Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 39. szám - Közigazgatási bíráskodás. [16. r.]

— 319 — Végre — és erre az ági öröklés védői különös súlyt fektetnek—nem ütközik össze az ági öröklés, sö't a legteljesebb összhang­zásban van az üdvös nemzeti politika kí­vánalmaival, mely holmi apró nehézségek, pl. az öröklött és szerzett vagyon eseten­kénti kimutatásának nehézsége elöl meg nem hátrálva, mint fő-czélnak a nemzetiség fentartásának biztosítására minden lehetőt elkövetni tartozik s e czélból a családi va­gyon megőrzéséről miut első sorban ha­zánk családai s ezekben a magyar nemzeti­ség sorsának, jövőjének legbecsesebb zálo­gáról józanul le nem mondhat. A conservativ iránynak csak főbb el­veit s ezeket is a lehető rövidséggel igye­keztem e pár sorban összefoglalni; azért nem is merném állítani, hogy ennyi s nem több az, mit ezen irány képviselői állás­pontuk mellett felhoztak s felhozni képe­sek. Miután azonban rajta leszek, hogy ha egy vagy más fontosabb érvöket kifelejtet­tem volna, hibámat a következők során helyrehozzam, talán nem követek el valami nagy vakmerőséget, ha e rövid áttekintést is elégnek tartom arra, hogy hozzá a kö­vetkező sorokban néhány észrevételt ftízzek. Enyiczkei Gábor'. Közigazgatási bíráskodás. Gruber Lajostól. VIII. A közigazgatási bíráskodás Bajorországban.1) Bajorországban a törvényhozás2) igye­kezett valamennyi a jog terén a felek között támadható3) viták számára egy külön tör­vényszéket teremteni, melynek tagjai jogi­lag képzett igazgatási hivatalnokok, kik bírákhoz hasonló állást foglaltak volna el, hogy a döntések függetlensége biztosittas­sék. Egy ilyen törvényszék létesítését czélzó törvényjavaslat 1867-ben terjesztetett a bajor kamarák elé, mely az egyes tárgya­kat taxatíve felsorolta, azonban épen a rendszer hiánya okozta azt, hogy a kama­rák a javaslatot elejtették. Az elejtet javas­lat következő rendelkezéseket tartalmazott: a közigazgatási törvényszék második és utolsó fokban mindazon esetekben dönt, melyekben egy a minisztériumnak közvet­lenül alárendelt hatóság képezi az első in­stancziát, valamennyi többi esetben a köz­igazgatási törvényszék harmadik és utolsó fokban dönt még akkor is, ha eddig har­mad ízben a felebbezés nem is engedtetett meg. Ha az alsóbb instancziák két egybe­hangzó döntése elleni felebbezés alaptalan­nak találtatik, akkor a közigazgatási tör­vényszék jogosult 50 frtot meg nem haladó pénzbüntetést kimérni. E közigazgatási !) L. S t e i n : I. 1. 446. s k. 1. — »G e r i c h t s­halle« 1869. évfolyam 37. szám. — K i s s 1 i n g : Ver­waltungsgerichtsbarkeit I. 7. s k. 1. — L u t h a r d t: Ein Yerwaltungsgerichtshof auf der Grundlage des bestehen­den Kechtes in Bayern. — Pann: 156. s k. 1. — »Oester­reichische Zeitschrift für Verwaltung« X. évf. 17. s 18. sz. »Die Organisation der inneren Verwal­tuDg Bayerns*. 2) »Az a meggyőződésünk, hogy a közigazgatási tör­vényszékekkel való experimentum, mely nem egyéb a jOonseils de préfecture* homályos utánzásánál — mint Ba­den 1863. október 5-iki törvényével s legújabban Ausztria és Bajorország teszi, végleges és kedvező eredményre ve­zetni nem fog.« — L. S t e i n : 1. 1, 439. 1. 