Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 39. szám - Közigazgatási bíráskodás. [16. r.]

— 319 — Végre — és erre az ági öröklés védői különös súlyt fektetnek—nem ütközik össze az ági öröklés, sö't a legteljesebb összhangzásban van az üdvös nemzeti politika kívánalmaival, mely holmi apró nehézségek, pl. az öröklött és szerzett vagyon esetenkénti kimutatásának nehézsége elöl meg nem hátrálva, mint fő-czélnak a nemzetiség fentartásának biztosítására minden lehetőt elkövetni tartozik s e czélból a családi vagyon megőrzéséről miut első sorban hazánk családai s ezekben a magyar nemzetiség sorsának, jövőjének legbecsesebb zálogáról józanul le nem mondhat. A conservativ iránynak csak főbb elveit s ezeket is a lehető rövidséggel igyekeztem e pár sorban összefoglalni; azért nem is merném állítani, hogy ennyi s nem több az, mit ezen irány képviselői álláspontuk mellett felhoztak s felhozni képesek. Miután azonban rajta leszek, hogy ha egy vagy más fontosabb érvöket kifelejtettem volna, hibámat a következők során helyrehozzam, talán nem követek el valami nagy vakmerőséget, ha e rövid áttekintést is elégnek tartom arra, hogy hozzá a következő sorokban néhány észrevételt ftízzek. Enyiczkei Gábor'. Közigazgatási bíráskodás. Gruber Lajostól. VIII. A közigazgatási bíráskodás Bajorországban.1) Bajorországban a törvényhozás2) igyekezett valamennyi a jog terén a felek között támadható3) viták számára egy külön törvényszéket teremteni, melynek tagjai jogilag képzett igazgatási hivatalnokok, kik bírákhoz hasonló állást foglaltak volna el, hogy a döntések függetlensége biztosittassék. Egy ilyen törvényszék létesítését czélzó törvényjavaslat 1867-ben terjesztetett a bajor kamarák elé, mely az egyes tárgyakat taxatíve felsorolta, azonban épen a rendszer hiánya okozta azt, hogy a kamarák a javaslatot elejtették. Az elejtet javaslat következő rendelkezéseket tartalmazott: a közigazgatási törvényszék második és utolsó fokban mindazon esetekben dönt, melyekben egy a minisztériumnak közvetlenül alárendelt hatóság képezi az első instancziát, valamennyi többi esetben a közigazgatási törvényszék harmadik és utolsó fokban dönt még akkor is, ha eddig harmad ízben a felebbezés nem is engedtetett meg. Ha az alsóbb instancziák két egybehangzó döntése elleni felebbezés alaptalannak találtatik, akkor a közigazgatási törvényszék jogosult 50 frtot meg nem haladó pénzbüntetést kimérni. E közigazgatási !) L. S t e i n : I. 1. 446. s k. 1. — »G e r i c h t shalle« 1869. évfolyam 37. szám. — K i s s 1 i n g : Verwaltungsgerichtsbarkeit I. 7. s k. 1. — L u t h a r d t: Ein Yerwaltungsgerichtshof auf der Grundlage des bestehenden Kechtes in Bayern. — Pann: 156. s k. 1. — »Oesterreichische Zeitschrift für Verwaltung« X. évf. 17. s 18. sz. »Die Organisation der inneren VerwaltuDg Bayerns*. 2) »Az a meggyőződésünk, hogy a közigazgatási törvényszékekkel való experimentum, mely nem egyéb a jOonseils de préfecture* homályos utánzásánál — mint Baden 1863. október 5-iki törvényével s legújabban Ausztria és Bajorország teszi, végleges és kedvező eredményre vezetni nem fog.« — L. S t e i n : 1. 1, 439. 1. 3) Ha csak két magánfél egymás ellenében valamely administrativ határozat által magát sértve érzi, Bajorországban ily nemű viták a rendes törvényszékekhez tartoznak, mint például valamennyi erdő-, templomépitési- stb. jerekbsn. törvényszék tagjai, úgymint a birósági hivatalnokok függetlenek, elmozdithatatlanok és élethossziglan kinevezettek, kiknek functióik tartama alatt nem szabad igazgatási hivatalt viselni; rangra nézve a legfelsőbb törvényszék tagjaiéhoz hasonlók. A tárgyalások szóbeliek és nyilvánosak. A felek ügyvédek által képviseltethetik magukat, azonban ha meg sem jelennek, azért a tárgyalást és döntést nem akadályozzák. Az ítélet azonnal indokaival együtt kihirdettetik. A közigazgatási törvényszék feletti felügyelet a belügyminisztert illette volna. Egy későbbi uj javaslat,') melyen csak lényegtelen módosítások történtek, ugyanazon sorsban részesült. A bajor kormány az első javaslatban ötvennégy és a másodikban ötvenkét ügyet jelölt meg, mint a közigazgatási bíróság illetékességéhez tartozókat; a legfontosabb eseteket azonban, melyekben az administratió legérzékenyebben belenyúlhat az állampolgárok jogaiba, különösen ott, hol arról van szó, hogy a községek önkormányzati jogát a közigazgatási hatóság túlkapásai ellen, megvédje, azt egészen oltalom nélkül hagyta. A kormány javaslat indokaiból világosan kitetszik, hogy csak az czéloztatott épen, hogy a jogi ellenőrzést korlátolják, t. i. mind azon esetben, melyek politikai horderővel birnak.2) Kilencz év óta fáradozik ezért már a bajor kormány, hogy megegyezzék a népképviselettel a közigazgatási bíráskodás illetékességét illetőleg.5) Azon állami szervek közé, melyek közvetlenül a fejedelemmel közlekednek, a királyi