. 163. §. Ha az elárverezendő ingatlanra szolgalmi jog van telekkönyvileg bejegyezve, az árverés azon feltétellel rendelendő el, hogy az árverés által e szolgalmi jog és kötelezettség nem érintetik. Ha azonban az ily módon tartott árverésen az ingatlan oly árban adatnék el, hogy a vételárból a szolgalom telekkönyvi bejegyzését megelőző jelzálogos hitelezők követelése teljes kielégítést nem nyerhetne: a leütéstől számított 8 nap alatt ezen hitelezők bármelyike kérheti a bíróságnál, hogy az árverés hatálytalannak nyilvánittassék, s az ingatlannak a szolgalmi jog fentartása nélkül való ujabb árverése rendeltessék el. 164. §. Ha az árverés tárgyát szőllőbirtok képezi, a végrehajtatónak vagy a végrehajtást szenvedőnek avagy a telekkönyvileg érdeklettek bármelyikének kérelmére a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság a szőllőnek általa hivatalból kinevezett zárgondnok által való kezelését rendelheti el. Másnemű ingatlanok zárgondnoki kezelése csak azon esetben rendeltethetik el, ha a kérvényező igazolja, hogy e nélkül az ingatlan az árverésig értékcsökkenés veszélyének tétetnék ki. 165. §. A kiküldött az árverési hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg a hirdetménynek egy példányát az árverés feljegyzése végett a telekkönyvi hatóságnak megküldeni s egyszersmind jelentésében megjelölni köteles azon telekkönyvi érdekletteket, a kiknek részére a 152. §. c) és d) pontja szerint az árverési hirdetmény kézbesítését elrendelte. Az ezen felül netalán levő telekkönyvi érdekelteknek, a mennyiben lakásuk a telekkönyvből kitűnik, a telekkönyvi hatóság részéről az árverés feljegyzését rendelő végzés kézbesitendő. 166. §. A kiküldöttnek az árverés elrendelésére vonatkozó intézkedései és végzései ellen a 152. §. szerint érdeklettek a 38. §. értelmében előterjesztést használhatnak; s az előterjesztés beadására rendelt határidőn belül a kiküldött által megállapított árverési feltételek módosítását is kérelmezhetik. Az előterjesztést és az árverési feltételek módosítását tárgyazó kérvényt a kiküldött az öszszes iratok kapcsában azon telekkönyvi hatóságnak adja be, a mely tőle a kiküldetést nyerte; s a telekkönyvi hatóság, a mennyiben az előterjesztésnek vagy az árverési feltételek módosítása iránti kérelemnek helyét találja, megfelelően intézkedik, a kiküldöttnek a teendők iránt köteles utasítást ad ; s a mennyiben szükséges, ujabb árverési határnapok kitűzését, ujabb árverési hirdetmény kibocsátását rendelheti el. A telekkönyvi hatóság végzése elleni felfolyamodásra és ennek halasztó hatályára nézve a 38. és 39. §§. intézkedései alkalmazandók. 167. §. A 150. §. esetében, ha az első árverésen a kikiáltási ár meg nem igértetett, a kiküldött hivatalból köteles az előbbi hirdetményre való hivatkozással ujabb hirdetményt kibocsátani. Ezen hirdetmény hírlapi hirdetés mellőzésével a 151. §. szerint teendő közzé. Az árverési hirdetmény kifüggesztésének legalább az árverést 20 nappal megelőzőleg kell történni. Ezen hirdetmény a 152. §. szerint érdekletteknek, a mennyiben helyben laknak vagy helyben lakó megbizottjukat bejelentették, és a 152. §. szerint kinevezett ügygondnoknak vétiv mellett, a többi érdekletteknek pedig a 144. §. 7. pontja szerint postai uton kézbesítendő. A hirdetési dijak előlegezése mellett saját költségére bármely érdekelt fél követelheti, hogy a másodárverés hirlapilag meghirdettessék. 168. §. Ha a 149. §. eseteiben az első, vagy valamely másod vagy későbbi árverés sikertelen maradt, a kiküldött a végrehajtatónak vagy a végrehajtást szenvedőnek szóbeli vagy írásbeli jelentkezésére, egyébként a 167. §. intézkedéseinek megtartása mellett ujabb árverési határnapot tüz ki; ha azonban a sikertelen maradt árverés napjától számított fél év alatt ujabb árverési határnap kitűzése iránti kérelem nem terjesztetett elő: az iratokat a telekkönyvi hatósághoz bemutatni köteles. Ezen jelentés alapján az árverési feljegyzés kitörlése rendelendő el. Ugyanezen szabályok alkalmazandók akkor is, ha valamely kitűzött árverés a felek közmegegyezésével elhalasztatott. A 150. §. eseteiben, ha az első árverés halasztatott el, ujabban két árverési határnap tűzendő ki. A sikertelen maradt vagy elhalasztott árverés határnapjától számított fél év eltelte után az árverés ujabb elrendelése a telekkönyvi hatóságnál kérelmezendő. Az ujabb árverés elrendelése esetéber az iratok a kiküldöttnek kiadatnak, ki a végrehajtató jelentkezésére a 140. és következő §§. szabályai szerint tűzi ki az ujabb árverési határnapot. Ha a 150. §. esete forog fent az ujabb ár verésre, akkor is két határnap tűzendő ki, ha korábban már az első árverés megtartatott. Az érdeklettek értesítésére nézve a 152. §. intézkedései megtartandók. 