3) Ha csak két magánfél egymás ellenében valamely administrativ határozat által magát sértve érzi, Bajoror­szágban ily nemű viták a rendes törvényszékekhez tartoz­nak, mint például valamennyi erdő-, templomépitési- stb. jerekbsn. törvényszék tagjai, úgymint a birósági hi­vatalnokok függetlenek, elmozdithatatla­nok és élethossziglan kinevezettek, kiknek functióik tartama alatt nem szabad igazga­tási hivatalt viselni; rangra nézve a legfel­sőbb törvényszék tagjaiéhoz hasonlók. A tárgyalások szóbeliek és nyilvánosak. A felek ügyvédek által képviseltethetik ma­gukat, azonban ha meg sem jelennek, azért a tárgyalást és döntést nem akadályozzák. Az ítélet azonnal indokaival együtt kihir­dettetik. A közigazgatási törvényszék feletti felügyelet a belügyminisztert illette volna. Egy későbbi uj javaslat,') melyen csak lé­nyegtelen módosítások történtek, ugyan­azon sorsban részesült. A bajor kormány az első javaslatban ötvennégy és a másodikban ötvenkét ügyet jelölt meg, mint a közigazgatási bíró­ság illetékességéhez tartozókat; a legfon­tosabb eseteket azonban, melyekben az administratió legérzékenyebben belenyúl­hat az állampolgárok jogaiba, különösen ott, hol arról van szó, hogy a községek önkormányzati jogát a közigazgatási ható­ság túlkapásai ellen, megvédje, azt egészen oltalom nélkül hagyta. A kormány javas­lat indokaiból világosan kitetszik, hogy csak az czéloztatott épen, hogy a jogi ellenőrzést korlátolják, t. i. mind azon esetben, melyek politikai horderővel birnak.2) Kilencz év óta fáradozik ezért már a bajor kormány, hogy megegyezzék a népképviselettel a közigaz­gatási bíráskodás illetékességét illetőleg.5) Azon állami szervek közé, melyek közvetlenül a fejedelemmel közlekednek, a királyi államtanács is tartozik.4) Az államtanács, mely a király vagy egy általa kirendelt helyettes elnöklete alatt királyi főherczegek, a tényleges miniszterek és a király által kinevezett államtanácsosokból áll, részint a törvényhozás dolgaiban és általános közigazgatási rendszabályoknál a legmagasb tanácskozó fórum (»Kron­rath«); részint a közigazgatási bí­ráskodás bizonyos esetei számára az utolsó fokban itélő collegiumot képezi.3) Egy 1810. augusztus 8-án kelt rende­letben 17 különböző categoriához tartozó ügy számláltatik fel, melyek ezen collegium által harmad fokban elintézendők. Ezen »vegyes jogügyletek*, melyek legtöbbször valódi magánjogokat érintettek, legna­gyobbrészt ujabb törvények által az állam­tanács birói programmjából ki lettek tö­rülve. Jelenleg ezen judicaturára maradtak még azon felebbezések, melyekkel a >Kreis­regierungen*,6) >Kammern des Innern« a •)L, iAz uj bajor törvényjavaslat a közigazgatási bíráskodásról. — •Jogtudo­mányi Közlönye 5. évf. (1870) : 2., 3., 30., 32., 33. és 35. számait erre vonatkozólag, hol az uj javaslat egész terjedelmében közöltetik. ') L. >Gerichtshalle<* 1869. évf. 39. sz. 3) L. 1850. törv. és Bluntsohli: Alig. Staats­recht II. k. (5. kiadás 1876.) 354. 1. 3. jegyzet. *) L. »Königl. Verordnung vom 18. November 1825«. 6) L. »Oesterr. Z e i t s c h r. f. Verwalt.« 1. évf. i. sz. 66. 1. 