államtanács is tartozik.4) Az államtanács, mely a király vagy egy általa kirendelt helyettes elnöklete alatt királyi főherczegek, a tényleges miniszterek és a király által kinevezett államtanácsosokból áll, részint a törvényhozás dolgaiban és általános közigazgatási rendszabályoknál a legmagasb tanácskozó fórum (»Kronrath«); részint a közigazgatási bíráskodás bizonyos esetei számára az utolsó fokban itélő collegiumot képezi.3) Egy 1810. augusztus 8-án kelt rendeletben 17 különböző categoriához tartozó ügy számláltatik fel, melyek ezen collegium által harmad fokban elintézendők. Ezen »vegyes jogügyletek*, melyek legtöbbször valódi magánjogokat érintettek, legnagyobbrészt ujabb törvények által az államtanács birói programmjából ki lettek törülve. Jelenleg ezen judicaturára maradtak még azon felebbezések, melyekkel a >Kreisregierungen*,6) >Kammern des Innern« a •)L, iAz uj bajor törvényjavaslat a közigazgatási bíráskodásról. — •Jogtudományi Közlönye 5. évf. (1870) : 2., 3., 30., 32., 33. és 35. számait erre vonatkozólag, hol az uj javaslat egész terjedelmében közöltetik. ') L. >Gerichtshalle<* 1869. évf. 39. sz. 3) L. 1850. törv. és Bluntsohli: Alig. Staatsrecht II. k. (5. kiadás 1876.) 354. 1. 3. jegyzet. *) L. »Königl. Verordnung vom 18. November 1825«. 6) L. »Oesterr. Z e i t s c h r. f. Verwalt.« 1. évf. i. sz. 66. 1. 6) A bajor királyság nyolcz »B e g i e r un g s b ezirk« (Kreis)-re oszlik. Minden »Kreisregierung« két kamarára oszlik t. i. a kormányelnök egységes vezérlete alatt áll a »Kammer des Innern« és a sKammer der Finanzens. Az 1862. február 24-én kelt rendelet alapján jelenleg 151 a iKammern des Innern« alá rendelt »königl. Bezirksámter* létezik, ezek megyéjükben az általános országos igazgatás ügyeit a közigazgatási bíráskodáséival első fokban látják el. Ezen hivatalok még következő név alatt is ismeretesek : ikönigl. Districts-, Verwaltungs- und magántulajdonnak nyilvános czélokért (expropriatio) való átengedése felett, első fokban hozott döntéseik ellen, élnek. A kártalanítási kérdést illetőleg a jogi ut fenmarad. Az államtanács még állami hivatalnokok és ügyvédeknek a minisztériumok fegyelmi intézkedései ellen irányzott felebbezéseikben is dönt. A minisztériumok hivatalos cselekvényei által elkövetett tulajdon vagy a személyes szabadság sértése miatta király előtt emelhető panasz, ki az államtanács véleményező meghallgatása után határozatát hozza. Midőn az alkotmány által biztosított (constitutionalis) jogok sértése forogfen, apanaszlólegközelebb az országgyűléshez fordulhat s ennek támogatását igényelheti. Maga a népképviselet is jogosult, saját initiativájából az alkotmány sértése miatt panaszt emelni. — Az országgyűlés által képviselt vagy támasztott panaszok a királyhoz intéztetnek, ki az alkotmánylevél X. cziua, 5. §-a értelmében az államtanácsra bizza az e felett való döntést. Legújabb időben az országgyűlés illetékességét valamennyi panaszra kiterjeszti, melyekben valamely törvény sértése állíttatik, mely valamiképen a személy szabadságát vagy tulajdonjogokat érint, még akkor is midőn az illető intézkedések nem egy alkotmány által biztositott jogot, mely azokat sulyosbitaná, sértenek. Ez által egy uj általános közbeneső panaszinstanczia keletkezik folyó közigazgatási ügyek számára, és pedig valamely politika testületnél. Törvényes vezérelv, mely az igazgatást egész terjedelmében egyszer s mindenkorra a biróságok tevékenységétől szigorúan elkülönítené, Bajorországban nem létezik. Azért gyakran határtévedések is fordulnak elő. Hogy ezen tévedéseknek — »illetékességi összeütközéseknek* elejét vegyék az 1850. május 28-ki törvénynyel egy illetékességi törvényszék hivatott életbe, mely négy afőfelebbezési-törvényszék által saját kebeléből választott és három a király által a magasb közigazgatási hivatalnokok sorából kinevezett tagból áll. Valamely illetékességi vita eldöntését formális módon meg kell indítani. Midőn a közig, valamely törvényszékkel szemben az illetékességet igényli, akkor az (»állit ó«) illetékességi vita döntése csak addig indítványozható, míg vagy a törvényszék nem döntött (külön) végérvényesen az illetékességi kérdés felett vagy a fődologban hozott bírói végitélet nem lett jogérvényessé. Ezen magát a közigazgatást illetőleg megszorító szabály az uj bajor perrendtartás (1869. april 29.) elveivel némely esetben nehezen egyeztethető össze, miután az uj peres eljárás értelmében az illetékességnek megindítása a birói itélet előtt nem mindig lehetséges. Az állitó illetékességi vita megindításának joga illetőleg kötelessége a kerületi- és központi-közigazgatási hivatalokat illeti. Ha közigazgatás és törvénykezés Bolizei-Behördenc. Minden kerületi hivatal élén egy jogi képzettséggel bíró »Bezirksamtmann« all, kinek oldalán szükségelt számú s hasonló hivatásos képzettséggel bíró assessorok működnek. *