169. §. Ha a végrehajtási zálogjog bekebelezésének elrendelésekor ugyanazon végrehajtást szenvedő ellen ugyanazon ingatlanra valamely más végrehajtató követelésének behajtása czéljából kielégítési végrehajtási eljárás van már folyamatban: a telekkönyvi hatóság a végrehajtási zálogjog bekeblezését elrendelő végzésben a későbbi végrehajtatónak a korábbi végrehajtatóhoz való csatlakozását kimondja, s további eljárás végett az iratokat a korábbi végrehajtással megbizott kiküldöttnek adja ki. A csatlakozás elrendeléséről a kiküldöttön kívül a végrehajtató, a végrehajtást szenvedő és a korábbi végrehajtató végzésileg értesitendők. 170. §. Ha a csatlakozás elrendeltetett: a kiküldött, a mennyiben a korábbi végrehajtató érdekében még az árverési hirdetményt ki nem bocsátotta: bármelyik végrehajtató jelentkezésére a korábbi és későbbi végrehajtató követelésének behajtása czéljából s mindkét végrehajtató megnevezése mellett együttes árverési hirdetményt bocsát ki, ha csak egyik vagy másik végrehajtató a kielégítési végrehajtástól való elállását szabályszerűen be nem jelentette. Ha pedig a korábbi végrehajtató érdekében az árverési hirdetmény már kibocsáttatott, 8 későbbi végrehajtató jelentkezésére a kiküldött póthirdetményt bocsát ki, melyben a korábbi végrehajtató érdekében elrendelt árverésnek a későbbi végrehajtató érdekében is megtartását mondja ki. Ezen póthirdetmény csupán a végrehajtatónak, a végrehajtást szenvedőnek és a korábbi végrehajtatónak kézbesittetik s a telekkönyvi hatóságnál kifüggesztetik. Saját költségére azonban s a költségek előlegezése mellett mindenik érdekelt fél kívánhatja, hogy a póthirdetmény hirlapilag is közzététessék. A póthirdetmény az árverés feljegyzése végett a telekkönyvi hatóságnak is megküldetik. Az árverési határnapot megelőző 15 nap alatt póthirdetmény többé ki nem bocsátható, hanem ha ezen árverési határnapon az ingatlan el nem adatott, a 167. és 168. §§. szerint kibocsátandó hirdetménybe a későbbi végrehajtató követelése is befoglalandó ; ha pedig az árverés azon ok miatt nem tartatott meg, mert a végrehajtató kielégíttetett vagy a végrehajtástól elállott: a későbbi végrehajtató jelentkezésére a 140. és következő §§. szerint ujabb árverési hirdetmény bocsátandó ki. 171. §. Ha több végrehajtató követelésének behajtása végett ugyanazon ingatlanokra egyidejűleg kebeleztetik be a végrehajtási zálogjog, a végrehajtás foganatosítására egy kiküldött rendeltetik és a további lépések a végrehajtatok érdekében együttesen teendők meg. Ezen esetben a kiküldött bármelyik végrehajtató jelentkezésére az árverési hirdetményt valamennyi végrehajtató érdekében együttesen bocsátja ki, ha csak egyik vagy másik végrehajtató a kielégítési végrehajtástól való elállását szabályszerűen be nem jelentette. 172. §. Az árverési határnapon a kiküldött a helyszínén megjelenvén, az árverést, a mennyiben a végrehajtás hivatalból foganatositandónak van rendelve, hivatalból, ellenkező esetben pedig csak akkor foganatosítja, ha a végrehajtató képviselve van, vagy írásbeli beadványban avagy jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatban bejelentette, hogy magát az árverésen képviseltetni nem akarja, de az árverés foganatosítását kívánja. 173. §. Az árverés megkezdése előtt a megállapított, illetőleg módosított árverési feltételek felolvastatnak. Ezután a kiküldött az árverelni szándékozókat felhívja, hogy a megállapított bánatpénzt kezeihez tegyék le, avagy pedig ennek a bíróságnál birói letétbe történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű letéti elismervényt szolgáltassák át és az árverési feltételeket irják alá. Ezután az árverés a becsár kikiáltásával megkezdetik, s folytattatik mindaddig, mig fokozatos Ígéretek tétetnek. Ha többet ígérni senki sem akar: a kiküldött az árverés berekesztésére zárhatáridőt tűz, mely 5 percznél rövidebb és 15 percznél hosszabb nem lehet, de az érdeklettet