6) A bajor királyság nyolcz »B e g i e r un g s b e­zirk« (Kreis)-re oszlik. Minden »Kreisregierung« két ka­marára oszlik t. i. a kormányelnök egységes vezérlete alatt áll a »Kammer des Innern« és a sKammer der Finanzens. Az 1862. február 24-én kelt rendelet alapján jelenleg 151 a iKammern des Innern« alá rendelt »königl. Bezirksámter* létezik, ezek megyéjükben az általános országos igazgatás ügyeit a közigazgatási bíráskodáséival első fokban látják el. Ezen hivatalok még következő név alatt is ismeretesek : ikönigl. Districts-, Verwaltungs- und magántulajdonnak nyilvános czélokért (ex­propriatio) való átengedése felett, első fok­ban hozott döntéseik ellen, élnek. A kártalanítási kérdést illetőleg a jogi ut fenmarad. Az államtanács még állami hi­vatalnokok és ügyvédeknek a minisztériu­mok fegyelmi intézkedései ellen irányzott felebbezéseikben is dönt. A minisztériumok hivatalos cselekvényei által elkövetett tu­lajdon vagy a személyes szabad­ság sértése miatta király előtt emel­hető panasz, ki az államtanács véleményező meghallgatása után határozatát hozza. Midőn az alkotmány által biztosított (constitutionalis) jogok sértése forogfen, apanaszlóleg­közelebb az országgyűléshez for­dulhat s ennek támogatását igé­nyelheti. Maga a népképviselet is jogo­sult, saját initiativájából az alkotmány sér­tése miatt panaszt emelni. — Az ország­gyűlés által képviselt vagy támasztott pa­naszok a királyhoz intéztetnek, ki az alkot­mánylevél X. cziua, 5. §-a értelmében az államtanácsra bizza az e felett való döntést. Legújabb időben az országgyűlés illetékes­ségét valamennyi panaszra kiterjeszti, me­lyekben valamely törvény sértése állítta­tik, mely valamiképen a személy szabad­ságát vagy tulajdonjogokat érint, még akkor is midőn az illető intézkedések nem egy alkotmány által biztositott jogot, mely azokat sulyosbitaná, sértenek. Ez által egy uj általános közbeneső panaszinstanczia keletkezik folyó közigazgatási ügyek szá­mára, és pedig valamely politika testületnél. Törvényes vezérelv, mely az igazga­tást egész terjedelmében egyszer s minden­korra a biróságok tevékenységétől szigorúan elkülönítené, Bajorországban nem létezik. Azért gyakran határtévedések is fordulnak elő. Hogy ezen tévedéseknek — »illetékes­ségi összeütközéseknek* elejét vegyék az 1850. május 28-ki törvénynyel egy ille­tékességi törvényszék hivatott életbe, mely négy afőfelebbezési-törvény­szék által saját kebeléből választott és három a király által a magasb közigaz­gatási hivatalnokok sorából kinevezett tagból áll. Valamely illetékességi vita eldöntését formális módon meg kell indítani. Midőn a közig, valamely törvényszékkel szemben az illetékességet igényli, akkor az (»ál­lit ó«) illetékességi vita döntése csak ad­dig indítványozható, míg vagy a törvény­szék nem döntött (külön) végérvényesen az illetékességi kérdés felett vagy a fődo­logban hozott bírói végitélet nem lett jog­érvényessé. Ezen magát a közigazgatást illetőleg megszorító szabály az uj bajor perrendtartás (1869. april 29.) elveivel né­mely esetben nehezen egyeztethető össze, miután az uj peres eljárás értelmében az illetékességnek megindítása a birói itélet előtt nem mindig lehetséges. Az állitó illetékességi vita megindí­tásának joga illetőleg kötelessége a kerü­leti- és központi-közigazgatási hivatalokat illeti. Ha közigazgatás és törvénykezés Bolizei-Behördenc. Minden kerületi hivatal élén egy jogi képzettséggel bíró »Bezirksamtmann« all, kinek oldalán szükségelt számú s hasonló hivatásos képzettséggel bíró assessorok működnek. *

Next

/
Thumbnails
Contents